Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Asthma: panaszok és kórisme

Asthma: panaszok és kórisme

ebm00118

Kórélettan

  • Az asthma a légutak gyulladásos betegsége.

  • Asthmára hajlamos személyekban a panaszok gyulladás következtében alakulnak ki. A panaszokat a légutak különböző mértékű elzáródása okozza, mely spontán vagy kezelés hatására oldódik.

  • A gyulladás fokozza a légutak érzékenységét sokféle irritáló anyaggal szemben.

Járványtan

  • Az asthma kumulatív prevalenciája 2–6% a lakosság körébende akár 15-szörös eltérések is adódhatnak az asthma gyakoriságában a különböző országokat tekintve. Számos tanulmány szerint a prevalencia nő, elsősorban a fiatalabb korcsoportokban.

  • Az asthma főként két korcsoportot érint: a fiatal gyermekeket és a 40 év feletti felnőtteket.

  • Évente 1 millió ember közül 20–30 hal meg asthmában. Ezeknek csak 10%-a fiatalabb 40 évesnél.

  • Egy 2000 kártyás körzetben kb. 80 asthmás beteget tartanak nyilván. A betegek fele tudja, hogy asthmája van, és közülük minden második rendszeresen felkeresi kezelőorvosát legalább évente egyszer. A maradék 25 beteg saját magát kezeli. Az asthmások többségének csak enyhe panaszai vannak, de egy átlagos háziorvosnak 10 évente 1 betege meghal asthmában.

Panaszok

  • Az asthma tünetei sokszínűek, és jelentősen eltérhetnek az egyes betegekben. A panaszok egy adott betegben is hónapról hónapra változhatnak.

  • Az asthma gyakori panaszai közé tartoznak

    • Nehézlégzés

      • kora reggeli órákban

      • terhelés után (különösen hideg időben)

      • felső légúti fertőzésekhez társulva

      • allergénekkel (pl. pollen, állati szőr) való expositio következtében

    • sípoló légzés

      • nehézlégzéssel együtt

    • elhúzódó köhögés

      • kora reggeli órákban

      • irritáló tényezők következtében

      • Elhúzódó köhögésre panaszkodó betegek egyharmadában később asthmát diagnosztizálnak.

      • A köhögés lehet száraz (mproductiv), máskor víztiszta nyákot hoz fel az alsó légutakból.

  • Az asthma és COPD elkülönítését lásd.

2.1. táblázat - Különbségek az asthma és COPD között

Betegség jellemzőiAsthmaCOPD
KóreredetIsmeretlen atópiaDohányzás
MegjelenésSokszor hirtelen kezdetűLassú
NehézlégzésrohamokbanFizikai terhelésre
ElzáródásVáltozóFolyamatosan romló
Légzési gázok diffusiojaNormálisGyakran csökkent
Eosinophil fehérvérsejtek a köpetbenGyakranRitkán
Bronchodilatator szerekre adott válaszErősGyenge
Betegség lefolyásaVáltozóProgresszív

Diagnosztikai megközelítés

  • Az asthma diagnózisa néha a kórelőzmény és hallgatózás alapján már felállítható(Hangminta).

  • A szükséges vizsgálatok mennyisége és a kivizsgálás helye az egyes esetektől illetve a helyi gyakorlattól függ.

  • Ha állandó gyógyszerelést tervezünk, az alaphelyzetet pontosan fel kell mérnünk, és a diagnózisnak biztosnak kell lennie. Így a betegség későbbi lefolyását az alaphelyzethez tudjuk viszonyítani (ami néhány országban szükséges ahhoz, hogy a beteg gyógyszertámogatáshoz jusson).

  • A diagnosztikus vizsgálatokat alább fontossági sorrendben közöljük. Mindig végezzünk hallgatózást a tüdők felett és mérjük meg a PEF értéket. Egyéb vizsgálatokat bizonytalan esetekben kezdeményezzünk, vagy olyankor, ha a betegség pontosabb osztályozására törekszünk (intrinsic/extrinsic hajlamosító tényezők).

Tüdők hallgatózása

  • Kilégzés végi sípolás szinte mindig obstructiv tüdőbetegségre (pl. asthma) utal.

  • Enyhe, kezdődő asthmában a hallgatózási lelet majdnem minden esetben normális, amikor a beteg panaszmentes.

  • Előfordulhat az is, hogy a betegnek súlyos panaszai vannak, mégse hallunk semmi kórosat a tüdők felett.

PEF mérés

  • A lelet többnyire normális a kezdődő asthma tünetmentes fázisában.

  • Az alapértékhez viszonyított 15%-os (vagy több, mint 60 l/perces) emelkedés significansnak számít a bronchodilatator teszt során (Lásd: ebm00112) .Számításokat lásd a programban.

Spirometria

  • Pontosabb információt nyújt a légzésfunkciókról, mint a PEF.

  • A legfontosabb értékek az erőltetett vitálkapacitás (FVC), egy másodperc alatti erőltetett kilégzési áramlás (FEV1) és a kettő aránya (FEV%) (Lásd: ebm00112)

  • Ezt a vizsgálatott könnyebb kivitelezni és olcsóbb.

PEF otthoni monitorizálása

  • A PEF otthoni monitorizálása hasznos vizsgálat az asthma diagnózisának megerősítésében (Lásd: ebm00112) .

  • A beteg egy héten keresztül minden reggel és délután megméri a PEF értéket, miközben nem szed gyógyszereket.

    • Egymás után három erőteljes kilégzést végez, és a legmagasabb értéket rögzíti.

    • Ha a különbség legalább 20% (amit úgy számítunk ki, hogy egy 24 órán belüli legmagasabb és legalacsonyabb érték különbségét elosztjuk az átlaggal) vagy a hét során legalább háromszor meghaladja a 60 l/percet, nagy valószínűséggel alátámasztja az asthma diagnózisát.Számításokat lásd a programban.

  • A következő héten ismételjük meg a PEF mérést bronchodilatator szerek adása mellett.

    1. Reggelente a beteg három egymást követő erőteljes kilégzést végez; a legjobb eredményt feljegyzi.

    2. A bronchodilatator szereket egy adagoló inhaler segítségével légzi be.

    3. 15 perc elteltével újabb három erőteljes kilégzés közül a legmagasabb értékét rögzíti.

    4. Ezt az eljárást délután is megismétli.

Terheléses teszt

  • Szabad levegőn való futás, különösen hideg időben, gyakran vált ki bronchoconstrictiot az asthmás betegekben.

    1. A PEF mérés után a beteg 6percig a rendelőn kívül futhat.

    2. Hallgatózzunk a tüdők felett, és mérjük meg a PEF értéket a terhelés után azonnal, majd 5, 10 és 15 perc múlva. Ha a PEF érték több, mint 15%-ot csökkent, a lelet significans.

  • A vizsgálat kifejezetten alkalmas fiatal asthmások számára, amikor coronaria betegség még nem valószínű.

Laboratóriumi vizsgálatok

  • Az eosinophil fehérvérsejtek száma a vérben és köpetben néha megemelkedhet, de ezt idősekben csak ritkán látjuk.

  • Meghatározhatjuk a specifikus serum IgE-szintet, ha a Prick-tesztet nem tudjuk elvégezni a bőrön.

Radiológiai leletek

  • Mellkas röntgen-felvétel

    • Differeciáldiagnózisban fontos (szívelégtelenség, tüdőtumor)

    • Általában normális az asthmásokban

    • Hacsak nincs rá különleges indokunk, tekintsünk el tőle a nyomonkövetés során.

  • Melléküreg röntgen-felvétel vagy ultrahang-vizsgálat

    • Sinusitis okozhat elhúzódó köhögést

    • Az asthmás betegeknek gyakran van sinusitisük.

Bőr Prick-teszt

  • Indokolt lehet feltételezett pollen vagy állati szőr allergia esetén

Allergén provokációs teszt

  • Kizárólag szakintézményben végezhető