Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Szennyezett ivóvíz által közvetített járványok

Szennyezett ivóvíz által közvetített járványok

ebm00909

Élelmiszermérgezés lásd: ebm00169 .

Az ivóvíz monitorozása

  • Az ivóvizet biztosító vízművek vizét kémiai, mikrobiológiai és fizikai analízis céljából történő rendszeres mintavételezéssel kell monitorozni.

  • Az Európai Unió országaiban a szennyezettség mikrobiológiai indikátoraiként az E. coli és az enterococcusok jelenlétét használják. Ezek a baktériumok nem fordulhatnak elő 100 ml mintában. 2003 vége óta az EU minden szolgáltatott vize meg kell feleljen ezeknek a kritériumoknak.

  • Ha a fent említett baktériumok előfordulnak a mintákban, azonnal kontroll-mintát kell venni. Az ezzel egyidőben szükséges intézkedések: a víz felhasználásának megtiltása, az érintett vízhálózat fertőtlenítése vagy felszólítás a víz fogyasztás előtti felforralására

A víz eredetű járványok okai

  • A víz eredetű járványok leggyakoribb okai az ivóvíz szennyeződése emberi vagy állati székletből származó kórokozókkal, a víz elégtelen kezelése vagy mindkettő.

Észak-Európában a leggyakoribb kórokozók

  • Vírusok (noro-, adeno- és rotavírusok)

  • Baktériumok (Campylobacter jejuni, Yersinia enterocolitica, Salmonella, E. coli, beleértve az enterohaemorrhagiás E. coli (EHEC) O157 baktériumot, Plesiomonas, shigellák, Aeromonas)

  • Paraziták, főleg az utazók hasmenését okozó esetekben (Giardia lamblia, Cryptosporidium, Entamoeba hystolytica).

  • Az ivó- vagy fürdővíz által közvetített penészgomba toxinok ritkán általános vagy légzőrendszeri allergiás, esetleg toxikus tüneteket okozhatnak.

Laboratóriumi vizsgálatok és differenciáldiagnózis

  • Járványokban legalább 5–10 betegtől mintákat kell venni a következő vizsgálatok céljából:

    • széklettenyésztés a fent említett baktériumokon kívül Clostridium perfringens, Bacillus cereus és Staphylococcus aureus baktériumokra

    • vírustenyésztés PCR vizsgálathoz (noro-, astro- vagy rotavírusok azonosításához), a széklet elektronmikroszkópos vizsgálata és gyorsdiagnosztikai vírustesztek (rota- és adenovírus)

    • mikroszkópos vizsgálat paraziták irányában

    • savópár mintákban virusellenes antitestek keresése.

  • Javasolt infektológus konzílium kérése.

  • A differenciáldiagnózis során vegyük figyelembe az élelmiszer eredetű fertőzéseket és mérgezéseket, valamint a személyes kontaktussal terjedő vírusfertőzéseket.