Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Az akut kismedencei gyulladás (PID) kórismézése és kezelése

Az akut kismedencei gyulladás (PID) kórismézése és kezelése

ebm00547

Célok

  • A korai diagnosis és kezelés csökkenti a PID késői következményeit:

    • Terméketlenség

    • Méhenkívüli terhesség

    • Idült hasi fájdalom

Járványtan

  • A PID a reproduktív korban fordul elő és az éves gyakorisága kb 1% a fogamzóképes nőkre vonatkoztatva 1 .

A PID kórélettana és klinikai megjelenése

  • A PID jellemzően menses után jelentkezik.

  • A PID általában felszálló fertőzés, mely a cervicovaginalis flórából kerül fel a méh üregébe, a méhkürtökbe és a peritonealis űrbe, endometritist és salpingitist okozva.

  • Perihepatitis és periappendicitis is előfordulhat. A tubo-ovarialis abscessus és pelvioperitonitis az akut PID súlyos következményei.

Az akut PID kóroktana

  • Az akut PID általán polymicrobás eredetű. A nemi úton átvihető Chlamydia trachomatis és/vagy Neisseria gonorrhoeae gyakran izolálható PID esetén.

  • Sok más fakultatív vagy anaerob baktérium (non-haemolyticus streptococcusok, E. coli, Haemophilus inluenzae, peptococcusok, peptostreptococcusok és Bacteroides fajok) gyakran előfordulnak a normál cervicovaginalis flórában, és gyakran izolálhatók PID esetén is. A mycoplasmák és esetleg vírusok is okozhatnak akut PID-t.

  • A PID-et általában több baktérium egyidejűleg okozza.

Az akut PID tünetei

  • Bilateralis hasi fájdalom, mely vibrációra erősödik

  • Kóros váladékozás

  • Esetleg vérzési rendellenesség

  • Láz

  • A tünetek súlyossága különböző az egyes betegekben és akár panaszmentes is lehet a páciens (különösen a chlamydia fertőzés esetén).

Klinikai leletek

  • A méhnyak és a méh érzékenysége

  • A függelékek duzzanata és érzékenysége

  • A has jobb felső kvadránsában jelentkezik érzékenyés perihepatitis esetén.

  • Mucopurulens folyás

Laboratóriumi vizsgálatok

  • CRP (emelkedett)

  • Vizeletvizsgálat (fontos az elkülönítő kórisme végett)

  • HCG (elkülönítő kórisme)

  • Chlamydia trachomatis és Neisseria gonorrhoeae(reggeli első vizeletminta)

  • Esetleg PAP kenet is

Kórházban végezhető speciális vizsgálatok

  • Laparoscopia

  • Endometrium biopsia

  • Transvaginalis ultrahang vizsgálat

Elkülönítő kórisme

  • Appendicitis

  • Méhenkívüli terhesség

  • Ovarium cysta

  • Endometriosis

  • Húgyuti fertőzés

Kezelés

  • IUD eltávolítása

Antimikrobiális kezelés

  • Az intézeti kezelést intravénásan kezdjük, különösen fiatalok és nulliparák esetében 2 .

  • A járóbeteg-kezelés elsősorban chlamydia ellen történik: 1 × 150 mg vagy 2 × 100 mg doxycyclin legalább 10 napig (Lásd: ebm00253)

  • Ha gonorrhoeára gyanakszunk (nyilvánvaló purulens váladékozás a cervixből), kezdjük a kezelést egyszeri 800 mg-os norfloxacinnal vagy ciprofloxacinnal és folytassuk doxycyclinnel (Lásd: ebm00254) .

  • Ha a betegnek bacterialis vaginosisa van vagy IUD-t visel, akkor metronidazolt is kombinálunk a kezeléshez. Ugyanakkor metronidazolt ne alkalmazzunk rutinszerűen a PID kezelésére.

  • Ha a chlamydia és gonococcus fertőzés kizárható és a fertőzés recidivál, például IUD felhelyezése után, kezdjük a kezelést cephalexin (500 mg) és metronidazol (400 mg) kombinációjával naponta háromszor.

  • Minden egyes férfi partnert meg kell vizsgálni és anyagot kell venni chlamydia és gonorrhoea kimutatására.

A kezelés eredménye

  • A betegek általában gyorsan gyógyulnak a PID akut fázisából. Az esetleges abscessus leszívása gyorsítja a gyógyulást.

  • A legtöbb gondot a PID hosszútávú következményei jelentik: alhasi fájdalom, a fertőzés recidivája, terméketlenség és méhenkívüli terhesség.

Vonatkozó bizonyítékok

  • 600 mg clindamycin 8 óránként hatékony kismedencei gyulladás esetén. Hasi fertőzésben a 8 óránként adott 900 mg hatékonyabb lehet, de a különbség nem szignifikáns statisztikailag és nem történt meg a két dózis közvetlen összehasonlítása.

Irodalom

  • [1]Weström L. Incidence, prevalence, and trends of acute pelvic inflammatory disease and its consequences in industrialized countries. Am J Obstet Gynecol 1980;138:880

  • [2]Centers for disease control and prevention. 2002 Sexually transmitted diseases treatment guidelines. Morb Mortal Wkly Rep 2002; 51:1

  • [3]Rovers JP, Ilersich AL, Einarson TR. Meta-analysis of parenteral clindamycin dosing regimens. Ann Pharmacother 1995;29:852-858

  • [4]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-952776. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software