Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Jobb kamra infarctus

Jobb kamra infarctus

ebm00084

  • Lásd a hivatkozásokat 1 , 2 .

Célok

  • A jobb kamrai infarctus felismerése, mely inferior infarctus esetén hypotoniát okoz.

  • Igazolása az EKG V4R elvezetésében.

  • Kezelése hidrálással történik, még akkor is, ha a vénás nyomás magas.

Előfordulás

  • Extenzív infero-posterior infarctusnál fordul elő (a jobb arteria coronaria eredési szakaszának elzáródásakor).

Panaszok és tünetek

  • Hypotensio, bradycardia és tüdőoedema nélkül fellépő magas vénás nyomás, ill. a hűvös végtagok a jellegzetes tünetcsoport.

  • Döntő bizonyítékul az EKG V4R elvezetése szolgál: az 1 mm-es eleváció szenzitív (70%) és specifikus (csaknem 100 %)(4.62 ábra). Az EKG-n általában társuló balkamrai infero-posterior infarctus látszik.

  • A tricuspidális insufficiencia nem jelentős, és regurgitáció általában nem hallható (echocardiographiával észlelik).

  • Mivel a jobb arteria coronaria látja el általában (90%-ban) az AV csomót, gyakran van részleges vagy komplett AV blokk.

Differenciál diagnózis

  • A hypotenziót és tüdőembolizációt okozó megbetegedések a legfontosabbak.

Kezelés

  • Thrombolytikus kezelés szöveti plazminogén aktivátorral (TPA), mely hypotoniát nem okoz (Lásd: ebm00077) .

  • Alapvető a hypotensio gyors korrekciója.

  • Kerülni kell az alacsony vérnyomást okozó szereket (nitrátokat).

  • Bradycardia esetén atropin

  • Ha ingerlés szükséges, a szekvenciális pacemakert részesítik előnyben.

Irodalom

  • [1]Kinch JW, Ryan TJ. Right ventricular infarction. N Engl J Med 1994;330(17):1211-7.

  • [2]Bowers TR, O'Neill WW, Grines C, Pica MC, Safian RD, Goldstein JA. Effect of reperfusion on biventricular function and survival after right ventricular infarction. N Engl J Med 1998;338(14):933-40.