Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

PIETRO DA CARTAGINE ORVOS TÁNCÁRÓL

PIETRO DA CARTAGINE ORVOS TÁNCÁRÓL


          Nem földi lény vagy, ámde égi lélek,
      jó Péterem, ha táncra jár a lábad!
      (Erényedért mindenhol dől utánad
      a pénz, és hírrel, jó névvel dicsérnek.)
 5       Lépésedet sokféleképp cseréled:
      Keringsz, bokázol, bókolsz, ó, csodálat! –
      nincs vége-hossza cifra fordulásnak,
      amíg a termet körbeméri lépted.
          Ha ugrasz, helyben hullsz alá a földre;
10   most hetykén illegsz és hajlongsz magadba.
      És gyorsabb lábu nem volt Atalanta.[630]
          Bármennyit is forgatnak körbe-körbe,
       állóhelyedből nincs, ki elragadna:
       gyöngyök s virágok hullanak nyomodba.
                                                        (Geréb László fordítása)



[630] Görög mitológiai hősnő, a mítosz szerint csak ahhoz kívánt férjhez menni, aki futásban le tudta győzni.