Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

A VERONAI GUARINÓHOZ

A VERONAI GUARINÓHOZ[68]


      Kérlek téged, e kornak fényessége, virága,
          bölcs Guarinóm, aki két nyelv csodamestere vagy,
      s annyi sokan hallgattuk már több éve a leckéd:
          légy vendégem, jöjj, ülj vacsorára közénk.
 5   Mint ahogy Evanderre Heracles látogatása,
          rám is tisztesség lesz, Guarinóm, a tied.
                                                        (Csorba Győző fordítása)



[68] 68

1–4 A Guarinót lakomára invitáló verset Lodovico Podocataro (Ciprus szigetéről származó görög diák, Guarino konviktorainak egyike, Janus ferrarai, majd padovai barátja) felkérésére írta Janus. A nyilván tehetős Podocataro symposiont rendezett, s erre a diákok meghívták idős mesterüket.

5–6 Héraklész (Tirynthius hospes) Gérüón nyájának elhajtása során végighaladt az egész itáliai tengerparton, s amikor az Albulához (Tiberis) érkezett, Euander fogadta. A mitológiai történet több római költőnél is megtalálható (Ov. fast. 5,647; Iuv. 11,60–62; Verg. Aen. 8,362–363), de maga Guarino is mintául szolgálhatott Janusnak e soraival: Amphitryoniades bellis victricibus ingens Inclitus Euandri pauperis hospes iit (Epist. I. 133,19–20) és Honestabis hospitium meum non minus quam Euandri Hercules (Epist. I. 117,23–24).