Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

A környezeti levegőszennyezés kedvezőtlen egészségügyi hatásai

A környezeti levegőszennyezés kedvezőtlen egészségügyi hatásai

ebm00908

  • A kellemetlen szagú kénvegyületek kivételével a környezetilevegőt szennyező anyagok egészségkárosító hatása csak a beépített területeken tapasztalható, ahol a legnagyobb kockázatot jelentő vegyületek abelélegezhető szilárd részecskék, a nitrogén-oxid és a szén-monoxid.

A kibocsájtás forrásai

  • A településeken a közlekedés a legfontosabb forrás (nitrogén-dioxid, belélegezhető szilárd részecskék, szénhidrogének, szén-monoxid).

  • Energiatermelés (nitrogén-dioxid, kén-dioxid, belélegezhető szilárd részecskék)

  • Ipar (kén-dioxid, nitrogén-dioxid,belélegezhető szilárd részecskék, szénhidrogének, kellemetlen szagú kénvegyületek, nehézfémek)

Egészségügyi hatások

  • Napjainkban a belélegezhető szilárd részecskéket tekintik messze a legveszélyesebb levegőszennyező tényezőnek, mint az egyetlen olyat, mely tudottan csökkenti a populációs szintű várható élettartamot. Rövid távú egészségkárosító hatása a köhögéssel járó légzőrendszeri fertőzések, az asthmás tünetegyüttes és a chronicus obstructiv tüdőbetegség (COPD) megnövekedett előfordulása, valamint a szív eredetű problémákkal vagy agyérrendszeri zavarokkal küzdők kórházba kerülési kockázatának emelkedése.

  • A nitrogén-dioxid, a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid és szénhidrogének légköri reakciójából kialakuló ózon irritálja a légzőrendszert.

    • Az acut hatások közé tartoznak a köhögéses asthmás rohamok és a légzőrendszer fertőzései.

    • Egyéb hatás lehet a chronicus bronchitises és az asthmás panaszok kiújulása.

  • Az emelkedett szén-monoxid koncentráció együtt jár a szívbetegek gyakoribb kórházi felvételével és a súlyos alapbetegséggel küszködők megnövekedett halálozásával.

  • A közlekedésből és az energiaiparból származó genotoxicus vegyületek - mint pl. a polyaromás szénhidrogének - megnövelik a tüdőrák előfordulásának kockázatát. Becslések szerint a levegőszennyezés évente 2–3 tüdőrákos esetet okoz 100 000 városi lakos között.

  • A kellemetlen szagú kénvegyületek (pl. merkaptán, kénhidrogén) - különösen hirtelen bekövetkező jelentős koncentrációemelkedés esetén - acut egészségügyi hatásokat (pl. nehézlégzés) is okozhatnak. A hosszútávú hatások közé tartozik a szem és a légzőrendszer irritációja, fejfájás, fáradtság, depresszió, hányinger.

  • Az ólomkibocsájtás azokban az országokban már nem jelent komoly egészségügyi problémát, ahol az ólomtartalmú gépjármű üzemanyagok be lettek tiltva.Az 5–10 µg/100 ml alatti vérszíntről nem gondoljuk, hogy zavart okozna a központi idegrendszer fejlődésében. Az észak-európai országokban élő gyermekek vérólomszintje 3--5 µg/100 ml vagy az alatti.A fémöntődék és ipari üzemek közelében emelkedett a zöldségek (fejes saláta, petrezselyem, kapor) ólomkoncentrációja a porkibocsájtásból való szennyeződés miatt.

  • A kadmiumszennyezés főként a fémiparból származik. A kadmium a szarvasmarhák és a jávorszarvas májában és veséjében felhalmozódik, amiből következően ezek túlzott fogyasztása nem ajánlott.

Ajánlások

  • A kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid és a szilárd részecskék elfogadható koncentrációjára nemzeti ajánlások léteznek. A nagyvárosokban ezen kémiai anyagok koncentrációját folyamatosan mérik.

  • A Tanács 1999/30/EK irányelve egészségügyi alapon rövid és/vagy hosszútávú határértékeket ad meg a nitrogén-dioxid (200 µg/m3; 1 óra),a belélegezhető szilárd részecskék (50 µg/m3 24 óra), a kén-dioxid és az ólom átlagos koncentrációjára a környezeti levegőben.