Ugrás a tartalomhoz

Statisztika online - oktatási portál

Vág András

Typotex

5.16. Külkereskedelmi termékforgalom statisztikájának fogalmai

5.16. Külkereskedelmi termékforgalom statisztikájának fogalmai

Külkereskedelmi termékforgalom: azoknak a termékeknek a forgalma, amelyek az ország statisztikai területére, azaz belföldre való belépésükkel (behozatal), illetve onnan külföldre történő kilépésükkel (kivitel) növelik vagy csökkentik az ország anyagi erőforrásait. A külkereskedelmi termékforgalom rezidens és nem rezidens gazdasági alanyok között bonyolódik le.

A számbavétel módja: special trade módszer, amely az ország vámhatárán áthaladó termékek megfigyelését jelenti.

A megfigyelés köre: 1990-ig az adatok a közvetlen külkereskedelemre vonatkoznak, azaz tartalmazzák az országba közvetlen felhasználás céljából behozott, illetve az országban termelt és külföldre eladott termékek forgalmát. 1991-től az adatok nem tartalmazzák a határt át nem lépő tételeket (külképviseletek eladásai és vásárlásai, az ország területén külföldi közlekedési eszközök részére eladott, illetve hazai közlekedési eszközök részére külföldön vásárolt üzemanyag stb.), valamint az új módszertan szerint szolgáltatásnak minősülő tételeket (anyagmentes építési-szerelési tevékenység, a kivitt, illetve a behozott játékfilmek értéke a játszási engedély értékével együtt). A korábbiaktól eltérően ugyanakkor a forgalom részét képezik a bérmunkadíj mellett a feldolgozás céljából behozott anyagok, illetve a feldolgozás után kivitt késztermékek, valamint egyes - korábban szolgáltatásként nyilvántartott - tételek (javítás és lízingügyletek). Az idősorok összehasonlíthatóságára az 1991. évi tartalommal kiszámított 1990. évi bázisadatok alapján készült láncindex szolgál.

A külkereskedelmi termékforgalom értéke: behozatal esetében c.i.f.-, kivitel esetében f.o.b.-paritáson kifejezett érték. C.i.f.: a behozott áru piaci értéke magyar határparitáson, beleértve a szállítással kapcsolatos összes költséget és a szállítás alatti biztosítást. F.o.b.: a kivitt áru piaci értéke magyar határparitáson, beleértve az árunak a vámhatárig történő szállításával kapcsolatos összes költséget. A forintban kifejezett értékadatok az MNB által jegyzett hivatalos devizaárfolyamon szerepelnek. A dollárban közölt adatokat 1993-ig a teljes forgalom forintértékéből számítottuk az adott évre vonatkozó átlagos dollárárfolyam segítségével, 1994-től az átszámítás a devizák mindenkori keresztárfolyamai alapján történik. A külkereskedelmi termékforgalom értékadatai eltérnek a folyó fizetési mérlegben szereplő külkereskedelmi áruforgalmi adatoktól, valamint - az exportot tekintve - az ipari exportértékesítés adataitól. A fizetési mérlegtől való eltérések okait illetően lásd a 19. Pénzügyek fejezet fizetési mérleg címszavát.

A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei az értékindexek és az egységértékindexek hányadosaként számított indexek, amelyek a forgalom bázisévi árszínvonalon mért változását mutatják. A megfigyelési kör változása miatt az 1997. évi volumenindexek kiszámítása az 1997. évi tartalomnak megfelelően átdolgozott 1996. évi adatok felhasználásával számított értékindexek alapján történt.

A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege a kiviteli és a behozatali forgalom értékének különbsége.

Ügylettípusok: Általános termékforgalom: az országba közvetlen felhasználás céljából behozott, illetve az országban termelt és külföldre eladott termékek; az eredetileg belföldre behozott és később változatlan állapotban külföldre kivitt termékek. Aktív bérmunka: a külföldi megrendelő tulajdonában lévő anyagon, alkatrészen, félkész terméken bérmunkaszerződés alapján végzett megmunkálás céljából behozott, valamint a tevékenység befejezése után a megrendelő rendelkezései szerint külföldre visszaszállított, vagy belföldön maradt, teljes értéken számba vett termékek forgalma. Passzív bérmunka: a Magyarországon rezidens megrendelő tulajdonában lévő anyagon, alkatrészen, félkész terméken bérmunkaszerződés alapján végzett megmunkálás céljából kivitt, valamint a tevékenység befejezése után visszaszállított, teljes értéken számba vett termékek forgalma. Bérmunkadíj: a bérmunka szerződés alapján történt megmunkálás pénzbeni vagy természetbeni ellenértéke.

Termékek, termékcsoportok szerinti számbavételnél alkalmazott nómenklatúrák: SITC Rev. 3.: az ENSZ egységes nemzetközi kereskedelmi termékjegyzéke. Az ENSZ által kidolgozott, statisztikai célokat szolgáló, nemzetközileg általánosan elfogadott terméknómenklatúra, amelyben a termékeket közgazdasági elemzésre alkalmas módon csoportosították. A SITC Rev. 3. nómenklatúra szerinti adatokat a HS, illetve a Magyar kombinált nómenklatúra (MKN) tételeinek megfeleltetésével állítottuk össze, tekintve, hogy a külkereskedelmi forgalom termékenkénti számbavétele 1991-től 1995-ig a harmonizált rendszeren (HS), 1996-tól a HS-en és az Európai Unió kombinált nómenklatúráján (CN) alapuló MKN szerint történik. Harmonizált rendszer (HS): 1988-tól érvényben lévő, nemzetközileg általánosan elfogadott, hatszámjegyű pozíciókat tartalmazó vámnómenklatúra. Kombinált nómenklatúra (CN): az Európai Unióban alkalmazott vám- és külkereskedelmi statisztikai nómenklatúra. A harmonizált rendszerre épül, annak kódrendszerét és termékmegnevezéseit teljes egészében átveszi. A HS-tételeket további két számjegyen a külkereskedelmi statisztika, valamint az EU-n belüli gazdasági és kereskedelempolitikai igényeknek megfelelően tovább részletezi. Magyar kombinált nómenklatúra (MKN): az Európai Unió kombinált nómenklatúrájának (CN) magyarországi változata. Az MKN megközelítőleg 13 000 tízjegyű tételt tartalmaz, amelyek az első nyolc pozíció tekintetében azonosak az EU CN-tételeivel.