Ugrás a tartalomhoz

Statisztika online - oktatási portál

Vág András

Typotex

6. fejezet - 6. Letölthető tanulmányok

6. fejezet - 6. Letölthető tanulmányok

A [PDF] Dr. Hancz Csaba: Kísérleti statisztika I. Kísérletek tervezése és értékelése, Egyetemi jegyzet „A statisztika fejlődése az ókortól kezdődően kapcsolatos az államigazgatással. Később, az adatok gyűjtésén és összesítésén messze túllépve, az egyre bonyolultabb értékelő módszerek elterjedésével önálló tudományággá vált.

Mindennapi életünk során a média útján rengeteg »statisztikai« ismeretet szerezhetünk, a pártok népszerűségétől kezdve a fogyasztói kosár összetételén keresztül az átlagkereset alakulásáig. Nem tagadható, hogy a politika is sokszor élt és él, sőt visszaél a statisztikai módszerek által nyújtott lehetőségekkel.

Nem használ e tudomány tekintélyének a fogalomhoz ily módon tapadó, az ismeretek hiányából eredő, de sajnos elterjedt, manipulációt sejtető jelentéstartalom. B. Disraeli, 19. századi brit politikus és író erre vonatkozó véleménye (»There are three kinds of lies: lies, damned lies and statistics.«) már-már becsületsértés a szakmára nézve, de ezt fejezi ki a W. Churchillnek tulajdonított kijelentés is: »Csak annak a statisztikának hiszek, amit én magam hamisítottam«. Mivel a statisztikai módszerek nem megfelelő használatától és az eredmények helytelen interpretálásától a tudományos munkák sem mentesek, e témakörhöz érdekes és fontos, ajánlott olvasmány jegyzetünk tudományos módszerről szóló fejezetének »A szemfényvesztés leleplezésének módjairól« című része.”

[PDF] KÍSÉRLETI STATISZTIKA II. Az SPSS statisztikai programcsomag alkalmazása állattenyésztési kutatásokban ÍRTA ÉS SZERKESZTETTE: Dr. Milisits Gábor KAPOSVÁR 2004

[DOC] Hüttl Antónia: A gazdasági mérés történetéről: adatok, elmélet, gazdaságpolitika „Napjainkban magától értetődő, hogy a közgazdaságtan nem létezhet számok, adatok nélkül. Ma az ökonometriai jellegű vizsgálatok teszik ki az alkalmazott közgazdaságtani kutatások meghatározó részét. A közvélemény számára megszokottá vált, hogy a gazdasági eseményekről, a termelésről, az inflációról, a foglalkoztatásról, a külgazdasági egyensúlyról, a fiskális helyzetről és más hasonló jelenségekről a hírek mindig számokról szólnak. A statisztikai tényadatokra való hagyatkozás szükséges feltétele a gazdaságismeretnek az elméleti szinttől egészen a mindennapi kommunikációig. A tanulmány azt a történelmi utat mutatja be, ahogyan ez a ma természetesnek tartott állapot kialakult.”

[PDF] Nemes Nagy József: A GDP regionális számbavétele „A fejlettség - így egy térség, régió fejlettsége - egyetlen jelzőszámmal nem leírható, több-dimenziós és többmutatós fogalom. A többdimenziós jelleg azt jelenti, hogy fejlettségnek számos oldala, tényezője, egymásba át nem vihető eleme van, mégha ezek között mérhetők tendenciaszerű együttmozgások is. Fejlettségi dimenzió egy ország vagy egy térség esetében például a humán tőke nagysága, a gazdaság teljesítménye, a településszerkezet vagy a műszaki ellátóhálózatok sűrűsége éppúgy, mint bizonyos intézmények, társadalmi viselkedésminták megléte vagy hiánya, de a természeti környezet állapota is. Ráadásul a különböző dimenziók fontosságának, szerepének megítéléséhez térben és időben is változó társadalmi értéktartalmak kapcsolódnak, ami csak fokozza a közmegegyezés nehézségét a fejlettség értelmezésében.

Az összetett fogalmak többmutatós jellege abban jelentkezik, hogy az egyes dimenziók általában nem írhatók le egyetlen mutatószámmal, hanem állapotuk, helyzetük többféle módon is mérhető, ami mérési, statisztikai nehézséget jelent. A humán tőke volumenének, színvonalának vizsgálatakor például a társadalomföldrajz méltán egyik legkedveltebb fogalma a népesség iskolázottsági szintje. Ennek mérőszáma lehet például a felsőfokú végzettségűek vagy épp az írástudatlanok aránya, de akár egy olyan komplex mutató is, ami a képzettségi szinteket a hozzájuk rendelhető elvégzett osztályszám alapján hozza közös nevezőre (Sárfalvi B. 1991). Ezek jellemzően együtt mozgó mérőszámok, de mégsem ugyanazok, a fejlettségelemzésbe bármelyik bevonható. Hasonló a helyzet a többi fejlettségi dimenzió esetében is. Elmondható az, hogy nem kis részben épp a fejlettség (s más hasonló összetett fogalmak) e kettős jellemvonása kényszerítette ki s egyben alapozta meg a területi kutatásokban azt, hogy a hatvanas-hetvenes évekre napi elemzési eszközzé váltak az összetett és rejtett, többdimenziós és többmutatós fogalmak mérését célzó, többváltozós matematikai-statisztikai eljárások, mindenek előtt a faktoranalízis. Ez a módszer értő alkalmazás és meghatározott matematikai feltételek mellett alkalmas arra, hogy viszonylag egyszerűen mérhetővé tegye az összetett fogalmakat. Segítségével kiszámítható egy (vagy több, mindenesetre korlátos számú, áttekinthető és így viszonylag könnyen elemezhető) értékszám, amely azonosítható a fejlettséggel, azon az alapon, hogy eloszlása épp azokat az egyedi mérőszámokat követi (velük korrelál), amelyek kapcsolatba hozhatók a fejlettség tartalmával.”

[PDF] Neszmélyi György: A Délkelet-Ázsiai országok makrogazdasági folyamatainak vizsgálata Ph.D. értekezés tézisei „A délkelet-ázsiai országok, különösen Japán és a négy »tigris« legújabb kori kimagasló gazgasági növekedése mindenekelőtt az ipari ágazatok dinamikus fejlődésének köszönhető. A világban ezen országokot (főként Japánt, Dél-Koreát és Tajvant) elsősorban az elektronikai termékeikről ismerik és az ipari export eredményei révén ezek az országok valóban látványos sikereket értek el. Más a helyzet Dél-Korea és Tajvan mezőgazdasági szektorával, amelyet mindmáig elaprózott farmok, magas termelési költségszint és gyenge hatékonyság jellemez. (Hongkong és Szingapúr városállamok, így esetükben nem beszélhetünk mezőgazdasági szektorról.) További gond - Japánhoz hasonlóan - ezen országok többségénél a szűkösen iparosodó ázsiai gazdaságok mezőgazdasági szektoráról a hazai és a külföldi közgazdasági szakirodalomban viszonylag kevés tanulmány és elemzés lelhető fel, sőt ezen országoknak a külföldnek szóló kiadványaiban sem nagyon szerepelnek a mezőgazdaságukra vonatkozó részletes és friss adatok.”

[PPT] Faluvégi Albert: A területi statisztikai adatbázisok kialakulása, helyzete, fejlesztésének lehetőségei A településstatisztikai adattáraktól a T-STAR kialakulásáig, A T-STAR - a településstatisztikai adatbázis, A területi számjelrendszer, MATÉRIA - magyar közigazgatási térinformatikai adatbázis, T-STAR-on alapuló egyedi adatbázisok, Az 1990, évi népszámlálás területi adatbázisai, térképi megjelenítéssel, A megyei, régiós adatbázis kiépítésének igénye, Az MR-STAR, A területi adatbázisok fejlesztésének lehetőségei, EU-s követelmények a települési és a városi statisztikában, EU-s követelmények az MR-STAR fejlesztésében, Az EU 2001. évi Regionális Évkönyvének tapasztalatai - hogyan tovább tájékoztatásban.

[PDF] Ferenczi Barnabás-Valkovszky Sándor-Vincze János: Mire jó a fogyasztói-ár statisztika „A dolgozat az infláció öt különböző aspektusával foglalkozik. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a megélhetési költségek változása, a pénztartás költsége, a reálkamat és a reálárfolyam számítása, illetőleg a (monetáris) infláció indexének koordinációs funkciója más-más követelményeket támaszt az árindexszel szemben. A szerzők véleménye szerint az infláció problémakörének túlzott leegyszerűsítésére vezet, ha azt egyetlen univerzális mutatóval kívánjuk megragadni. A hazai fogyasztói-ár statisztika jelen állapotában tisztán az elméleti infláció- fogalmak egyikének sem feleltethető meg.

A tanulmány megfogalmaz néhány, a fogyasztói-ár statisztika metodikájával kapcsolatos javaslatot. Ugyanakkor a CPI statisztika az egyik legjobb minőségű adatforrás. Ennek jobb kihasználása érdekében a tanulmány, részint a vázolt problémák illusztrálásaként, kísérletet tesz a rendelkezésre álló adatsorok bázisán az egyes felhasználási területeknek teoretikus alapon megfelelő, elemzési célú mutatók kialakítására.”

(A Magyar Nemzeti Bank honlapjáról letölthetőek a többi „MNB Füzetek” is.)