Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

UGYANARRÓL

UGYANARRÓL[179]


      Mennyekből lezuhant gonoszok, távozzatok innét,
          szépséges Troilust vettem ölembe imént.
                                                                 (Kurcz Ágnes fordítása)



[179] 180

1–2 A Jelenések könyve szerint (12,7–9) a Sátánt és angyalait Mihály arkangyal és angyalai legyőzték. Az égből (de caelo = supera de sede) letaszított, bukott angyalokat (proiecti angeli = lapsi mrolei) Isidorus apostatae angeli, illetve angeli mali névvel illeti (etym. 7,5,30–31). A trójai királyfiról, Tróiloszról Vergilius az Aeneisben írja (1,475): infelix puer atque impar congressus Achilli. Servius kommentárja szerint Akhilleusz szerelmes volt az ifjú-szép Tróiloszba, akinek galambokat ígért, de midőn azokat Tróilosz megfogni akarta, Akhilleusz olyan erővel ölelte át az ifjút, hogy az meghalt (Serv. Aen. 1,474). Janus megfogalmazása Ovidiusra vezethető vissza (Ov. am. 2,12,2: Vicimus: in nostrost, ecce, Corinna sinu), tartalmában pedig Martialisra (11,26,1–2: O mihi grata quies, o blanda, Telesphore, cura, / Qualis in amplexu non fuit anre meo – „Drága Telesphorus, édes gondja, nyugalma szivemnek! / Két karom ily kincset még nem ölelt sohasem” Csengery János ford.). A martialisi fiúszeretőt Janus fantáziája is kölcsönkérte (vö. Epigr. I. 243: Ad Telesphorum cinaedum).