Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Otitis media: meghatározás, járványtan és kórisme

Otitis media: meghatározás, járványtan és kórisme

ebm00622

Célok

  • Acut otitis media (AOM) diagnózisa a dobhártya-vizsgálat eredménye alapján állítható fel.

  • Kerüljük az AOM "túldiagnosztizálását"; használjunk diagnosztikus eszközöket (Lásd: ebm00624) .

Meghatározás

  • Acut otitis media (AOM)

  • Secretoros otitis media

    • Izzadmány található a középfülben, de az acut fertőzés okozta panaszok hiányoznak.

  • In Myringitis eseténa gyermek betegnek látszik, a dobhártya bevérzett vagy bullosus, mozgékonysága megtartott.

5.29. táblázat - Dobhártyakép egészséges gyermekben és acut otitis mediában

Dobhártya tulajdonságaNormális leletOtitis mediára utaló tünet
SzínGyöngyház fényű"Vörös, sárgás vagy fehér"
ÁtlátszóságÁtlátszóködös
FormaBehúzottSima vagy elődomborodó
Fényreflex"Szűk, élesen határolt""Kiszélesedett vagy hiányzik"
MozgékonyságNormális"Csökkent vagy hiányzik"

Járványtan

  • AOM a leggyakoribb bacterialis fertőzés és antimicrobás kezelést igénylő megbetegedés gyermekkorban.

  • Incidenciája legmagasabb 6 hónapos és 2 éves életkor között.

  • Egy éves korukig a gyermekek 40%-a, két éves korukig 70%-a esik át minimum egy AOM epizódon.

    • Minden ötödik gyermek legalább háromszor betegedik meg AOM-ban.

  • A legtöbb megbetegedés télen, a legkevesebb nyáron fordul elő.

Rizikótényezők

  • AOM előtt rendszerint vírusos felső légúti fertőzés zajlik, melyet az AOM legfontosabb rizikótényezőjének tartunk.

    • A fertőzéssel összefüggő panaszok harmadik vagy negyedik napján kell leginkább számolni az AOM kialakulásával.

  • Egyéb ismert rizikótényezők:

    • Fiatal életkor

    • Napközi ellátás az otthoni környezeten kívül

    • Otitis többszöri előfordulása más családtagokban

    • Legalább egy testvér

    • Passzív dohányzás

    • Cumizás.

  • A szoptatás korai befejezése megnövelheti az AOM gyakoriságát

  • Az allergia kóroki szerepét alátámasztó bizonyítékok nagyon ellentmondásosak.

Fülvizsgálat

  • A fül vizsgálatakor egy felnőtt szorosan tartja a gyermeket az ölében, akinek a fejét a mellkasához támasztja.

  • Mindkét fület meg kell vizsgálni akkor is, ha a gyermek csak az egyik fülére panaszkodik. Ilyenkor kezdjük a vizsgálatot az ép füllel.

  • A cerument távolítsuk el a külső hallójáratból, hogy a dobhártyáról teljes képet láthassunk.

Cerumen eltávolítása

  • A cerumen eltávolítása gyakran a legnehezebb művelet egy kisgyermek fülvizsgálatakor.

  • A cerument igen óvatosan, kapkodás nélkül tisztítsuk ki, nehogy megsértsük a külső hallójárat nagyon vékony és érzékeny bőrét.

  • A gyermek fejének szorosan tartása a mellkason a segédkező felnőtt részéről a leglényegesebb momentum a sikeres fültisztításban.

  • A hallójáratot elzáró cerument általában könnyen kipiszkálhatjuk egy vattapálca segítségével, amint a pálcát a cerumen mögé illesztjük, és finoman kifelé húzzuk.

  • A folyékony cerument szívóval távolítsuk el.

  • A száraz cerument vagy cerumendugót legkönnyebben egy vékony kaparó- vagy tisztítókanállal tudunk kitakarítani.

  • A besült, egész hallójáratot elfoglaló dugót fülcseppel lazítsuk fel a beavatkozás előtt 30 perccel.

Panaszok

  • Az AOM-val összefüggő nem specifikus panaszok megegyeznek az otitis media nélkül jelentkező légúti fertőzések tüneteivel; ezért az otitis diagnózisát nem lehet pusztán a klinikai képre alapozni.

  • A fülfájás kifejezetten AOM-ra utaló panasz, de csak az otitises gyermekek felében jelentkezik.

  • Légúti fertőzés során észlelt hirtelen hallásvesztés otitist jelez, melyet azonban nehéz észrevenni kisgyermekekben, akik még nem tudják világosan kifejezni magukat.

  • Éjszakai nyugtalanság többször kíséri az AOM-t, mint más légúti fertőzéseket AOM nélkül, de ennek prediktív értéke klinikailag nem jelentős .

  • A fül piszkálása szokás kisgyermekkorban, ezért nem utal AOM-re, ha egyidejűleg nem zajlik légúti fertőzés is.

Dobhártya tünetek

  • Mindkét fület pneumaticus otoscoppal vizsgáljuk meg.

  • Pneumaticus otoscop, fejre illeszthető tükör vagy otomicroscop hasznos eszközök a fül vizsgálatakor, de csak szakavatott kezekben.

  • A dobhártya mozgékonysága csak úgy ítélhető meg helyesen, ha az otoscop légmentesen zárja a hallójáratot.

  • Az otitis media diagnózisa a dobhártya-vizsgálat eredményén alapul (lásd táblázatban (5.29. táblázat - Dobhártyakép egészséges gyermekben és acut otitis mediában) )

    • Lehet, hogy egy vagy több tünet utal otitisre

    • A dobhártyák közti eltérés megerősíti az otitis diagnózisát.

  • Egy síró vagy lázas gyermek dobhártyájának enyhe vörössége általában nem elegendő az otitis diagnózisának felállításához.

  • Ha a gyermeknek tympanostomiás tubusa van, az AOM diagnózisát igazolhatjuk a hallójáratba csorgó váladék megfigyelésével.

Diagnosztikus eszközök

  • Tympanometer (Lásd: ebm00624) egyszerűen használható, gyors eszköz a dobhártya mozgékonyságának meghatározásához.

  • A tympanogram abnormális lehet AOM hiányában is; ha azonban a görbe szabályos, az AOM igen valószínűtlen.

  • 6 hónaposnál fiatalabb csecsemő vagy síró gyermek tympanometriás lelete gyakran megbízhatatlan. Érdemes tehát a cerumen eltávolítása előtt elvégezni a tympanometriát, illetve a pneumaticus otoscopot azelőtt használni, hogy a gyermek elkezdene sírni.

  • Az acusticus reflectometer a fülvizsgálat egy újabb, még könnyebben használható eszköze: (Lásd: ebm00624)

    • A tympanometerrel ellentétben nincs szükség a hallójárat légmentes lezárására.

    • Pontossága nagyjából megegyezik a tympanometerével.

Irodalom

  • [1]Pukander J, Karma P, Sipilä M. Occurrence and recurrence of acute otitis media among children. Acta Otolaryngol 1982;94:479-86

  • [2]Lundgren K, Ingvarsson L. Epidemiology of acute otitis media in children. Scand J Infect Dis 1983; Suppl 39 :19-25

  • [3]Sipilä M, Pukander J, Karma P. Incidence of acute otitis media up to the age of 1© years in urban infants. Acta Otolaryngol (Stockh) 1987;104:138-45

  • [4]Alho O-P, Koivu M, Sorri M, Rantakallio P. The occurrence of acute otitis media in infants: a life-table analysis. Int J Pediatr Otorhinolaryngol 1991;21:7-14

  • [5]Teele DW, Klein JO, Rosner B. Epidemiology of otitis media during the first seven years of life in children in Greater Boston: a prospective, cohort study. J Infect Dis 1989;160:83-94

  • [6]Henderson FW, Collier AM, Sanyal MA, ym. A longitudinal study of respiratory viruses and bacteria in the etiology of acute otitis media with effusion. N Engl J Med 1982;306:1377-83

  • [7]Ruuskanen O, Arola M, Putto-Laurila A, ym. Acute otitis media and respiratory virus infections. Pediatr Infect Dis J 1989;8:94-9

  • [8]Arola M, Ruuskanen O, Ziegler T, ym. Clinical role of respiratory virus infection in acute otitis media. Pediatrics 1990;86:848-55

  • [9]Uhari M, Mäntysaari K, Niemelä M. A meta-analytic review of the risk factors for acute otitis media. Clin Infect Dis 1996;22:1079-83

  • [10]Sipilä M, Karma P, Pukander J, Timonen M, Kataja M. The Bayesian approach to the evaluation of risk factors in acute and recurrent acute otitis media. Acta Otolaryngol (Stockh) 1988;106:94-101

  • [11]Alho O-P, Koivu M, Sorri M, Rantakallio P. Risk factors for recurrent acute otitis media and respiratory infection in infancy. Int J Pediatr Otorhinolaryngol 1990;19:151-61

  • [12]Ståhlberg M-R, Ruuskanen O, Virolainen E. Risk factors for recurrent otitis media. Pediatr Infect Dis 1986;5:30-2

  • [13]Pukander J, Luotonen J, Timonen M, Karma P. Risk factors affecting the occurrence of acute otitis media among 2-3-year-old urban children. Acta Otolaryngol (Stockh) 1985;100:260-5

  • [14]Owen MJ, Baldwin CD, Swank PR, Pannu AK, Johnson DL, Howie VM. Relation of infant feeding practices, cigarette smoke exposure, and group child care to the onset and duration of otitis media with effusion in the first two years of life. J Pediatr 1993;123:702-11

  • [15]Stenstrom R, Bernard PAM, Ben-Simhon H. Exposure to environmental tobacco smoke as a risk factor for recurrent acute otitis media in children under the age of five years. Int J Pediatr Otorhinolaryngol 1993;27:127-36

  • [16]Kero P, Piekkala P. Factors affecting the occurrence of acute otitis media during the first year of life. Acta Paediatr Scand 1987;76:618-23

  • [17]Etzel RA, Pattishall EN, Haley NJ, Fletcher RH, Henderson FW. Passive smoking and middle ear effusion among children in day care. Pediatrics 1992;90:228-32

  • [18]Chandra RK. Prospective studies of the effect of breast feeding on incidence of infection and allergy. Acta Paediatr Scand 1979;68:691-4

  • [19]Saarinen UM. Prolonged breast feeding as prophylaxis for recurrent otitis media. Acta Paediatr Scand 1982;71:567-71

  • [20]Fleming DW, Cochi SL, Hightower AW, Broome CV. Childhood upper respiratory tract infections: to what degree is incidence affected by day-care attendance? Pediatrics 1987;79:55-60

  • [21]Tainio V-M, Savilahti E, Salmenperä L, Arjomaa P, Siimes MA, Perheentupa J. Risk factors for infantile recurrent otitis media: atopy but not type of feeding. Pediatr Res 1988;23:509-12

  • [22]Rubin DH, Leventhal JM, Krasilnikoff PA, ym. Relationship between infant feeding and infectious illness: a prospective study of infants during the first year of life. Pediatrics 1990;85:464-71

  • [23]Paradise JL, Elster BA, Tan L. Evidence in infants with cleft palate that breast milk protects against otitis media. Pediatrics 1994;94:853-60

  • [24]Bauchner H, Leventhal JM, Shapiro ED. Studies of breast-feeding and infections: how good is the evidence? JAMA 1986;256:887-92

  • [25]Duncan B, Ey J, Holberg CJ, Wright AL, Martinez FD, Taussig LM. Exclusive breast-feeding for at least 4 months protects against otitis media. Pediatrics 1993;91:867-72

  • [26]Aniansson G, Alm B, Andersson B, ym. A prospective cohort study on breast-feeding and otitis media in Swedish infants. Pediatr Infect Dis J 1994;13:183-8

  • [27]Niemelä M, Uhari M, Jounio-Ervasti K, Luotonen J, Alho O-P, Vierimaa E. Lack of specific symptomatology in children with acute otitis media. Pediatr Infect Dis J 1994;13:765-8

  • [28]Heikkinen T, Ruuskanen O. Signs and symptoms predicting acute otitis media. Arch Pediatr Adolesc Med 1995;149:26-9

  • [29]Kontiokari T, Koivunen P, Niemelä M, Pokka T, Uhari M. Symptoms of acute otitis media. Pediatr Infect Dis J 1998;17:676-9

  • [30]Uhari M, Niemelä M, Hietala J. Prediction of acute otitis media with symptoms and signs. Acta Paediatr 1995;84:90-2

  • [31]Karma PH, Penttilä MA, Sipilä MM, Kataja MJ. Otoscopic diagnosis of middle ear effusion in acute and non-acute otitis media. I. The value of different otoscopic findings. Int J Pediatr Otorhinolaryngol 1989;17:37-49

  • [32]Arola M, Ruuskanen O, Ziegler T, ym. Clinical role of respiratory virus infection in acute otitis media. Pediatrics 1990;86:848-55

  • [33]Jero J, Virolainen A, Virtanen M, Eskola J, Karma P. Prognosis of acute otitis media: factors associated with poor outcome. Acta Otolaryngol (Stockh) 1997;117:278-83

  • [34]Puhakka H. Pieni tympanometri parantaa lasten välikorvantulehdusten diagnostiikkaa avohoidossa, Suom Lääkäril 1991;46:2708-11

  • [35]van Balen FAM, de Melker RA. Validation of a portable tympanometer for use in primary care. Int J Pediatr Otorhinolaryngol 1994;29:219-25

  • [36]Koivunen P, Alho O-P, Uhari M, Niemelä M, Luotonen J. Minitympanometry in detecting middle ear fluid. J Pediatr 1997;131:419-22

  • [37]Straetemans M, Sanders EAM, Veenhoven RH, Schilder AGM, Damoiseaux RAMJ, Zielhuis GA.. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001480. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software.