Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Az aritmia (szívritmuszavar) tünetei és az aritmiás beteg vizsgálata

Az aritmia (szívritmuszavar) tünetei és az aritmiás beteg vizsgálata

ebm00056

Elvek és célok

  • Az aritmia tünetei, mint például a palpitáció, igen gyakran fordulnak elő

  • A legtöbb esetben a ritmuszavarok ártalmatlanok.

  • Ha a beteg családi anamnézisében nem szerepel hirtelen halál, ha nem mutatható ki strukturális vagy funkcionális patológiás szíveltérés, ha a funkcionális kapacitás normális, és az aritmia nem jár szinkópés tünetekkel, akkor rendszerint jóindulatú.

  • A gondos orvosi kórelőzmény felvétele minden kezelés alapja. A pozitív családi anamnézis esetén mindig ritka, dominánsan öröklődő, súlyos ritmuszavart kell keresni.

  • A szinkópés és preszinkópés rohamokat részletesen ki kell vizsgálni, mert az olyan ritmuszavarokat, amelyek súlyos hemodinamikai zavart okoznak, mindig veszélyesnek kell tartani. A hemodinamikai tünetekkel járó ritmuszavar kivizsgálásakardiológiai tapasztalatot, és gyakran széleskörű vizsgálatokat igényel.

  • A keringési rendszert érintő kamrai aritmiák diagnózisának és kezelésének célja megelőzni a ritmuszavar visszatérését (kamrai tachikardiát és fibrillációt). A kezelés hatékonyságát általában elektrofiziológiai vizsgálattal mérik fel, de néha hosszabb távú ambuláns elektrokardiográfiás monitorozás (Holter) is elegendő.

  • A pitvari és a kamrai ritmuszavar elkülönítése mind a kórjóslat, mind a kezelés megválasztása szempontjából nélkülözhetetlen.

  • Azok a kamrai aritmiák (az átmeneti, rövid kamrai tachikardiák is), melyek egészséges szívű emberekben palpitációérzést okoznak,jóindulatúak.

  • Azonban még a tünetmentes pitvarfibrilláció is növeli a trombembólia veszélyét, és gyakran a funkcionális kapacitás is rosszabb, mint sinus ritmus esetén.

Eszméletzavarok

  • Az eszméletvesztés okát mindig tisztázni kell.

  • A tünetek szívmegállás és vazovagális szinkópe esetén hasonlóak: pillanatnyi eszméletvesztés, az izomtónus elvesztése és összeesés.

    • Ha a vérnyomás lassan csökken, a beteg néha képes megragadni valamit, így elkerülheti a sérülést; kardiológiai eredetű szinkópéban azonban a legtöbb beteg csak utólag veszi észre, hogy elájult és elesett (ha nem halt meg!).

    • Utólagosan általában megállapítható a "nitrogén kollapszus", valamint a hányingerkeltő helyzetekhez (hányás, köhögés és vizelés) kapcsolódó eszméletvesztés a beteg alapos kikérdezésével.

    • Az epilepsziás roham kiderítése nehezebb lehet, de azt követően a páciens többnyire álmos és fáradt, míg a kardiológiai eszméletvesztés után azonnal élénk.

Palpitációérzés

  • A betegek gyakran úgy írják le az extraszisztolékat, mint egy hirtelen lökést, ahogy a szívverés kihagy ("megáll a szív"), melyet egy erős ütés követ (a hosszú diasztole - a kompenzációs pauza - után).

  • A szupraventrikuláris tachikardia (SVT) rendszerint hirtelen kezdődik és ér véget, mintha egy kapcsolót kapcsolnának be és ki.

  • A szinusz tachikardia fokozatosan felgyorsulva, majd lelassulva kezdődik és végződik.

Egyéb tünetek

  • A pitvarfibrilláció tüneteáltalában a rendetlen szívverés és az irreguláris ritmus megérzése. Lehetséges azonban, hogy gyengeség és a szívelégtelenség okozta légszomj a kizárólagos tünet.

Az aritmiás tünetek leírása

  • A tünetek pontos kikérdezése és leírása

    • Extrasystolés jellegű?

    • A ritmus teljesen rendezetlen (pitvarfibrilláció)?

    • Hirtelen kezdődik és gyors, ritmusos (SVT)?

    • A beteg gyermekkora óta szenved a ritmuszavartól, vagy a tünetek például szívizominfarktus után kezdődtek?

    • Tanítsuk meg a pácienst a saját pulzusának (például a nyaki verőér tapintásával) megfigyelésére az aritmia alatt.

    • Tünetek a szívfrekvencia emelkedésekor, például amikor bizonyos szintű terhelésnél a bal Tawara-szár block (BTSZB) lép fel.

    • Okoz-e a ritmuszavar szinkópés vagy pillanatnyi eszméletvesztéses rohamokat?

Alapvizsgálatok

  • Családi kórelőzmény

    • Kardiovaszkuláris kórelőzmény

      • rizikótényzők, dohányzás, vérzsírok, magas vérnyomás,

      • előző kardiovaszkuláris betegségek: szívinfarktus, magas vérnyomás, stb.

    • Más betegségek jelenben és a múltban

  • Klinikai vizsgálatok

    • Zörejek

    • Vérnyomás

    • A nyaki verőér pulzusának tapintása (lassan emelő–aorta sztenózis)

    • Elektrokardiogram (EKG)(4.35.1 és4.35.2 ábrák)

      • Vezetési idők (PQ-idő és QT-idő), hipertrófia, kóros Q-hullámok, repolarizációs zavarok)

  • Mellkas röntgen mérlegelendő (a funkcionális kapacitás csökkenése, kóros eltérések)

  • Alapvérkép a beteg klinikai állapota szerint

  • Thyreoidea stimuláló hormon (TSH) pitvarfibrilláció esetén

Kiterjesztett vizsgálatok

  • Terheléses EKG vizsgálat, különösen, ha a tünetek terheléskor jelentkeznek, vagy a funkcionális kapacitás csökkent.

  • 24-órás EKG Holter vizsgálat mérlegelendő, ha

    • szinkópés rohamok,

    • más, elgyengülést okozó epizódok jelentkeznek,

    • bonyolult palpitáció érzéses esetek kivizsgálásában "terápiás" vizsgálat szóbajön

    • Másik lehetőségként esemény-EKG is alkalmazható (a beteg a tünetek alatt készít EKG felvételt)

  • Echokardiográfia, ha a beteg

    • infarktuson esett át,

    • gyanús zöreje van,

    • terhelhetősége csökkent,

    • patológiás Q-hullám látható (szeptum hipertrófia?)

    • szokatlanul megnagyobbodott szív látható a mellkas röntgenen

  • Kardiológus által indikált vizsgálatok, így perfúziós vizsgálatok, koronária angiográfia, mágneses rezonancia vizsgálat.

Irodalom

  • [1]Linzer M, Yang EH, Estes M, Wang P, Vorperian VR, Kapoor WN. Diagnosing syncope part 1: value of history, physical examination, and electrocardiography. Ann Intern Med 1997;126:989-996

  • [2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-978219. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software