Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Foglalkozási asthma

Foglalkozási asthma

ebm00121

Bevezetés

  • Gondoljunk a munkahelyi irritáló és sensitizáló anyagokra, és a munkakörülményekre az asthma felnőttkori megjelenésekor.

  • Ismerjük meg alaposan az asthma alapellátásban illetve szakintézményben elvégezhető diagnosztikai módszereit.

  • Tartsuk emlékezetünkben, hogy esetleg törvény szabályozza a felismert foglalkozási asthmás esetek bejelentési kötelezettségét.

  • A foglalkozási asthma nem mindig elégíti ki a foglalkozási betegségek törvénybe foglalt kritériumait.

Prevalencia

  • Az utóbbi években gyűjtött járványtani adatok arról tanúskodnak, hogy a foglalkozási asthma gyakoriságát eddig alulbecsülték. Számos járványtani tanulmány szerint a felnőttkori asthma 15–30%-át munkahelyi anyagok váltják ki. Úgy tűnik tehát, hogy a munkahelyeken található anyagoknak a korábbinál nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani.

A foglalkozási asthma gyakori okai

  • A mezőgazdaságban a leggyakoribb kóroki tényezők az állati hámszövet (legjelentősebb a tehénszőr), állati váladékok, liszt, gabonamag, állateledel és a silóatka. Pékségekben a liszt, fűszerek, állagjavítók és különböző enzimek lehetnek sensitizáló anyagok.

  • Nyirkos épületekben található penész is szerepelhet kórokként.

  • Faiparban számos kemény fa (pl. cédrus) sensitizálhat.

  • A kémiai anyagok közül az isocyanat a legismertebb foglalkozási asthmát kiváltó szer. A latex, gumi, szerves savanhydratok, epoxygyanták és műanyagok, valamint a formaldehyd tartoznak még a kis molekulasúlyú anyagok közé.

  • Hegesztő gázok, különösen rozsdamentes acél feldolgozásakor, és a maró folyadékok szintén szóba jöhető irritáló anyagok.

Panaszok

  • Az asthmára jellemző panaszok, azaz köhögés (gyakran éjszaka), nehézlégzés, sípolás, munkanapokon vagy munkaváltáskor jelentkeznek.

  • Kezdetben a tünetek intenzitásában nagy eltérés van munkanapokon illetve munkaszüneti napokon. Ahogy az expositio elhúzódik, a panaszok hétvégére is fennmaradnak, és csak hosszabb szünet után enyhülnek.

  • Néha a panaszok csak munkaváltás után vagy éjszaka mutatkoznak, főleg akkor, ha a kérdéses kiváltó ok kémiai anyag.

  • Felső légúti- és szemtünetek sokszor előzik meg az asthmás panaszokat.

Diagnosztikus vizsgálat

  • Részletes foglalkozási kórelőzmény felvétele nagyon fontos. Értékes információkat gyűjthetünk a beteg szubjektív megfigyeléseiből, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkahelyi feljegyzéseiből és a vonatkozó munkavédelmi szabályzatból.

  • A panaszoknak ki kell meríteniük a foglalkozási asthma kritériumait.

  • Az asthmát gondosan diagnosztizáljuk.

    • A foglalkozási asthma kivizsgálása semmiben nem tér el a más eredetű asthmától (lásd ebm00118 ).

    • Néha csak a közvetlen expositio vált ki reakciót.

  • Specifikus munkavégzéssel összefüggő anyagok okozta sensitizálás kimutatása

    • Bőr Prick-teszt

    • Ha lehetséges, határozzuk meg a specifikus IgE antitestek szintjét

    • IgG antitestek jelenléte önmagában csupán az expositiot – és nem a sensitisatiot – igazolja, ezért nem vesszük figyelembe a diagnózisnál.

  • Munkavégzéssel összefüggő asthmás reakció kimutatása

    • PEF (kilégzési csúcs áramlás) mérés a munkahelyen (melyet a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vagy szakintézmény szervez meg, lásd alább)

    • Specifikus provokációs tesztek (csak szakintézményben)

PEF mérés a munkahelyen

  • Fontos szerepet tölt be a foglalkozási asthma diagnózisában. Mindig érdemes elvégezni, ha a foglalkozási asthma gyanúja felmerül.

  • Némileg különbözik a szokványos asthma diagnosztika során történő PEF méréstől lásd ebm00118

  • Ne végezzük el acut illetve súlyos asthmában, vagy ha a betegnek anaphylaxiás tünete van.

  • A sorozatos vizsgálat célszerűen elegendően hosszú időn keresztül történjék, lehetőleg 3 hétig, melybe 2 hétvége (vagy más munkaszüneti nap) is beletartozik.

  • A PEF értéket az ébredéstől kezdve két óránként megmérjük a munkahelyen és otthon is.

  • Győzzük meg a beteget a vizsgálat fontosságáról, és nyújtsunk számára megfelelő útmutatást. Ha a PEF mérést helytelenül végzi a munkahelyén, akkor a vizsgálatnak csak egyáltalán nincs vagy kevés a haszna.

  • A munkahelyi mrésekből származó információkat kiegészíthetjük a bronchialis reaktivitás monitorizálásával munkavégzés illetve szabadnap alatt.

  • A kivizsgálás mielőbbi sürgetése a foglalkozás-egészségügyi szakember feladata. Érdemes folytatni a PEF mérést táppénz alatt; és azt követően, amikor az alkalmazott ismét munkába áll.

Specifikus provokációs tesztek

  • A provokációs teszteket csak megfelelő tapasztalattal bíró szakintézményben szabad elvégezni.

  • Legjobb módszer a foglalkozási expositio és asthma kapcsolatának bizonyítására.

  • A provokációs teszteket többféle módon lehet kivitelezni:

    • Használhatunk kereskedelmi forgalomba kapható allergén extractumokat, pl. feltételezett tehénszőr-allergiában.

    • Specifikus tesztet végezhetünk provokációs kamrában is (kizárólag szakemberi háttér biztosításával) pl. liszt, fa, por, ragasztó, festék vagy kémiai anyagok, mint formaldehyd, isocyanat és savanhydridek vizsgálatához.

    • A provokációs tesztet a munkahelyen is elvégezhetjük, ha kiváltó okot nem sikerül kimutatni vagy a megfelelő extractum nem szerzhető be. Kórházi kezelés alatt álló beteg a munkahelyére egy kísérő nővérrel együtt menjen, aki figyeli őt munkavégzés közben. A monitorizálás a kórházba való visszatérés után folytatódik.

  • A pozitív eredményt elfogadjuk. A negatív lelet azonban nem zárja ki a foglalkozási athma lehetőségét. A kapott álnegatív eredmény okai lehetnek: nem megfelelő vizsgálati anyag, az extractum nem tartalmaz elegedő allergént, az expositiotól fogva eltelt idő túl hosszú volt és a reakció már lecsillapodott, vagy a túl rövid expositios idő nem tudja utánozni a hetente öt napig tartó expositiot.

Kezelés és rehabilitatio

  • Az orvosi kezelés nem tér el más typusú asthmák kezelésétől.

  • A legfontosabb a kiváltó anyag teljes vagy jelentős eliminálása a környezetből. Ezt a következőképpen érhetjük el

    • munkakörülmények megváltoztatása

    • a beteg áthelyezése más környezetbe adott munkahelyen belül

    • átképzés

    • arcmaszk viselése hasznos lehet átmeneti expositio esetén

    • gondoljunk a korai nyugdíjazás/leszázalékolás lehetőségére

  • Ha a beteg a munkahelyén belüli áthelyezést választja, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak figyelemmel kell kísérni a beteg állapotát.

  • Ha az áthelyezés nem oldja meg a problémát, a rehabilitatio más formáját kell választani.

Kórjóslat

  • A panaszok rendszerint megszűnnek, miután a kiváltó anyagot maradéktalanul vagy szinte teljesen eltávolítjuk a beteg környezetéből. Minél előbb sikerül elvégezni az eliminatiot a panaszok megjelenése után, annál jobb kórjóslatra számíthatunk.

  • A foglalkozási asthma még töb évig problémát okozhat, sőt néhány esetben állandósulhat. Kémiai anyagok okozta asthmából nehéz meggyógyulni. Különösen az isocyanatok által kiváltott asthma kórjóslata rossz.

  • A foglalkozási asthma diagnosztizálása után a beteg nyomonkövetése és optimális gyógyszerelésének beállítása az elsőrendű feladat.

Asthmára emlékeztető egyéb panaszok

  • Néhány beteg a munkavégzése következtében különböző panaszoktól szenvedhet, melyet hasonlítanak az asthmára, de a légzésfunkciók nem változnak. Ilyenkor nem állítható fel a foglalkozási asthma diagnózisa.

  • Ezeknek a betegeknek egyharmadában egy-két éven belül klinikai asthma alakulhat ki.

  • Őket úgy kell kezelni, mint más asthmásokat, akiknek a betegsége a munkavégzésükkel összefüggésben szokott fellángolni. Korlátozzuk a beteg munkavégzését, és adjunk gyulladáscsökkentő gyógyszert a klinikai tünetek megelőzésére.

  • Értesítsük a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, hogy ellenőrizzék ezeknek a betegeknek az állapotát.

  • Amennyiben a panaszok súlyosbodnak, ismételjük meg a kivizsgálást foglalkozási asthma irányában.

Asthma munkavégzéssel összefüggő fellángolása

  • Minden típusú asthma fellángolhat a munkahelyi por vagy más irritáló anyagok miatt.

  • A munkavégzéssel összefüggő fellángolást PEF mérés segítségével igazolhatjuk.

  • A hagyományos asthmában szenvedő betegek többsége visszatérhet dolgozni az optimális gyógyszerelés beállítása után.

  • A munkába való visszaállást a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak kell felügyelni.