Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Phacidiales rend

Phacidiales rend

A taxon[945] tagjait korábban a Helotiales rendbe sorolták, mivel tömlőjük inoperkulátus módon nyílik fel. Aszkolokuláris termőtest-képzésük miatt azonban a mai rendszerekben külön rendet alkotnak. Élősködők, apotéciumaikat főleg a gazdanövény szöveteiben hozzák létre. A termőrétegben (hymenium) elhelyezkedő tömlők (ascus) hasítékkal nyílnak. Konídiumokat[946] is képezhetnek. A Rhytisma acerinum faj a juharfélék (Aceraceae) levelein élősködik. Ősszel 1-2 cm átmérőjű fekete foltokat képez, amelyek a sztrómáit[947] tartalmazzák. Az említett tünetről a betegséget tintafoltosságnak nevezték el. A sztrómákban nagyszámú apotécium fejlődik. A gomba aszkospóráinak kihajtását a kén-dioxid gátolja, aminek következtében a juharlevelek tünetmentessége - mindenekelőtt nedvesebb éghajlat alatt - e légszennyező gáz jelenlétének igen jó indikátora. A Lophodermium pinastri apotéciumai az erdeifenyő tűlevelein keletkeznek. A fertőzés hatására az idős tűlevelek elsárgulnak és lehullanak.

Rhytisma acerinum (Ascomycetes, Phacidiales) fekete foltokat képző sztrómái juharlevélen (Turcsányi Gábor felvétele)
Rhytisma acerinum (Ascomycetes, Phacidiales) fekete foltokat képző sztrómái juharlevélen (Turcsányi Gábor felvétele)



[945] Taxon valamennyi rendszertani egység (faj, alfaj, változat, forma, törzs, osztály, rend, család, nemzetség stb.) közös neve.

[946] Konídiumnak nevezzük a valamely tartón lefűződéssel létrejött ivartalan szaporítósejteket, amelyek közvetlenül tömlővel csíráznak.

[947] Sztrómának nevezzük a gombák meddő hifaszövedékéből kialakult nagy és feltűnő termőtestpárnát, amelyben a tömlőket tartalmazó termőtestek képződnek.