Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

A szájnyálkahártya vírusfertőzései

A szájnyálkahártya vírusfertőzései

ebm00151

Herpes simplex virus

  • Általában az 1-es típusú herpes simplex virus a felelős a szájnyálkahártya- és az ajaktünetekért.

Elsődleges fertőzés

  • Az elsődleges fertőzést az esetek majdnem 99%-ában csak enyhe panaszok kísérik, vagy akár egyáltalán nem jár panaszokkal.

  • Az első fertőzés általában gyermekkorban történik, és csak ritkán 20 éves kor fölött.

  • Az esetek 1%-ában az elsődleges orális HSV fertőzés fulmináns, lázzal járó stomatitis képében jelenik meg; fájdalmas hólyagok alakulnak ki az ínyen és a szájnyálkahártya egyéb területein.

Visszatérő HSV fertőzés

  • A fertőzés fellángolása vöröses, viszkető területként jelentkezik, ahol kicsiny, tiszta bennékű hólyagok alakulnak ki, melyek hamar felszakadnak. Mindez felületes erosiók kialakulásával jár, melyek azonban egy héten belül begyógyulnak.

  • A HSV-1 fertőzés tüneteit előidéző tényezők között említhetjük a megfázást, az erős napfényt, a stresszt vagy akár a havivérzést. Csökkent ellenállóképesség (pl. HIV fertőzés, vérátömlesztés, citosztatikus kezelésben részesülő rákos betegek) esetén a tünetek gyakrabban jelennek meg, és a panaszok hosszabb ideig tartanak. Az ismétlődő szájüregi tünetek hátterében mintegy 10-15%-ban HSV-2 fertőzés áll.

Kórisme

  • A kórképet könnyű felismerni a klinikai kép vagy a vírus kimutatása alapján, mely a hólyagalap kaparékának immunhisztokémiai vagy géntechnikai (hibridizációs) vizsgálatával lehetséges.

  • A szérum ellenanyag-vizsgálatának csak az elsődleges fertőzés kimutatásában van szerepe.

Kezelés

  • Elsődleges fertőzés: Ajánlatos az ágynyugalom, a fájdalmas hólyagok lidocain-tartalmú géllel történő bekenése és chlorhexidines (2 mg/ml) szájöblögetés naponta kétszer 1 percig 10 ml oldattal. Az oldatot nem szabad lenyelni. Aciclovir-kezelést is alkalmazhatunk: 2 éves kor fölött adjunk naponta ötször 200 mg-os tablettát illetve 5 ml szirupot (40 mg/ml) 5 napig. 3 hónapos és 2 éves kor között naponta ötször 2,5 ml szirupot kapjon a gyermek 5 napon keresztül.

  • Visszatérő fertőzés: aciclovir-tartalmú krém vagy szirup (naponta ötször 5 ml) ajánlható 5 napon keresztül. A megelőző kezelést (6–12 hónapon keresztül adva napi 4×200 mg vagy 2×400 mg) csak különleges esetekben alkalmazzuk.

  • Érdemes megjegyezni, hogy egyre szaporodnak az aciclovirrel szemben rezisztens HSV törzsek.

Varicella-zoster virus (VZV)

  • A varicella-fertőzésben a testszerte megjelenő, apró pustulákkal járó kiütés mellett kicsiny, sárgás hólyagok láthatók a szájnyálkahártyán, melyek könnyen felszakadnak.

  • A herpes zoster fertőzések (Lásd: ebm00017) 20%-a a fej és nyak területén jelentkezik. A mandibulát és a maxillát ellátó idegek területén induló fertőzés általában a fogak fájdalmával kezdődik, mely gyulladásos pulpitishez hasonló . 3–4 nap múlva hólyagok jelennek meg a bőrön és a szájüregen belül. Egyéb esetekhez hasonlóan a zoster itt sem lépi át a test középvonalát (kivéve a felső ajak területén).

Kórisme

  • A klinikai kép jellegzetes volta elégséges a diagnózis felállításához.

Kezelés

Coxsackie virus fertőzések

  • Ezen fertőzések meglehetősen enyhe lefolyásúak.

Herpangina

  • A betegség általában gyermekek között terjedő járványként jelentkezik.

  • A panaszok: láz, hányinger, hasi-, és izomfájdalmak, fejfájás. Az általános panaszok a szájüregi tünetek előtt jelentkeznek.

  • A kemény- és a lágyszájpadon, az uvulán és a tonsillákon kialakuló hólyagok képezik a szájüregi tüneteket. Kezdetben a hólyagok kisméretűek, és tiszta udvar veszi őket körül. Fokozatosan nőnek meg, majd 2–10 nap alatt maguktól begyógyulnak.

  • Elkülönítő kórisme: Herpanginában (szemben a HSV fertőzéssel) nem alakulnak ki hólyagok a fogínyen. A HSV fertőzésben látott elváltozások lényegesen hosszabb ideig állnak fenn, és fájdalmasak is, ellentétben a herpanginával.

Kéz-láb-száj betegség

  • Szinoníma: hólyagos stomatitis kiütéssel

  • A lappangási idő általában 3–5 nap.

  • A kézháton, a talpon és a szájnyálhahártyán (általában a buccalis területen) fájdalmatlan hólyagok jelennek meg. Az általános panaszok enyhék, és általában 5 napon belül szűnnek.

  • Kórisme a klinikai képen vagy a Coxsackie virus kimutatásán (sejttenyészeten) alapul.

Papillomavirusok (HPV)

  • Jelenleg mintegy 100 különböző papillomavirust izoláltak, melyeknek egy része kizárólag a bőrön, más része kizárólag a nyálkahártyákon okoz elváltozást. A szájnyálkahártya különlegessége, hogy benne mind a genitalis (pl. HPV 6,11,16,18), mind a bőrinfekciókat (HPV 2,4,7) okozó típusok is megtelepedhetnek.

  • A lakosság mintegy 0,4%-ában exophyticus, karfiolszerű szemölcsöket (papilloma, condyloma) lehet találni a szájnyálkahártyán. Gyermekek ujjszopás közben is átvihetik kéz közönséges szemölcsét a szájnyálkahártyára.

  • A focalis epithelialis hyperplasiát (FEH) - amely egy másik jellegzetes HPV keltette elváltozás - a HPV 13 és 32 okozza. Ezen elváltozások simák és kicsiny fibromára emlékeztetnek. A fenti, jól körülhatárolható formák mellett a HPV látens fertőzésként is jelen lehet a szájnyálkahártyán (a lakosság mintegy 15%-ában). A HPV vírusok szájnyálkahártya HPV-fertőzöttségének jelentőségét még tisztázni kell. A HPV vírusok egyértelműen szerepet játszanak a méhnyakrák kialakulásában, de a szájüregi daganatok esetében az összefüggés már nem ennyire egyértelmű.

  • Kórisme a klinikai képen vagy pedig a jellegzetes cytomorphológiai elváltozásokon (HPV-okozta cytopathiás jelenségek) alapul, mely utóbbiak a citológiai kaparékban vagy a biopsziás anyagban mutathatók ki. Mindazonáltal az egyetlen megbízható diagnosztikus módszer a HPV DNS-ének kimutatása. Ezzel az eljárással a HPV típusa is azonosítható.

  • Kezelés: a fenti elváltozások az esetek nagy részében maguktól gyógyulnak. Amennyiben szükséges, sebészi kimetszést vagy a szemölcsök lézeres vagy fagyasztásos kiirtását lehet elvégezni. Ha a szövetmintában dysplasiás jelenségekre derül fény, ajánlott a beteg gondos utánkövetése.

Epstein–Barr virus (EBV)

Mononucleosis infectiosa

  • Jellegzetes esetben a tüneteket a láz, a (nyirokcsomógyulladás miatt) megnagyobbodott nyaki és hónalji nyirokcsomók, valamint a penicillinre nem reagáló diphteria-szerű exsudativ tonsillitis képezi. Olykor fájdalmas fekélyek jelennek meg a fogíny vagy a szájpadlás területén.

  • Kórisme: A perifériás vérképet leukocytosis és lymphocytosis jellemzi, az EBV-antitestek titere pedig megemelkedett. Az EBV jelenléte közvetlenül kimutatható a torokmintából immunhisztokémia vagy DNS-technika (hibridizációs módszerek vagy PCR) segítségével.

  • Kezelés: A mononucleosis okozta szájüregi elváltozások nem igényelnek speciális kezelést.

Szőrös leukoplakia

  • Ezt a jellegzetes elváltozást a nyelv fehéres felrakódása jellemzi, amely a legtöbb esetben szimmetrikusan érinti a nyelv mindkét oldalát a hátsó harmadtól előreeső területen.

  • Az elváltozás egyértelműen az immunsupprimált állapot kísérője, bármi legyen is annak kiváltó oka; meglehetősen gyakori HIV-fertőzöttekben. Kóroki tényezőként az EBV szerepe igazolódott.

  • A hajas leukoplakia nem okoz panaszokat, és jelenlegi tudásunk szerint teljesen ártalmatlan, ugyanis az elváltozásból nyert szövetminták nem mutatnak dysplasticus jelenségeket. Mindazonáltal HIV-fertőzöttekben a rossz kórjóslat jelének tulajdonítjuk megjelenését.

  • Az elkülönítő diagnózis során számításba kell vennünk a mechanikai okok miatt kialakult hyperkeratoticus jelenségeket, a gombás elváltozásokat és a lichen ruber planus jelenlétét.

  • Kórisme: A klinikai és a szövettani kép jellegzetes.

  • Kezelés: Az elváltozás nem igényel kezelést. Esetenként aciclovirt alkalmaznak a HSV fertőzésnél már ismertetett módon.