Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Vérgáz analízis és a sav-bázis egyensúly

Vérgáz analízis és a sav-bázis egyensúly

ebm00345

Vérminta

  • Kapilláris vért vagy inkább artériás vért használjunk.

  • A mintavétel után minél hamarabb kerüljön vizsgálatra a vérminta (ha ez 10 percen belül nem lehetséges, fagyasszuk le a mintát).

  • A vénás vért biztonsággal használhatjuk a pH érték meghatározásra 1 .

Mérések

  • Az oxygen partialis nyomása (pO2) (nem kapilláris vérből)

  • pH

  • A széndioxyd partialis nyomása (pCO2)

  • Bázis egyensúly (bázis felesleg, base excess (BE) (metabolikus alkalosis) bázis deficit (BD) (metabolikus acidosis))

  • A BE-et mindkét állapot meghatározására használják: a + és a – jel azt mutatja, hogy az állapotra az alkalosis (+) vagy az acidosis (-) jellemző.

  • A BE helyett a standard bicarbonát (SBC) értéket is alkalmazhatjuk.

Referencia értékek

  • Az artériás vér

    • pO2 átlaga > 11 kPa (az életkor előrehaladtával az érték alacsonyabb lesz)

    • pH 7,35–7,45

    • pCO2 4,5–6,00 kPa

    • BE 0 ± 2,5 mmol/l

    • Standard bicarbonat (SBC) 22–26 mmol/l

  • A kapilláris vér

    • pO2 értéke változó, és nincs klinikai jelentősége

    • pH 7,35–7.45

    • pCO2 4,5–6,0 kPa

    • BE 0 ± 2,5 mmol/l

    • SBC 22–26 mmol/l

A hypoxaemia és a hypercapnia súlyossága

  • Lásd Táblázat (2.3. táblázat - A hypoxaemia és a hypercapnia súlyossága) .

  • az art. vér pO2 < 7,3 (–7,9) kPa érték a chronicus obstructiv tüdőbetegségben szenvedő beteg folyamatos oxygen kezelésének az indicatiója, amennyiben további kritériumoknak is megfelel.

  • Ha az art.pO2<8 kPa és az art. pCO2 > 6,7 kPa az acut légzési elégtelenség jele.

  • Amikor a pCO2 akutan > 10–12 kPa-ra emelkedik, széndioxid narcosis a következmény.

2.3. táblázat - A hypoxaemia és a hypercapnia súlyossága

Súlyosság
  • Hypoxaemia

  • art.vér pO2(kPa)

  • Hypercapnia

  • art. vér pCO2(kPa)

Enyhe8–116,1–6,6
Mérsékelt6–7,96,7–8
Súlyos<6>8

A sav-bázis egyensúly zavarai

  • Lásd Táblázat (2.4. táblázat - A sav-bázis egyensúly zavarai.) .

  • A metabolikus acidosis okai (BF < -2,5)

    • Ketoacidosis (diabeteses, alkohol okozta)

    • Veseelégtelenség vagy tubularis károsodás (renalis tubularis acidosis)

    • Shock, a szövetek elégtelen oxygen ellátása

    • Lactat acidosis

    • Súlyos hasmenés

    • Mérgezés (ammoniun-klorid, metanol, szalicilátok, etilén glikol)

  • A metabolikus alkalosis okai (BF > +2,5)

    • Hányás

    • A bicarbonátok túladagolása

    • Alattomosan kialakuló hypovolaemia

    • Thiazid diuretikumok/furosemid

  • A respiratiós acidosis okai

    • Acut vagy chronicus ventilatiós elégtelenség (Lásd: ebm00117)

  • A respiratiós alkalosis okai

    • Hyperventilatio (Lásd: ebm00114)

    • A légző-központ nem érzékeli a pCO2 változást sérülés vagy betegségi folyamat miatt.

    • Pszichogén okok (pánik betegség)

    • Hypoxaemia

2.4. táblázat - A sav-bázis egyensúly zavarai.

Zavar Vér pHVér pCO2Vér BEVizelet pH
Metabolikus acidosisdecompensaltcsökkennormálcsökkencsökken
 Teljesen compensaltnormálcsökkencsökken 
      
Metabolikus alkalosisDecompensaltnöveksziknormálnövekszik 
 Teljesen compensaltnormálnöveksziknöveksziknövekszik
      
Respiratiós acidosisDecompensaltcsökkennöveksziknormálcsökken
 Teljesen compensaltnormálnöveksziknövekszik 
      
Respiratiós alkalosisDecompensaltnövekszikcsökkennormál 
 Teljesen compensaltnormálcsökkencsökkencsökken

Lásd 1 , 2 , 3 , 4 , 5

Irodalom

  • [1]Kelly A-M, Mc Alpine R, Kyle E. Venous pH can safely replace arterial pH in the initial evaluation of patients in the emergency department. Emerg Med J 2001;18:340-342.

  • [2]Gluck SL. Acid-base. Lancet 1998;352:474-9.

  • [3]Williams AJ. Assessing and interpreting arterial blood gases and acid-base balance. BMJ 1998;317:1213-6.

  • [4]Adrogué HJ, Madias NE. Management of life-threatening acid-base disorders, part I. NEJM 1998;338:26-34.

  • [5]Adrogué HJ, Madias NE. Management of life-threatening acid-base disorders, part II. NEJM 1998;338:107-111.