Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Holter-EKG

Holter-EKG

ebm00051

Meghatározás

  • EKG-monitorozás a beteg szokásos napi tevékenysége mellett. Fő célja a ritmus- és vezetési zavarok rögzítése.

  • Az esemény EKG-monitor csak a beteg által jelzett rohamokat rögzíti.

  • A leggyakrabban használt módszerek a Holter (1–2 napos), esemény EKG (3–7 napos) és az új, beépíthető felvevő-hurok (akár több mint egy évig).

Javallatok

  • Ismeretlen eredetű szinkopés vagy pre-szinkopés rohamok.

  • Kifejezett tünetekkel járó rosszullétek, melyek rohamszerű ritmuszavarra utalnak: paroxizmális tachycardiás események preszinkopéval vagy ájulásérzéssel.

  • Antiarritmiás szerek hatásának felmérése 1 .

  • Pacemaker problémák kiderítése, és pacemaker beültetés szükségének megítélése például sick sinus szindrómában.

  • Csak kivételesen iszkéma vagy silent iszkémia diagnózisa.

  • Preszinkopéval vagy palpitatióval járó aritmiák terápiás felmérése csak relatív indikáció.Erre a célra az esemény EKG a legmegfelelőbb módszer.

  • Megfelelően világos indikáció nélkül a talált EKG-elváltozások klinikai jelentőségét nehéz meghatározni.

Az értékelés nehézségei

  • Az értékelést különösen megnehezítik a műtermékek: leginkább a ritmuszavarok és az ST-elváltozások megítélését érintik.

  • Nem jelentkezik a vizsgált roham a monitorozott időszak alatt. Ilyen esetekben esemény-monitorozással folytataható a megfigyelés. A beteg a tünetek jelentkezésekor azonnal aktiválja a monitort. A vizsgálat néhány héten át folytatható (memória-Holter). A monitorizálás akár heten át is folytatható.

  • A beültethető felvevő-hurok egy új eszköz. A pacemakerhez hasonlóan ültethető be. Fő alkalmazási indikációja a ritkán fellépő, szív eredetű, többnyire súlyos és orvosilag figyelemre méltó szinkopés rohamok.

  • Egészségeseknél gyakran találunk minden tünet nélkül kamrai extraszisztolét, magától múló kamrai tachycardiás epizódot, bradiarritmiákat és AV-vezetési zavarokat. A számítógépes program minden kiszélesedett QRS komplexumot extrasystoleként értékel. Az eltérések megítélését a beteg kora és egy esetleges szívbetegség valószínűsége nagyban befolyásolja.

  • Az ST depresszióértékelése technikailag bonyolult,gyakran nehézés 12 elvezetéses EKG szükséges hozzá. Az ST-szakasz depressziójának értékelése nehéz. 2 mm-nél kisebb, tünetmentes depresszió nem diagnosztikus értékű, így nem tekinthető "silent" iszkémia jelének.

  • A Holteren látott tünetmentes ischaemia miatt nem szükséges további vizsgálat, ha a beteg arteria coronariáján nincs jele hirtelen romlásnak.

  • A Holter monitorizálás inkább a koszorús érbetegségben szenvedő és panaszokkal jelentkező betegek vizsgálatára való.

    • Ai instabil angina 12 elvezetéses monitorizálással mutatható ki 2 .

    • Ha akut coronaria szindrómát diagnosztizálunk és a Holteren tünetmentes ischaemia volt, sürgős angiographia szükséges.

  • Az esemény-EKG csak a beteg által jelzett tüneteket rögzíti. Legtöbbször az így talált ritmuszavarok hosszútávon nem aggasztóak (pitvarfibrilláció, paroxizmális szupraventrikuláris tachikardia, bradikardia), viszont megmagyarázzák a tüneteket. Másrészt a normál ritmus kizárja az arritmiákat, így más kiváltó okok irányában kell folytatni a vizsgálatokat.

  • Szinkope és eszméletvesztéses rosszullétek hátterében a leggyakrabban talált, klinikailag jelentős okok a hosszú szinusz-leállás vagy a lassú pitvarfibrilláció, az AV-blokk, a kamrai tachycardia és a gyors szupraventrikuláris arritmiák.

  • Az EKG-monitorozás során kapott információkat mindig a beteg általános állapotát, a teljes képet figyelembe véve kell értékelni, hogy vajon az eltérések milyen jelentőséggel bírnak. Ez a fajta általános értékelés különleges képzettséget igényel, és a vizsgálati eredmény kóroki szerepét illetően néha maradhat bizonytalanság.

Irodalom

  • [1]Mason JW. A comparison of electrophysilogic testing with Holter monitoring to predict antiarrhythmic drug efficacy for ventricular tachyarrhythmias. N Engl J Med 1993; 329: 445-451

  • [2]dAkkerhuis KM, Klootwijk PA, Lindeboom W, Umans VA, Meij S, Kint PP, Simoons ML. Recurrent ischaemia during continuous multilead ST-segment monitoring identifies patients with acute coronary syndromes at high risk of adverse cardiac events; meta-analysis of three studies involving 995 patients. Eur Heart J 2001;22(21):1997-2006