Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A löszpusztagyepek

A löszpusztagyepek

A hazai pusztai növényzetből klimatikus hatásokra csak a löszpusztagyepek jöttek létre. Az extrazonális[1695] lejtősztyeppekkel, valamint a talajadottságok által meghatározott homoki és sziki gyepekkel együtt alkotják a pusztai réteket vagy sztyeppréteket. Ezek a lösztölgyesek (Aceri tatarico-Quercetum pubescenti-roboris), valamint a törpemandulás (Amygdaletum nanae) és a csepleszmeggyes (Crataego-Cerasetum fruticosae) cserjések szomszédságában klímazonális társulásokat[1696] alkottak. Fajaik az utolsó jégkorszak utáni, 10 000-12 000 évvel ezelőtti hűvös periódusban (fenyő-, nyír-kor) kezdtek bevándorolni hozzánk, és térhódításuk a melegkorszakban (mogyoró-kor) is folytatódott. A löszpusztagyepek erdőssztyeppekké a megint hűvösebbé, csapadékosabbá váló bükk-korban, időszámításunk kezdete körül alakultak át. Valamikor az ország területének jelentős részét (legalább 7,5%-át) alkották. Elsősorban a középhegységek peremvidékén, a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon terjedtek el. Kiváló csernozjom talajaikat ma mezőgazdasági művelésre hasznosítják. Jellegzetes maradványfoltjaik ma már csak megye- vagy községhatárok mezsgyéin, kunhalmokon, földvárakon, löszfalak peremén találhatók meg. A zsályás löszpusztarét (Salvio-Festucetum rupicolae) uralkodó fajai a pusztai csenkesz (Festuca rupicola) és a deres tarackbúza (Agropyron intermedium). Helyenként tömeges lehet a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata) és az élesmosófű (Chrysopogon gryllus) is. Gyakori még a magyar kutyatej (Euphorbia pannonica), a ligeti zsálya (Salvia nemorosa), a hengeresfészkű peremizs (Inula germanica) és az aranyfürt (Aster linosyris). Ritka, védett reliktumfajok[1697] a kónya zsálya (Salvia nutans), a pamacslaboda (Krascheninnikovia ceratoides), az erdélyi hérics (Adonis x hybrida), a szennyes ínfű (Ajuga laxmanni) és a tátorján (Crambe tataria). A csillagpázsitos-réti perjés löszlegelő (Cynodonto-Poetum angustifoliae) az intenzív legeltetés hatására az egykori löszpusztarétek helyén alakult ki. Domináns fajai a csillagpázsit (Cynodon dactylon), a karcsú perje (Poa angustifolia) és a sovány csenkesz (Festuca pseudovina) . Üde talajon tömegesen fordulhat még elő rajta az angolperje (Lolium perenne) és a fehér here (Trifolium repens) .

Törpemandulás (Amygdaletum nanae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Törpemandulás (Amygdaletum nanae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Csernozjom talaj szelvénye (Fekete József felvétele)
Csernozjom talaj szelvénye (Fekete József felvétele)

Pusztai csenkesz (Festuca rupicola, Poaceae) (Szollát György felvétele)
Pusztai csenkesz (Festuca rupicola, Poaceae) (Szollát György felvétele)

Kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata, Poaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata, Poaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Magyar kutyatej (Euphorbia pannonica, Euphorbiaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Magyar kutyatej (Euphorbia pannonica, Euphorbiaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Ligeti zsálya (Salvia nemorosa, Labiateae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Ligeti zsálya (Salvia nemorosa, Labiateae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Szennyes ínfű (Ajuga laxmanni, Labiatae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Szennyes ínfű (Ajuga laxmanni, Labiatae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Tátorján (Crambe tataria, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Tátorján (Crambe tataria, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Csillagpázsit (Cynodon dactylon, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Csillagpázsit (Cynodon dactylon, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Sovány csenkesz (Festuca pseudovina, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sovány csenkesz (Festuca pseudovina, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Angolperje (Lolium perenne, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Angolperje (Lolium perenne, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Fehér here (Trifolium repens, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Fehér here (Trifolium repens, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)



[1695] Extrazonális egy társulás, ha a helyi különleges éghajlati viszonyok miatt saját zónáján kívül fordul elő.

[1696] Klímazonálisak a nagy térségekre jellemző klíma hatására (vagyis ún. makroklimatikus hatásra) létrejött társulások. Kialakulásukban csekély szerepet más, pl. domborzattal vagy talajtulajdonságokkal kapcsolatos tényezők is játszanak.

[1697] A reliktumnövény korábbi földtörténeti korokból maradt meg egy adott területen.