Ugrás a tartalomhoz

Fizikai kislexikon

Patkós András (2007)

Typotex Elektronikus Kiadó Kft.

W

W

Walton, Ernest

Lásd Cockroft, Sir John Douglas.

W bozon (W részecske)

A és a , a közvetítő bozonok csoportjába tartozó elemi részecske pár valamelyike. Az a részecske, amely (a bozonnal együtt) a gyenge kölcsönhatást közvetíti (lásd fundamentális kölcsönhatások), pontosan úgy, mint ahogyan a fotonok közvetítik az elektromágneses kölcsönhatást. Ezek a részecskék azonban a fotonnal ellentétben nem zérus tömegűek, nyugalmi tömegük kg nagyságrendű (80.4 GeV). A W bozont 1983-ban a CERN-ben fedezték fel, tömege megegyezett a várt értékkel. Lásd még Z bozon.

Web

Lásd World Wide Web.

weber

Jele Wb. A mágneses fluxus SI mértékegysége, amely megegyezik egy egymentes áramkörre illeszkedő felületen mérhető fluxussal, ha az áramkörben egy voltos elektromotoros erőt indukál a fluxus egy másodperc alatti egyenletesen nullára csökkenése. A mértékegység Wilhelm Weberről kapta a nevét.

Weber, Wilhelm Eduard

(1804–91) Német fizikus, aki először Göttingenben volt professzor. 1833-ban ő és Karl Gauss elektromos távírót építettek a laboratóriumaik között. 1843-ban Weber Lipcsébe költözött, ahol fő munkája az volt, hogy kidolgozzon egy ellentmondásmentes elektromos egységrendszert (úgy, ahogy Gauss már előtte kidolgozta a mágneses egységrendszert). Mindkét rendszert 1881-ben fogadták el. A mágneses fluxus SI mértékegységét róla nevezték el.

Weinberg–Salam modell (WS modell)

Lásd elektrogyenge kölcsönhatás elmélete.

Weston-elem (kadmium elem)

Egy hitelesítésre használt primer galvánelem. 20℃-on állandó, 1,0186 volt elektromotoros erőt biztosít. Az elemet általában egy H alakú üvegedényben készítik el, a H betű egyik szárában van a kadmium-szulfát és higany(I)-szulfát pasztával borított higany adód, a másikban a kadmium-szulfáttal borított kadmium-amalgám katód. Az elektrolit, amely a H két szárát összekötő rúdban található, telített kadmium-szulfát oldat. Néhány esetben a higany-szulfát hidrolízisének megelőzése érdekében kénsavat is adnak hozzá. A nevét Edward Westonról (1850–1936) kapta.

Wheatstone, Sir Charles

(1802–75) Brit fizikus, Londonban hangszerkészítőként kezdte pályafutását. Akusztikát és optikát tanult, 1838-ban feltalálta a sztereoszkópot, amellyel festménypárokat nézve azok háromdimenziósnak látszottak. Legfontosabb, William Cooke-kal (1806–79) közösen végzett munkája az elektromos távíró kifejlesztése volt, amelyet 1837-ben készítettek el. Nevét a Wheatstone-híd kapcsolás viseli, jóllehet nem ő találta fel.

Wheatstone-híd

Ellenállás értékének megmérésére szolgáló elektromos áramkör. Az ábrán az ismeretlen ellenállás, egy ismert rögzített értékű ellenállás, és ismert változtatható ellenállások. Amikor A és B között nem folyik áram, akkor azt mondjuk, hogy a híd ki van egyensúlyozva, a galvanométer nem mutat kitérést. Ekkor , ezáltal -t ki lehet számolni. A Wheatstone-hidat különböző változatokban használják. A mérőhídban 1 méter hosszú, állandó fajlagos ellenállású drótot erősítenek egy méterrúd mentén egy táblára. Egy csúszóérintkezőt mozgatnak a drót mentén, a drót két része felel meg -nak és -nek. Az érintkezőt addig mozgatják, amíg a galvanométer nulla áramot nem jelez. A legtöbb gyakorlati megvalósításban körben elforduló reosztátot alkalmaznak az ellenállások változtatására. Az eszközt Sir Charles Wheatstone népszerűsítette, noha nem ő találta fel.

Wien-féle eltolódási törvény

Fekete test esetén állandó, ahol az a hullámhossz, amelyen maximális a kisugárzott spektrális energia és a test termodinamikai hőmérséklete. Ezáltal, ahogy emelkedik a hőmérséklet, úgy tolódik el a spektrális energiaeloszlás maximuma a spektrum rövid hullámú tartománya felé. A törvényt Wilhelm Wien (1864–1928) német fizikus mondta ki. Levezethető a Planck-féle sugárzási törvény speciális következményeként.

Wien-képlet

Lásd Planck-féle sugárzási törvény.

Wigner atommagok

Olyan páratlan nukleonszámmal rendelkező izobár párok, melyekben az atomszám és a neutonszám közötti különbség 1. Ilyen például a és a . Eugene Wigner [Wigner Jenő] után nevezték el őket.

Wigner barátja

Lásd Schrödinger macskája.

Wigner energia

A kristályos anyagokban tárolt energia, amely valamely besugárzás eredményeként jön létre. Ez a jelenség Wigner effektus néven ismeretes. Például egy nukleáris reaktorban a neutronok elveszett energiájának bizonyos része a grafit moderátorban tárolódik. Ennek eredményeképpen a kristályrács megváltozik, aminek következtében változás lép fel a moderátor fizikai méreteiben. A fogalmat a magyar származású amerikai Eugene Wigner [Wigner Jenő] (1902–1995) fizikusról nevezték el.

Wigner Jenő Pál

(1902–1995) Budapesten született. Vegyészmérnöki tanulmányait Budapesten kezdte, Berlinben fejezte be az egyetemet, ott doktorált. 1929–1930-ban a berlini egyetemen tanított, 1930-ban az Egyesült Államokba emigrált. Berlini évei alatt csoportelméleti módszerekkel tanulmányozta a spektrumok szerkezetét, itt fogant meg az a gondolat, hogy a négydimenziós tér-idő szimmetriái központi szerepet játszanak a kvantummechanikában. Nevét viseli a magreakciók elméletében jelentős Breit-Wigner formula (1936). A háború kezdetén Szilárd Leóval közösen vették rá Einsteint az amerikai atombomba-program megindításához vezető levél aláírására. Részt vett az atombomba előállítására irányuló program keretében a plutónium termelő reaktor tervezésében. A háború után Oak Ridge-ben a reaktorfejlesztéssel foglalkozó laboratórium igazgatója lett. Több, mint 30, atomreaktorokra vonatkozó szabadalma volt. Joggal nevezték a „világ első reaktormérnökének”. 1949-ben felismerte a bariontöltés megmaradásának törvényét, és nevéhez kapcsolódik az elemi részek paritás-tulajdonságának bevezetése is. Munkássága elismerései között kiemelkedő az 1963-as fizikai Nobel-díj, amelyet „az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért” kapott. Princetonban halt meg.

Wigner-szabály

Az egynél több fermionból álló rendszerek kvantumstatisztikájával kapcsolatos eredmény; ha a rendszert számú fermion alkotja és páratlan szám, akkor a teljes rendszer a Fermi–Dirac-statisztikának tesz eleget, de ha páros, akkor a Bose–Einstein-féle statisztikának. Ez a szabály Wigner Jenőről kapta a nevét; Wigner 1929-ben ismerte fel, később azután, 1931-ben Wignertől függetlenül Paul Ehrenfest és Robert Oppenheimer is felfedezte.

Wilson, Charles Thomson Rees

(1869–1959) Brit fizikus, Skóciában született, J.J. Thomsonnal tanult fizikát Cambridge-ben. Legismertebb felfedezése a ködkamra kifejlesztése 1911-ben, melyért 1927-ben fizikai Nobel díjat kapott.

Wilson féle ködkamra

Lásd ködkamra.

WIMP

Gyengén kölcsönható tömeges részecske. Lásd hiányzó tömeg.

Wimshurst-gép

Laboratóriumi elektrosztatikai generátor. Két szigetelő korongból áll, amelyekre sugárirányban fémfólia-csíkokat erősítenek. Miután néhány csíkot egyesével feltöltenek, a korongokat egymással ellenkező irányba megforgatják. A kis csíkokban az indukció következtében keletkező töltéseket fémfésűkkel vagy -seprűkkel gyűjtik össze. A gépet J. Wimshurst (1836–1903) találta fel.

wino

Lásd szuperszimmetria.

Witten, Edward

(1951-) Amerikai matematikai fizikus. A szuperhúr elmélet kidolgozásának vezető személyisége. Ezenkívül több fontos eredménnyel járult hozzá a kvantumtérelmélethez és a matematikához, különösen a csomóelmélethez.

WMAP

Wilkinson Mikrohullámú Anizotrópia Űrszonda az angol (Wilkinson Microwave Anisotopy Probe) név kezdőbetűiből. 2001-ben a mikrohullámú háttérsugárzás tanulmányozására elindított műhold. 2003-ban szolgáltatott egy teljes égképet a korai Világegyetemről (380000 évvel az ősrobbanás után), amely nagy felbontásban mutatta a hőmérsékleti fluktuációkat. Az eredmények alátámasztották az ősrobbanás és az infláció elméletét és többek közt évben állapították meg a Világegyetem életkorát. A mérések továbbá azt mutatták, hogy az Univerzum energiájának körülbelül 70 %-a sötét energia. A WMAP nevét a 2002-ben elhunyt David Wilkinson amerikai kozmológusról, a WMAP kísérlet tagjáról kapta.

Wollaston-prizma

Kvarcüvegprizma, amelyet elsősorban síkban polarizált fény előállítására használnak. Az ordinárius és az extraordinárius sugarat nagyjából azonos mértékben, ellenkező irányba téríti el. Akárcsak a Rochon-prizma, a Wollaston-féle prizma is alkalmazható ultraibolya sugarakra is. Feltalálójáról, az angol William Hyde Wollaston (1766–1828) kémikusról nevezték el.

World Wide Web (Web)

Számítógép alapú információs szolgáltatás, amelyet a CERN fejlesztett ki az 1990-es évek elején. Ez egy hipermédiás rendszer (lásd hipertext), mely sok-sok számítógépre van szétosztva. A felhasználó számára lehetővé teszi, hogy betekintsen illetve információt szerezzen olyan dokumentumokból, amelyek „linkeket” (mutatókat) tartalmaznak. Ez a betekintés olyan számítógéppel valósítható meg, amely az internethez van csatlakoztatva, és fut rajta a megfelelő program. A web-dokumentumok szöveget, grafikákat, álló és mozgóképeket valamint audio-klippeket egyaránt tartalmazhatnak. A web-dokumentum tartalmazza a megjeleníteni kívánt anyagot, valamint egy vagy több mutatót, ami szöveges dokumentum esetén kiemelt szó, kifejezés esetleg ikon formájában jelenik meg a képernyőn. A mutató valahol a weben megtalálható dokumentumra „mutat rá" az URL (uniform resource locator = egységes erőforrás-azonosító) segítségével. Az URL tartalmazza a webhely azonosításához szükséges adatokat, például a dokumentumhordozó eszköz hálózati címét és a dokumentum elérési útvonalát. A mutató aktiválása a kívánt dokumentum megjelenítését eredményezi.

W részecske

Lásd W bozon.

WS modell

Weinberg-Salam modell. Lásd elektrogyenge kölcsönhatás elmélete.