Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A sziklagyepek

A sziklagyepek

A sziklagyepek a középhegység csekély talajborítású területeinek pionír társulásai[1711]. Faji összetételüket a sok helyen felszínre bukkanó alapkőzet - amely lehet szilikátos (pl. andezit, riolit), mészkő vagy dolomit - nagyon erősen befolyásolja, és nagy hatással van rá a kitettség, valamint a felszín vízháztartása is. A sziklák jelenléte miatt a növényzet csak foltokban fordul elő. A szilikátsziklagyepekben a zuzmók és a mohák mellett a páfrányok közül a fodorkák - pl. Asplenium viride A. septentrionale, A. trichomanes - és a közönséges édesgyökerű-páfrány (Polypodium vulgare), a pozsgás növények[1712] közül pedig a fehér varjúháj (Sedum album), a borsos varjúháj (Sedum acre) és a kövirózsafajok (Sempervivum spp.) fordulnak elő. Uralkodó gyepalkotó a sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica), helyenként jellemző faj a magyar kőhúr (Minuartia frutescens). A mészkősziklagyepek jellemző fajai a deres csenkesz (Festuca pallens), a nyúlfarkfüvek (Sesleria heufleriana, S. hungarica) , a hegyi gamandor (Teucrium montanum), a homoki pimpó (Potentilla arenaria), a fürtös kőtörőfű (Saxifraga paniculata), a hegyi kőtörőfű (Saxifraga adscendens) és a kövirózsafajok (Sempervivum spp.) . A dolomitsziklagyepekben gyakoriak a reliktumfajok[1713] és az endemizmusok.[1714] Leghíresebb képviselőik közé tartozik a magyar gurgolya (Seseli leucospermum) és a pilisszentiváni len (Linum dolomiticum). Jellemző fajok még a Szt. István király-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani), a deres csenkesz (Festuca pallens), a szürke napvirág (Helianthemum canum), a kövér daravirág (Draba lasiocarpa), a korongpár (Biscutella laevigata), az ezüstvirág (Paronychia cephalotes), a lappangó sás (Carex humilis), a homoki pimpó (Potentilla arenaria) és a homoki ternye (Alyssum tortuosum).

Nyílt mészkősziklagyep (Stipo-Festucetum pallentis) (Seregélyes Tibor felvétele)
Nyílt mészkősziklagyep (Stipo-Festucetum pallentis) (Seregélyes Tibor felvétele)

Zöld fodorka (Asplenium viride, Aspleniaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Zöld fodorka (Asplenium viride, Aspleniaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Közönséges édesgyökerű-páfrány (Polypodium vulgare, Polypodiaceae) szóruszai (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges édesgyökerű-páfrány (Polypodium vulgare, Polypodiaceae) szóruszai (Turcsányi Gábor felvétele)

Borsos varjúháj (Sedum acre, Crassulaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Borsos varjúháj (Sedum acre, Crassulaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Alpesi kövirózsafaj (Sempervivum sp., Crassulaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Alpesi kövirózsafaj (Sempervivum sp., Crassulaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Deres csenkesz (Festuca pallens, Poaceae) bugavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Deres csenkesz (Festuca pallens, Poaceae) bugavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Erdélyi nyúlfarkfű (Sesleria heufleriana, Poaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Erdélyi nyúlfarkfű (Sesleria heufleriana, Poaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Homoki pimpó (Potentilla arenaria, Rosaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Homoki pimpó (Potentilla arenaria, Rosaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Hegyi kőtörőfű (Saxifraga adscendens, Saxifragaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Hegyi kőtörőfű (Saxifraga adscendens, Saxifragaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Szt. István király-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani, Caryophyllaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Szt. István király-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani, Caryophyllaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Kövér daravirág (Draba lasiocarpa, Brassicaceae) becőketermésekkel és tőlevélrózsával (Turcsányi Gábor felvétele)
Kövér daravirág (Draba lasiocarpa, Brassicaceae) becőketermésekkel és tőlevélrózsával (Turcsányi Gábor felvétele)

Lappangó sás (Carex humilis, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Lappangó sás (Carex humilis, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)



[1711] Pionír az a társulás, amely egy növényektől valamilyen ok (pl. tűz pusztítása, vulkáni láva kiömlése) miatt mentes területen elsőként jelenik meg. Alkotó fajai a pionír növények.

[1712] Szukkulens (pozsgás) egy növény vagy szerv, ha víztartó szöveteiben vizet raktároz, aminek következtében duzzadt teste meglehetősen puha, összenyomható.

[1713] A reliktumnövény korábbi földtörténeti korokból maradt meg egy adott területen.

[1714] Az endemikus vagy bennszülött fajok kis elterjedési területűek (areájúak). Megkülönböztetünk paleo- vagy reliktum-, illetve neoendemizmusokat. Az előbbiek korábbi időszakokban nagyobb elterjedésűek voltak, de kis versenyképességük (konkurencia-képességük) miatt visszaszorultak. Veszélyeztetettségük miatt kiemelt védelmet érdemelnek. A neoendemizmusok gyors fajképződésű nemzetségek kis fajai.