Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Az élesztőszerű tömlősgombák alosztálya - Protoascomycetidae

Az élesztőszerű tömlősgombák alosztálya - Protoascomycetidae

Az alosztályt más rendszerekben Endomycetidae vagy Hemiascomycetidae alosztályként, illetve Endomycetes osztályként tartják számon. Fajaira az aszkokarpium hiánya és a sarjadzó növekedés jellemző. Ivaros folyamatuk során aszkuszokat és aszkospórákat hoznak létre. Az aszkuszképzést vegetatív sejtek vagy ivarszervek (gametangiumok) összeolvadása előzi meg. Aszkogén hifáik nincsenek. Igen változatos, nehezen rendszerezhető mikroszkopikus gombák. Gyakran csak speciális módszerekkel - tenyésztéssel és különböző biokémiai reakciók tesztelésével - határozhatók meg. A valódi gombák legősibb csoportjának tekinthetők, ugyanis valamennyi osztályukkal rokoni kapcsolatokat mutatnak. Kiemelkedő gazdasági jelentősége miatt az Endomycetales rendet ismertetjük.

Az élesztők rendje - Endomycetales

Egysejtű, sarjadzó vagy bimbózó, pszeudomicéliumot[912], ritkábban hifákat is képző szervezetek. Közéjük tartoznak a mindennapi életből is jól ismert élesztőgombák. Többségük szaprotróf[913] életmódú. Számos fajukat hasznosítják a gyakorlati életben. Így például a sör- vagy pékélesztőt (Saccharomyces cerevisiae) ősidők óta felhasználjuk a kenyér és a sör készítéséhez. A borélesztő nemesített törzseit a különböző borfajták előállításához vesszük igénybe. Bizonyos nemzetségek (Candida, Cryptococcus) fajai veszélyes emberi vagy állati kórokozók lehetnek.

Pék- vagy sörélesztőgomba (Saccharomyces cerevisiae, Ascomycetes, Saccharomycetaceae) sarjsejtjei (Dobolyi Csaba felvétele)
Pék- vagy sörélesztőgomba (Saccharomyces cerevisiae, Ascomycetes, Saccharomycetaceae) sarjsejtjei (Dobolyi Csaba felvétele)

A rovarparazita tömlősgombák vagy laboulbéniák alosztálya - Laboulbeniomycetidae

Az alosztály fajai ektoparaziták[914], tehát a többi tömlősgombáétól erősen eltérő életmódúak. Főleg rovarokon és pókokon élősködnek. Leginkább melegebb éghajlatú területeken fordulnak elő. Fajaik száma mintegy 1500. Telepük maximum 3 mm nagyságú. Nem veszélyes paraziták, csupán a kültakaró enyhe lefolyású betegségét okozzák. Egy talpsejttel vagy rizoidaszerű[915] képlettel tapadnak a gazda kitinpáncéljához. Telepeik alakja, a telepet alkotó sejtek száma fajra jellemző és állandó tulajdonság. A telepen gyakran oldalágak is fejlődnek, amelyeken ivarszervek képződnek. A fajok homo- vagy hetero- tallikusak lehetnek.



[912] A pszeudo- vagy álmicélium sarjsejtek laza összekapcsolódásával kialakuló lánc.

[913] Szaprotróf (szaprobionta) módon az élettelen szerves anyagok (korhadékok) lebontásával energiát nyerő szervezetek táplálkoznak. Ezért korhadékbontóknak is nevezzük őket.

[914] Ektoparazita a gazdaszervezet külső felületén élősködő szervezet.

[915] Rizoida vagy rizoidaszerű az az elágazó, gyökérszerű hifaképződmény, amely a gomba rögzítését és tápanyagfelvételét szolgálja.