Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Antibiotikum asszociált hasmenés

Antibiotikum asszociált hasmenés

ebm00173

Alapszabály

  • Jusson eszünkbe a Clostridium difficile fertőzés lehetősége; tünetek esetén a beteget kezelni kell.

Kóreredet

Clostridium difficile

  • Felnőttkorban az antibiotikum terápiát követő hasmenéseket leggyakrabban a toxintermelő Clostridium difficile okozza. Gyermekkorban ez ritkább.

  • A legtöbb antibiotikum okozhat C. difficile kolonizációt, de ennek veszélye antibiotikumonként különböző. Penicillin V-vel vagy G-vel összehasonlítva a kockázat 8-szoros az ampicillin, 12-szeres a kinolonok és a clindamycin és akár 34-szeres cephalosporinok esetén.

Haemorrhagiás vastagbélgyulladás

  • Penicillin kezelés haemorrhagiás vastagbélgyulladást okozhat.

Klinikai megjelenés és kórisme

  • Az antibiotikum terápia megkezdése után 4–9 nappal vizes, véres, profúz hasmenés jelentkezik, de néha csak az antibiotikum terápia befejezése után.

  • A láz Clostridium okozta vastagbélgyulladásban általános, de ritka haemorrhagiás colitis esetén.

  • A Clostridium okozta súlyos pseudomembranosus vastagbélgyulladás során végzett rectoscopia vagy sigmoidoscopia esetén típusosan sárgás-szürke nyálkahártyát látunk. A Haemorrhagiás vastagbélgyulladás gyakran érinti a felszálló vastagbelet.

  • A süllyedés és a szérum CRP szint emelkedése a hasmenés súlyosságával áll összefüggésben.

  • A Clostridium difficile ELISA-val történő kimutatása székletből azonos értékű diagnosztikai módszer, mint a Clostridium difficile tenyésztése. Az előbbi vizsgálat eredménye korábban hozzáférhető.

  • Latex agglutinatios teszttel a toxin kimutatása nem eléggé pontos (álpozitív eredményeket ad).

  • A kezelés után a tünetmentes betegek további kontroll vizsgálatára nincs szükség

Kezelés

Láz nélküli enyhe hasmenés

  • Gyakran az antibiotikum kezelés leállítása is elegendő.

  • Ha a hasmenés elhúzódó, C. difficile toxin teszt vagy tenyésztés szükséges. A választandó kezelés a teszt eredményétől függ.

Hasi fájdalom, profúz hasmenés, véres hasmenés vagy láz

  • A lázas vagy súlyos klinikai tünetekkel bíró betegek esetén már a klinikai gyanú is elegendő a kezelés megkezdéséhez. Amennyiben lehetséges a toxin kimutatása vagy tenyésztés végzendő a kezelés megkezdése előtt.

    • A választandó kezelés napi 3x400 mg metronidazol 10 napon keresztül.

    • Súlyos esetben kórházi ellátás szükséges: napi 4x125 mg vancomycin alkalmazható szájon át (ha intravénásan alkalmazzuk, nem hatékony).

  • A folyadékterápia függ a hasmenés súlyosságától és a beteg általános állapotától.

  • Ötből egy esetben a hasmenés visszatérő jellegű. A második relapszus során a kezelés metronidazol vagy vancomycin ismételt adásal.

Megelőzés

  • Kerüljük a szükségtelen antibiotikum használatot.

  • Kórházi osztályokon a Clostridium difficile közvetlen érintkezés útján terjed. Mossunk kezet és használjunk kesztyűt, amikor a hasmenéses beteget kezeljük. A tünetmentes betegeket el kell tőlük különíteni.

Lásd a hivatkozást 1

Irodalom

  • [1]Bartlett JG. Clostridium difficile: clinical considerations. Rev Infect Dis 1990;12(suppl 2):243-251

  • [2]Zimmerman MJ, Bak A, Sutherland LR. Review article: treatment of clostridium difficile infection. Alim Pharmacol Therapeutics 1997;11:1003-1012

  • [3]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-980109. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [4]Teasley DG, Gerding DN, Olson MM, Peterson LR, Gebhard RL, Schwartz MJ, Lee JT Jr. Prospective randomised trial of metronidazole versus vancomycin for Clostridium-difficile-associated diarrhoea and colitis. Lancet 1983:1043-1046

  • [5]Wenisch C, Parschalk B, Hasenhundl M, Hirschl AM, Graninger W. Comparison of vancomycin, teicoplanin, metronidazole, and fusidic acid for the treatment of Clostridium difficile-associated diarrhea. Clinical Infectious Diseases 1996;22:813-818