Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

HUGÓRA

HUGÓRA[82]


      Barbara volt az anyám. – Barbár anya szült – csufolódol.
          Istenek anyja ki volt? Nemde a Frügiai?
                                                                  (Kardos Tibor fordítása)



[82] 82

11–2 Janus rajongásig szeretett édesanyja Vitéz Borbála (1403–1463. dec. 10.). Az epigramma hátteréül szolgáló szituációt Seneca De constantia sapientis című dialógusából meríti Janus. Ebben Antiszthenésznek az orra alá dörgölték, hogy anyja barbár, trák nő volt, mire ő így válaszolt: Az istenek anyja is az Ida-hegyről való (Sen const. sap. 18,5). A történet Diogenész Laertiosznál is megtalálható a görög filozófus, Antiszthenész (i. e. 444–366) életrajzában (Diog. Laert. 6,1). Az istenek anyja a frígiai Ida-hegyről származó Kübelé (Megalé Métér, Magna Mater) volt, akit Rheával azonosítottak. Janus direkt módon gyárt szójátékot anyja nevéből (Barbara [Borbála] mater/barbara mater). A rómaiak szemében barbárnak számító „pannoniai” anya azonban felmagasztalódik e szójátékkal, hiszen ő „kétszeresen is” azonos az istenek anyjával.