Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Az endoplazmatikus retikulum származékai

Az endoplazmatikus retikulum származékai

Korábban megtudhattuk, hogy az ER-ből, amely a membránalkotó lipidek és a sejtfehérjék jelentős részének is képzési helye, közvetlenül vagy közvetve számos sejtalkotó keletkezik. Közvetlen származékai között tartjuk számon a mikrotesteket és a szferoszómákat.

A mikrotestek az ER kitüremkedéseiből keletkeznek. Gömb alakú, 0,5-1,5 mikorméter átmérőjű sejtalkotók. Egyrétegű határolóhártya borítja őket. Alapanyaguk, a mátrix, a legtöbbször homogén, finom szemcsés. Fajtól és sejttípustól függően kristályos vagy rostos berakódások vagy sűrű, amorf képződmények is megjelenhetnek benne. Kétféle típusukat azonos biokémiai tulajdonságok - a kataláz és a hidrogén-peroxid-képző oxidáz enzimek[234] jelenléte - jellemzik.

Egyik típusuk - a peroxiszóma - a zöld levelekben fordul elő. Elektronmikroszkópos felvételeken mindig a kloroplasztiszok és a mitokondriumok közvetlen szomszédságában fedezhető fel. Membránja szorosan kapcsolódik az említett sejtorganellumok membránjaihoz. A fénylégzés[235] (fotorespiráció) folyamatában működik közre, amelynek a kloroplasztisz, a peroxiszóma és a mitokondrium egyaránt résztvevője. A folyamat közben képződött, sejtre mérgező hidrogén-peroxidot kataláz enzimével[236] vízre és oxigénre bontja. A három sejtszervecske együttműködése a funkciók sejten belüli megosztásának szép példája.

A jobboldali kloroplasztisz és a tőle balra eső mitokondrium között sötétebb gömbként feltételezhetően egy peroxiszóma ismerhető fel (Fridvalszky Lóránt felvétele)
A jobboldali kloroplasztisz és a tőle balra eső mitokondrium között sötétebb gömbként feltételezhetően egy peroxiszóma ismerhető fel (Fridvalszky Lóránt felvétele)

A mikrotestek másik típusa, a glioxiszóma zsírt raktározó magvak szikleveleiben vagy endospermiumában fordul elő nagy mennyiségben. A zsírsavak béta-oxidációja[237] és a glioxálsavciklus[238] enzimeit[239] tartalmazza. A zsírok szénhidrátokká való átalakítása (glikoneogenezis) a legfőbb feladata. A béta-oxidáció közben szintén keletkezik hidrogén-peroxid, amelyet a glioxiszóma kataláz enzime bont el.

A szferoszómák (sphaerosoma) vagy oleoszómák (oleosoma) úgy jönnek létre, hogy az ER membránjában a két monomolekuláris lipidréteg között triacilgliceridek halmozódnak fel.. Ennek következtében külső burkuk csupán egy fél membrán. A nagyobb méretű sejtorganellumokhoz tartoznak: átmérőjük 0,5-1,5 mikrométer. Fénymikroszkóppal is észlelhetők. Erősen fénytörő, gömbölyded testek. A zsírok raktározásában működnek közre.



[234] Az enzimek vagy biokatalizátorok az élő szervezetek által termelt és a kémiai reakciók sebességét növelő fehérjék. Életfontosságúak, hiszen az élő szervezetekben lezajló összes kémiai folyamat gyakorlatilag az irányításuk alatt áll.

[235] A fénylégzés (fotorespiráció) a fotoszintetizáló növényi sejtekben nagy melegben, erős megvilágítás hatására lezajló folyamat. Segítségével a növény a párologtatás visszafogása érdekében bezárt gázcserenyílások és a megkötés miatt lecsökkent szöveti szén-dioxid-koncentráció mellett is képes megvédeni sejtjeit a napsugárzás okozta károsodástól. A folyamat során szén-dioxid-kötés helyett oxidáció zajlik le, amely levezeti a beérkező felesleges napenergiát.

[236] Az enzimek vagy biokatalizátorok az élő szervezetek által termelt és a kémiai reakciók sebességét növelő fehérjék. Életfontosságúak, hiszen az élő szervezetekben lezajló összes kémiai folyamat gyakorlatilag az irányításuk alatt áll.

[237] A zsírsavak (béta)-oxidációja az a folyamat, amelynek során a zsírsavakból "aktív acetilcsoportokat" tartalmazó acetil-koenzim-A (acetil-CoA) molekulák keletkeznek. Az acetil-CoA fontos szerepet tölt be számos biokémiai folyamatban (szerves savak, cukrok, zsírok, szteroidok stb. bioszintézise).

[238] A glioxálsavciklusban két acetil-koenzim-A molekulából négy szénatomos ("C4-es") szerves savak (borostyánkősav, almasav, oxálecetsav, aszparaginsav) keletkeznek, amelyek a sejt más részeiben cukrok képzésében vehetnek részt.

[239] Az enzimek vagy biokatalizátorok az élő szervezetek által termelt és a kémiai reakciók sebességét növelő fehérjék. Életfontosságúak, hiszen az élő szervezetekben lezajló összes kémiai folyamat gyakorlatilag az irányításuk alatt áll.