Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

A revascularizáción átesett beteg követése

A revascularizáción átesett beteg követése

ebm00081

Első vizit

  • A műtétet elvégző osztály járóbeteg szakrendelésén a bypass műtét után 1–3 hónappal, vagy a helyi központi kórház cardiológusánál.

    • Fizikális vizsgálat, mellkas röntgen, EKG és vérzsírok

    • Értékeljük

      • Az angina pectoris tüneteit

      • A műtéti sebzéseket

      • A cardiovasculáris statust

      • A gyógyszerelést és a rizikófaktorokat

      • Az további betegállomány szükségességét

      • Amennyiben a beteg kielégítő állapotban van, a soron következő kontroll a saját kezelőorvosánál történjék.

Első év

  • A kezelőorvosnál 3–6 és a műtét után 12 hónappal kontroll.

  • Vizsgálatok

    • EKG

    • Mellkas röntgen, amennyiben szükséges

    • Össz cholesterin, HDL cholesterin és trigliceridek

    • süllyedés és CRP, ha postpericardotomiás szindróma áll fenn

A kontrollok célja

  • A postpericardiotomiás szindróma felismerése (gyakorisága 10–20%, súlyossága változó). A szindróma leginkább a műtét után néhány héttel jelentkezik, de néha csak hosszabb idő, akár egy év után.

    • Tünetek

      • Fáradékonyság

      • Enyhe láz

      • Pericarditisre emlékeztető fájdalom

      • Ritmuszavarok

    • Jelek

      • Dörzszörej: pericardiális vagy pleurális

      • Az EKG-n supraventriculáris arrhythmia

      • Általában gyorsult süllyedés, emelkedett CRP

      • A mellkas röntgenen látszhat szívmegnagyobbodás és pericardiális folyadék

      • A folyadékot echocardiographiával lehet diagnosztizálni

    • A diagnózist és a kezelést cardiológus határozza meg

      • NSAID szerek

      • Steroidok: bevezető prednisolon adag napi 40–60 mg, a későbbiekben csökkentjük. A steroid kezelés hatékony, a gyógyszerelés elhagyása után kevés a relapsus.

      • Pericardium drainezés ritkán szükséges.

  • Ha műtét után mellkasi fájdalom jelentkezik, fontos, hogy különbséget tegyünk az ischaemiás és a nem-ischaemiás fájdalom között.

    • A nem-ischaemiás fájdalom okai között szerepel a műtéti sebzés érzékenysége, costochondralis eredetű mellkasi fájdalom.

      • Ne adjunk automatikusan nitroglicerint, mert a beteg depresszióssá válhat attól a hiedelemtől, hogy rossz a műtét eredménye, és depressziója fokozhatja a fájdalmat.

      • Adjunk NSAID-ot.

    • Amennyiben a fájdalom angina pectorisra jellemzően ischaemiás eredetű (melyet nitroglicerin típusosan old), a beteget terheléses vizsgálatra kell küldeni.

  • Csökkentsük a coronaria betegség rizikófaktorait.

    • A dohányzást abba kell hagyni.

    • A hypertoniát optimális szintre kell csökkenteni.

    • A lipid szinteket csökkenteni kell: cholesterin < 5.0 mmol/l, LDL < 3.0 mmol/l (lehetőleg < 2.5 mmol/l), HDL > 1.0 mmol/l.A kiszámításhoz lásd a programot.

    • A diabetes megfelelő kezelése.

    • Bátorítsuk a fizikai terhelést és a fogyókúrát.

  • Hagyjuk el a nem szükséges gyógyszereket

    • Aspirin minden esetben indikált, a kontraindikációk kivételével. Az átlagos tartós adag napi 100–250 mg.Hypertensiónál napi 75 mg clopidogrel.

    • Béta-blokkoló indikált, ha volt korábban, a bypass előtt infarctus, vagy az a műtét során lépett fel. A szer elhagyható, ha a beteg tünetmentes, és nincs hypertoniája, tachycardiája.

    • A profilaktikus antiarrhythmiás kezelést rendszerint fel lehet függeszteni.

    • Mérlegeljük digoxin adásának szükségességét.

    • Ritmuszavarok

      • Ne kezeljük a kamrai extrasystoliát célzottantiarrhythmiás szerekkel.Tanácsoljuk a dohányzás, a nagymennyiségű alkohol és kávéfogyasztás kerülését. A zavaró extrasystolia kis adag béta-blokkolóval kezelhető. Erélyesebb antiarrhythmiás szereket a cardiológus írjon fel .

      • A syncopés és kamrai arrhythmiás rohamot gyorsan fel kell ismerni. Gyakran fontos az elektrofiziológiai vizsgálat.

  • Vizsgáljuk meg a psychoszociális helyzet minden aspektusát.

    • A munka folytatásával kapcsolatos problémák.

    • Vannak-e a műtét előtti időszakból visszamaradt szükségtelen megszorítások?

    • Kutassunk a depresszió lehetséges tünetei iránt.

További kontrollok

  • Éves kontroll: ha a beteg panaszos, vagy rizikótényezői vannak, sűrűbben.

  • Célok

    • A rizikófaktorok ellenőrzése és a beteg tájékoztatása.

    • A visszatérő anginát terheléses vizsgálattal kell igazolni.

  • Vizsgálatok

    • EKG

    • A többi vizsgálat a rizikótényezőktől és a gyógyszereléstől függ.

Vonatkozó bizonyítékok

  • A coronaria műtétet megelőző tájékoztatás növeli a beteg tudását és a gyógyulás során a fizikai aktivitást. Hatásos a betegre szabott információ a várható lábadozás időszakáról és coronaria betegségről

Irodalom

  • [1]Moore SM. Effects of interventions to promote recovery in coronary artery bypass surgical patients. J Cardiovasc Nurs 1997;12:59-70

  • [2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-975328. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software