Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Rekedtség, laryngitis és dysphonia

Rekedtség, laryngitis és dysphonia

ebm00876

Alapszabályok

  • A laryngitis kezelésében a legfontosabb betegnek adott tanács a hangjának kímélése, valamint a köhögés, a torokköszörülés és a suttogás elkerülése. A hang kímélése nem jelenti a beszéd teljes elkerülését, de jelentős megszorítás szükséges. Antibiotikumokat ne adjunk.Fontos a hangszalagok nyálkhártyájának nedvesen tartása (párásító aerosolok inhalálása).

  • Azok a betegek, akik foglalkozásuk során sokat beszélnek, acut rekedtség esetén egy hét betegállományt kell igénybe vegyenek.

  • Indirekt laryngoscopia végzendő minden olyan esetben, ha a rekedtség nem jár együtt légúti fertőzéssel, illetve ha a rekedtség több mint két héten át tart. Ha a hangszalagok nem vizualizálhatóak teljesen az indirekt laryngoscopia során, a beteget phoniáterhez vagy fül-orr-gégész szakorvoshoz kell irányítani.

  • A gyerekkori rekedtség esetén javasolt a konzultáció phoniáterrel vagy a fül-orr-gégésszel (az indirekt laryngoscopia kivitelezése bonyolult).

Rekedtség gyermekkorban

  • Okok

    • Csomók

    • Papilloma (condyloma)

    • Laryngitis

    • Funkcionális hangképzési zavarok

    • Veleszületett anatómiai eltérések (laryngomalatia, stenosisok)

  • A hangosan és rekedt hangon beszélő gyermekek hallását meg kell vizsgálni.

  • Az indirekt laryngoscopia kivitelezése bonyolult.

  • A beteget phoniáterhez vagy fül-orr-gégészhez kell küldeni.

  • A rekedt gyermek hangszalagját mindig meg kell vizsgálni.

Az aut rekedtség légúti fertőzés tüneteivel kezdődik.

Laryngitis

  • A hangszalagok erythemasak és duzzadtak.

  • A kezelés összetevői a hangkímélés, a párásítás, a köhögéscsillapítók és valamint a köhögés, a torokköszörülés és a suttogás elkerülése.

  • Antibiotikumok az egyéb légúti fertőzések és nem a laryngitis miatt adhatók.

  • Azok a betegek, akik foglalkozásuk során sokat beszélnek (tanárok, óvodapedagógusok, telefonközpontosok, stb.) megfelelő hosszúságú (legalább egy hét) betegállományt kell igénybe vegyenek.

Fertőzéses tünetekkel kezdődő, elhúzódó (több mint 2 hete tartó) rekedtség

Laryngitis

  • A hangszalagok erythemasak, duzzadtak és néha szárazak vagy nyákkal, felrakódással borítottak.

  • Fel kell ismerni az elhúzódó fertőzéseket, a munkahelyi és toxikus tényezőket, allergéneket (alapos anamnesisfelvétel!) és az esetleges gastrooesophagealis refluxot.

  • Az oesophaegalis reflux valószínűleg az elhúzódó rekedtség egyik legfontosabb oka.

  • A kezelés összetevői a hangkímélés, a párásítás, a köhögéscsillapítók, valamint esetlegesen az antibiotikus kezelés az egyéb légúti fertőzés vagy akár önmagában a laryngitis miatt.

    • Amoxycillin

    • Doxycyclin

Funkcionális hangkképzési zavarok

  • Gyakran kezdődik légúti fertőzést követően, és folytatódik az infectio gyógyulása után is (ld. alább).

Elhúzódó rekedtség infekciós panaszok nélkül

Funkcionális hangképzési zavarok

  • Panaszok: rekedtség, a hang kifáradása, rekedtség beszéd után; időnként torokfájdalom vagy gombócérzet.A hangképzési zavarral küzdő betegek nem mindig rekedtek!

  • A hangszalagok szerkezete normálisnak tűnik.

  • Az organikus okokat ki kell zárni (pajzsmirigy- vagy nyaki műtét, bénulások, tumorok, fertőzések).

  • Fel kell ismerni a háttérben húzódó okokat (sok beszéd, aktív hangképzés, sok beszédet igénylő hobbikrossz akusztikájú környezet a munkahelyen (háttérzaj, nagy visszhang)).

  • A beteget phoniáterhez (vagy fül-orr-gégész szakorvoshoz) kell irányítani, ha az indirekt laryngoscopia nem végezhető el megfelelően, vagy tanácsot igénylünk a kezeléshez.

  • A páciensnek gyakran van szüksége hangképzési terápiára.

    • Minden beteget, akit hangképzési therápiára irányítanak, meg kell mutatni phoniáternek vagy fül-orr-gégész szakorvosnak is (a kezelés megkezdhető addig is, amíg a beteg a konzíliumra vár).

  • A kezelés alapelvei: relaxáció, a hangos beszéd kerülése, légzési, testhelyzeti és hangképzési gyakorlatok.

Hangszalagbénulás

  • Panaszok

    • A hangszalagok mozgása korlátozott vagy a hangszalagok teljesen bénák.

    • A hangszalag a belégzés során kóros helyezetű vagy aszimmetrikus.

    • A beteg mindig rekedt ("suttogó" légzési hang).

    • Az okok kiderítése

      • Sebészeti beavatkozás szövődménye

      • Daganatok (koponyalap, nyak, mediastinum beleértve a tüdőt)

      • Vírusfertőzések ("idiopathiás")

      • Neurológiai betegségek

  • A beteget mindig phoniáter vagy fül-orr-gégész szakorvoshoz kell irányítani.

  • A beteget minél előbb hangképzési therápiára kell küldeni (a kezelés először "tornáztatás" az elsődleges gyengeség miatt, később pedig a helytelen kompenzálás kerülése).

  • A hangképzés erősítése 2

  • Hangképzés-javító műtétek (thyroplastica, injekciós módszerek). Sebészeti beavatkozást akkor kell mérlegelni, ha 6 hónap eltelt a bénulás kezdetétől számítva.

Chronicus laryngitis

  • A hangszalagok vörösek, szárazak, és felrakódással vagy nyákkal fedettek. Az epihelium elvékonyodott és hyperkeratoticus.

  • Foglalkozási, toxicus hatás, és allergén-expositio valószínűsíthető (pontos anamnesisfelvétel!).

  • A létrehozó tényezők között alsó- és felső légúti fertőzések, gyógyszerek (inhalált corticosteroidok asthmában), besugárzás, oesophagealis reflux és funkcionális tényezők szerepelnek.

  • A beteget fül-orr-gégész vagy phoniáter szakemberhez kell irányítani.

  • Az állapotot gyakran a terápia nem befolyásolja.

  • A kezelés hangkímélésből és párásításból áll.

Daganatok

  • Jóindulatú daganatok (csomók, polypok, granulomák)

  • Malignus daganatok

  • Mindig fül-orr-gégész vagy phoniáter szakorvoshoz kell a beteget irányítani.

  • A funkcionális hangképzési zavarok társulhatnak jóindulatú daganatokkal, és a betegek hangképzési kezelést igényelnek.

Neurológiai betegségekhez társuló rekedtség

  • Myasthenia gravis, sclerosis multiplex, Parkinson-syndroma, amyotrophias lateralsclerosis

  • A rekedtség ritkán az első tünet (kivéve a myastheniát).

  • A hang rekedt és csendes. A hangerő, a hanglejtés és a ritmus megváltozott. A hang erősítésével a tünetek rosszabbodnak.

  • A hangszalagok mozgása vagy elhelyezkedése kórosnak látszhat az indirekt laryngoscopia során, de a lelet lehet teljesen normális.

  • A beteget phoniáter, fül-orr-gégész vagy neurológus szakorvoshoz kell irányítani.

Rekedt betegek indirekt laryngoscopiájának indikációja

  • Indirekt laryngoscopiát kell végezni,

    • ha a rekedtség több mint két hete fennáll

    • ha a rekedtséghez nem társulnak influenzaszerű tünetek

    • minden gyermeknél (kizárandó a papilloma)

    • dohányosokban 30 év felett.

  • Ha az indirekt laryngoscopia nem végezhető el megnyugtatóan, a beteget szakorvoshoz kell küldeni. Egyetlen "pillantás" nem elég!

A betegállomány hossza

  • Amennyiben a beszéd nem feltétlenül szükséges a munka során, a betegállomány hosszát az általános állapothoz kell igazítani.

  • Ha a munka döntően beszédet igényel, a betegállomány hossza 1-4 hét kell legyen.

  • A beszéd teljes felfüggesztése nem szükséges, de a hang kímélése és a köhögés, a torokköszörülés és a suttogás kerülése javasolható.

Vonatkozó bizonyítékok

  • Kontrollált kísérletekből nincs bizonyított adat arról, hogy a hangszalagcsomók ellátására a sebészi vagy a nem sebészi eljárás-e a jobb..

Irodalom

  • [1]Pedersen M, McGlashan J. Surgical versus non-surgical interventions for vocal cord nodules. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001934. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently

  • [2]Roy N, Weinrich B, Gray SD, Tanner K, Toledo SW, Dove H, Corbin-Lewis K, Stemple JC. Voice amplification versus vocal hygiene instruction for teachers with voice disorders: a treatment outcomes study. J Speech Lang Hear Res 2002;45(4):625-38.