Ugrás a tartalomhoz

Mezőgazdasági repülés

Szász Árpád, Varga Lajos

Mezőgazda Kiadó

17. fejezet - 16. A mezőgazdasági repülés jogszabály-gyűjteménye

17. fejezet - 16. A mezőgazdasági repülés jogszabály-gyűjteménye

Az 1988. évi 2. sz. törvényerejű rendelet és a végrehajtásáról szóló 5/1988 (IV. 26.) MÉM rendeletben találhatók azok az általános, növényvédelemmel kapcsolatos rendelkezések, amelyek egyes esetekben konkrétan, más esetekben közvetetten érintik a légi növényvédelmet.

Az 5/1988 (IV. 26.) rendelet

2. §

(1) szerint a növényvédelem és növényegészségügy jogszabályban meghatározott hatósági feladatait a minisztérium irányításával a szakigazgatási intézményként működő megyei (fővárosi) növényegészségügyi és talajvédelmi állomások látják el.

(3) Az állomáson a növényvédelem és növény-egészségügy kerületi hatósági feladatait a jogszabályban meghatározottak szerint

a) az állomás vezetője,

b) az állomás vezetője által megbízott és meghatározott körzetben működő növényvédelmi felügyelő látja el.

3. §

Kimondja, hogy egyes helyi növényvédelmi hatósági feladatokat a községi, nagyközségi, városi polgármesteri hivatalok (szakigazgatási szerv) látják el.

16. §

Egyes növényvédelmi tevékenységeket, valamint a mezőgazdasági nagyüzemben a növényvédelmi tevékenység irányítását csak a jogszabályban előírt képesítéssel lehet végezni.

A repülőgépes gyakorlatban a megváltozott tulajdon- és tulajdonosi viszonyok következtében előfordulnak olyan esetek is, amikor nem nagyüzemi megrendelők vennék igénybe a légi szolgáltatást, olyan kategóriába sorolható növényvédő szer biztosításával, amelynek felhasználása szigorú előírásokba ütközik. Ilyen esetekre vonatkoznak a törvényerejű rendelet végrehajtása rendeletének pontjai:

43. §

(1) I. kategóriájú készítményeket kizárólag a 2. bekezdésben előírt képesítéssel rendelkező szakember irányításával, felügyeletével és felelősségével lehet felhasználni.

(2) Növényvédelmi irányító munkakört növényvédelmi szakmérnök, agrárkémikus agrármérnök, növényvédelmi üzemmérnök, növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási szaküzemmérnök, növényvédelmi szakirányú államvizsgát tett agrármérnök, kertészmérnök, valamint növényorvos szakmérnök tölthet be. Erdészeti növényvédelmi munkát erdészeti növényvédelmi szakmérnök is irányíthat. Szakmai továbbképzésük legalább 5 évenként kötelező.

(3) Növényvédelmi irányító közvetlen felügyeletével a növényvédelmi munkafolyamat vezetését növényvédő, növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási vagy növénytermesztő és növényvédő technikusok vagy növényvédelmi szakközépiskolát végzett, középfokú képesítéssel rendelkező dolgozók is elláthatják. Szakmai továbbképzésük legalább 5 évenként kötelező.

(4) I. kategóriájú növényvédő szerekkel folytatott munka során a növényvédelmi munkák végrehajtásával – beleértve a földi növényvédő munkagépek kezelését is – csak növényvédő, növényvédő és méregraktár-kezelő valamint növényvédő gépész szakmunkás vagy növényvédő betanított munkás bízható meg. Szakmai továbbképzésük legalább 5 évenként kötelező.

Az I–II. fogalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlásáról a végrehajtási rendelet 44. §-a intézkedik.

(1) I–II. kategóriájú minősítéssel ellátott növényvédő szert, biológiai növényvédő szert az vásárolhat és használhat fel, aki a 12. számú melléklet szerinti engedéllyel rendelkezik. Az engedélyt a lakóhely szerint illetékes állomás vezetője adhatja ki annak, aki

a) I. forgalmi kategóriájú szer esetén a 43. § (2) bekezdésben,

b) II. forgalmi kategóriájú szer esetén a 43. § (2), (3), illetve (4) bekezdésében meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezik vagy növényvédelemből főiskolai, illetve egyetemi szigorlatot tett vagy a minisztérium által meghatározott szakmai tanfolyamot eredményesen elvégezte.

A 43. § (2) és (3) bekezdésekben foglaltak kivételével a vásárlás csak saját célú felhasználásra történhet.

A hivatkozott 43. illetőleg 44. §-okkal kapcsolatos jogszabályok a 9/1993 (I: 30.) FM rendelet 5., a 39/1995 (XI. 16.) FM rendelet 1., a 9/1993 (I. 30.) FM rendelet 6. §-ában találhatók meg részletesen.

A tvr. 58. §-ának 1–2. bekezdései a légi kijuttatás konkrét eseteivel foglalkoznak.

58. §

(1) Növényvédelmi munkát végezni csak olyan géppel – beleértve a légi kijuttatást is – és olyan módon szabad, hogy a környezetet ne szennyezzék és az egyenletes kijuttatást biztosítsák.

(2) Légi kijuttatással csak azokat a növényvédő szereket szabad alkalmazni, amelyeknek engedélye erre kiterjed.

(3) A termelő a növényvédő szerrel végzett kezelésről a 15. sz. melléklet szerinti nyilvántartást köteles vezetni és azt az illetékes hatóságnak ellenőrzésre köteles bemutatni.

(4) Erős méreg jelzésű növényvédő permetezőszer – zárt termesztő berendezések, raktárak, terménytárolók, vasúti pályatestek kivételével – nem használható belterületen, üdülőövezetekben, valamint külterületeken, a lakótelepülésektől, illetve állattartással hasznosított építményektől, állattartó helyektől számított 200 m-es távolságon belül, továbbá ott, ahol annak használatát külön jogszabály tiltja.

A tvr. 58. §-ának (3)–(4) pontjairól a 9/1993 (I. 30.) FM rendelet 12. §-a, illetőleg 28/1997 (IV. 25.) FM rendelet 10. § részletesen intézkedik.

A környezetvédelem kérdésein belül kiemelt fontosságú kérdésként kezelendő a hasznos élő szervezetek, így a méhek védelme is:

65. §

(1) A mező-, erdő- és vadgazdálkodási, valamint halászati szempontból hasznos élő szervezeteket kímélni kell. A növényvédő szerek, biológiai növényvédő szerek kiválasztásánál, a védekezések módjának, időpontjának meghatározásánál e szervezetek egyedszámát, fejlődésmenetét és érzékenységét figyelembe kell venni.

(2) A növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentő élő szervezetek tudatos pusztítása és elterjedésük akadályozása tilos. A védelem kiterjed a hasznos élő szervezetek minden fejlődési alakjára.

66. §

(1) A gyümölcsféléket, az erdészeti díszfákat, a bokrokat valamint – a burgonyafélék, gabonafélék és egyéb, a méhek által nem látogatott növények kivételével – a kertgazdasági és szántóföldi növényeket (a továbbiakban együtt: gazdasági növény) a virágzás tartama alatt – a virágbimbó feslésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időben – méhekre veszélyes növényvédő szerrel a 67. §-ban foglaltak kivételével kezelni tilos.

(2) A gazdasági növényeket virágzási idejükön kívül is – ha a táblán tömegesen virágzó gyom vagy a tábla körül virágzó növényállomány található – méhekre veszélyes növényvédő szerrel csak a 67. §-ban foglalt módon szabad kezelni.

67. §

(1) Ha gazdasági növényt a virágzás tartama alatt nagy tömegben fellépő olyan károsító támadja meg, amelynek pusztítása a továbbterjedés vagy a növényzet termését veszélyeztető kártétel megakadályozása érdekében haladéktalanul szükséges, illetőleg ha olyan károsító lép fel, amelynek kiirtását jogszabály vagy hatósági határozat rendelte el és a kezelés csak méhekre veszélyes növényvédő szerrel hajtható végre, a vegyszeres védekezést lehetőleg a növényvédő szer engedélyében meghatározott, méhkímélő technológia alkalmazásával kell elvégezni.

(2) Ha a gazdasági növény virágzásának tartama alatt a növényvédelmi kezelés nem végezhető el méhekre nem veszélyes szerrel, illetve méhkímélő technológia alkalmazásával, a termelő köteles a védekezés helyének pontos megjelölését, megkezdésének időpontját, befejezésének várható időpontját, valamint az alkalmazásra kerülő növényvédő szer megnevezését a szükséges intézkedések megtételéhez megfelelő időpontban, de legkésőbb a védekezés kezdését megelőző munkanap 9 órájáig a helyi szakigazgatási szervnél írásban bejelenteni.

(3) A szakigazgatási szerv a bejelentés alapján – még a bejelentés napján, vagy ha a bejelentés 9 óra után történt, a következő munkanapon – köteles a védekezés helyétől 5 km-es körzetben (a továbbiakban veszélyességi körzet) levő méhesek tulajdonosait (kezelőit) a helyben szokásos módon haladéktalanul értesíteni a méhekre veszélyes növényvédő szer alkalmazásának helyéről, időpontjáról és az alkalmazásra kerülő növényvédő szerről, egyben felhívni, hogy méheit a veszélyességi körzeten kívül vagy más alkalmas módon helyezzék biztonságba.

(4) Ha a veszélyességi körzet egy része más község (város, fővárosi kerület) államigazgatási területéhez tartozik, a helyi szakigazgatási szerv értesíti a többi érintett szakigazgatási szervet a szükséges intézkedések megtétele végett.

(5) A veszélyességi körzetbe kizárólag az alkalmazott növényvédő szer engedélyének előírása szerint, annak hiányában a permetezett gazdasági növények teljes elvirágzása után szabad a méheket visszaszállítani.

Természeti területek védelme

Védetté kell nyilvánítani az emberi környezet védelme, valamint a növény- és állatfajok megóvása érdekében, továbbá tudományos, kulturális, gazdasági vagy más közérdekből az arra érdemes tájat, területet, földtani képződményt és szelvényt, felszínalaktani képződményt, talajszelvényt és vizet (a továbbiakban együtt: természeti terület), ha annak megóvása másképp nem biztosítható.

Természetvédelmi terület lehet:

nemzeti park,

tájvédelmi körzet,

természetvédelmi terület,

természeti emlék.

A védetté nyilvánított mezőgazdasági rendeltetésű területek mezőgazdasági hasznosítását a védelem céljával összegyeztethető módon kell biztosítani.

A fokozottan védetté nyilvánított területen levő mezőgazdasági rendeltetésű föld a természetvédelem érdekében a mezőgazdasági művelésből kivonható.

A természetvédelemről szól az 1982. évi 4. sz. törvényerejű rendelet és az annak végrehajtásáról szóló 8/1982 (III. 15.) MT rendelet.

A törvényerejű rendelet célja, hogy a természetvédelem hagyományait megőrizve, eredményeit továbbfejlesztve az emberi környezet védelme érdekében az egyes természeti értékek különleges oltalmának, megőrzésének és fenntartásának alapvető szabályait megállapítsa.

A törvényerejű rendelet kimondja, hogy a fokozottan védett természeti terület 500 m-es körzetében növényvédelmi munkát úgy kell végezni, hogy emiatt a fokozottan védett természeti terület ne károsodjék.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38. §-ának 8. pontja kimondja, hogy a természetvédelmi hatóságok engedélye szükséges minden növényvédő szer, bioregulátor és egyéb irtószer, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok természetvédelmi területeken belüli felhasználásához.

A 7/1992 (II. 25.) FM rendelet a légijárművel végzett növényvédelemről

Tekintettel a rendelet ismeretének fontosságára, a rendelet teljes tételes szövegét ismertetjük.

A növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű rendelet 24. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az érintett miniszterekkel és az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

A rendelet hatálya az ország területén, annak légterében mezőgazdasági légijárművel végzett mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó növényvédelmi munkákra terjed ki.

2. §

(1) Mezőgazdasági légijármű (a továbbiakban: légijármű) a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási – növényvédelmi, talajerő-gazdálkodási – célt szolgáló és ennek megfelelő légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező, zárt kabinú légijármű.

(2) A légijárműnek műszakilag kifogástalan állapotú mezőgazdasági berendezéssel és felszereléssel kell rendelkeznie, az (1) bekezdésben foglalt céloknak megfelelően.

(3) A légijármű mezőgazdasági berendezése, felszerelése, tartozéka kifogástalan műszaki állapotban tartása és karbantartása – a gyártó által előírt időben való – elvégeztetése a légijármű üzemeltetője kötelessége.

(4) A légijármű üzemeltetője kötelessége kétévenként a légijármű mezőgazdasági berendezése és felszerelése műszaki állapotát – figyelemmel a részegységei funkcionális működőképességére, az agronómiai, munkavédelmi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi munkavégzés feltételeire – a földművelésügyi miniszter által kijelölt szerv útján felülvizsgáltatni. A kijelölt szerv az ellenőrzésről tanúsító bizonyítványt köteles kiállítani.

3. §

(1) Légijárművel növényvédelmi – gyomirtási, műtrágyaszórási és talajerő-után-pótlási – munkát végezhet, akinek légijárműre szakszolgálati engedélye van, és

a) a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán szerzett oklevelet vagy

b) eredményes vizsgát tanusító okirata van a növény-, talaj-, környezet- és természetvédelmi, továbbá közegészségügyi, munka- és tűzvédelmi, valamint növényvédőszer- és elsősegélynyújtás-ismeretekből.

(2) A légijárművezetők három évenként növényvédelmi szakmai továbbképzésen kötelesek részt venni és vizsgát tenni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (2) bekezdésben megjelölt tanfo-lyamokat a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) az érdekelt minisztériumokkal egyetértésben szervezi és bonyolítja le.

4. §

(1) Növényvédő szerek – beleértve a gyomirtó és lombtalanító szereket, műtrágyát is – légi úton való felhasználása, talajra, növényzetre juttatása engedélyokirat birtokában történhet. Az engedélyokirat tartalmazza a légijárműtípus és az alkalmazott növényvédő szer megnevezését. A kijuttatásnál az engedélyokiratban foglaltaktól nem lehet eltérni.

(2) Védett természeti területen légijárművel végzett növényvédelem a termé-szetvédelmi hatóság egyetértésével végezhető. Fokozottan védett természeti terület 500 m-es körzetében végzett növényvédelmi munkánál a külön jogszabályban foglaltakra figyelemmel kell lenni.

(3) Új növényvédő szer felhasználása engedélyezését megelőző vizsgálathoz a minisztérium hozzájárulása szükséges. A minisztérium által felhasználásra engedélyezett növényvédő szerek jegyzékét, valamint a felhasználásukra vonatkozó előírásokat évente megjelenő kiadvány tartalmazza. A légijármű vezetőjének a légijárművel végzett növényvédelmi munkák helyszínén e kiadvánnyal, valamint a baleseti és mérgezési elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléssel rendelkezni kell.

5. §

A növényvédelmi munkák végzéséhez szükséges repülőteret úgy kell kijelölni, hogy a repülés során a védett természeti területet ne érintsék, amennyiben ez nem valósítható meg, az átrepüléshez a természetvédelmi hatóság hozzájárulását kell kérni.

6. §

(1) A növényvédelmi munkák megrendelője a légijármű vezetőjének a munka megkezdése előtt köteles átadni, illetve bemutatni:

a) a felhasználásra kerülő növényvédő szerre vonatkozó, helyi viszonyokhoz igazodó írásos utasítást,

b) a környező településeket és a kezelés szempontjából érzékeny kultúrákat, védett természeti területeket, személy- és teherszállító útvonalakat is feltüntető térképet,

c) a méhek védelmében történt bejelentést, illetve hatóságilag elrendelt intézke-dést.

(2) A növényvédelmi kezelés megkezdésétől a munka befejezéséig a megrendelő növényvédelmi munka irányítójának a helyszínen kell lennie.

7. §

(1) Légijárműről való permetezésnél, gyomirtásnál, lombtalanításnál a megengedett maximális sebesség:

a) „erős méreg” és „méreg” jelzésű növényvédő szer felhasználása esetén

merev szárnyú repülőgépeknél 4 m/s,

helikoptereknél 2 m/s;

b) „gyenge méreg” és „gyakorlatilag nem mérgező” jelzésű növényvédő szerek felhasználása esetén 4 m/s;

c) 1–30 l/ha lémennyiségű készítmények permetezése esetén maximum 2 m/s, termikus feláramlás esetén növényvédelmi munka nem végezhető.

(2) „Erős méreg” jelzésű növényvédő szer kijuttatása lakott területek, zártkertek, állattartó telepek, álló- és folyóvizek, vízkivételi művek 500 m-es körzetében tilos.

8. §

(1) Lakott terület, országhatár, zártkert, állattartó hely és a növényvédő szerre érzékeny kultúrák védelme érdekében a kezelési helytől kötelezően számított biztonsági sáv szélessége:

a) szélcsendben, „erős méreg” felhasználása esetén 1000 m;

b) ha a szél az (1) bekezdésben foglalt területek felé fúj, 2000 m;

c) ha a szél az (1) bekezdésben foglalt területek felől fúj, 500 m.

(2) Lakott területek 2500 m-es körzetében szőlő, gyümölcsösök fakadása után hormon bázisú gyomirtó szert, szeptember 10-e előtt lombtalanító és lombleszárító készítményt kizárólag – gyári vagy helyszíni bekeverésű – cseppnehezítővel vagy egyéb előírt adalékanyaggal szabad kijuttatni. A kijuttatásnál figyelemmel kell lenni az (1) bekezdésben foglaltakra.

(3) Lakott területek közelében „erős méreg”-gel, gyomirtó és lombtalanító készítményekkel a munkát úgy kell végezni, hogy a légijármű a lakott terület, állattartó telep, zártkert, álló- és folyóvíz, illetve vízkivételi mű felett, a munkarepülőtér és a kezelt tábla közötti repülés alatt vagy a fordulók során, sem üresen, sem terhelten át ne repüljön.

(4) Szőlőfakadástól az összefüggő, nagy kiterjedésű szőlőterületek körzetében a hormon bázisú gyomirtó szerek használatát az illetékes megyei (fővárosi) növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás megtilthatja.

9. §

(1) Tilos a permetezési és porozási munkát végezni fordított léghőmérsékleti állapot (ún. inverziós jelenség) esetén.

(2) 25 oC feletti hőmérsékletnél – az elsodródások megelőzése érdekében – a permetezés és a porozás tilos.

10. §

A légijárművel végzett növényvédelmi munkák végzésénél – a mezőgazdaság, az erdő- és vadgazdálkodás, valamint a halászat szempontjából hasznos élő szervezetek védelmére, a közegészségügyi előírásokra, a vizek, vízfolyások partjától mért védőtávolságokra, a robbanás- és tűzveszélyességre, az elsősegélynyújtásra, valamint egyéb védelmi intézkedésekre – a továbbiakban a külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

11. §

(1) A munkavégzés ideje alatt, a munkavégzés helyének 1000 m-es körzetében a meteorológiai körülményeket (hőmérséklet, szélirány, szélsebesség, felhőzet) a légijármű-vezető vagy az általa megbízott személy köteles a naplóba óránként rögzíteni. A rögzített adatok valódiságát a megrendelő képviselője és a légijármű-vezető aláírásával igazolja. A szükséges műszerekről (szélmérő, hőmérő) a légijármű üzembentartója gondoskodik.

(2) A légijármű üzembentartója a naplót öt évig köteles megőrizni.

12. §

A légijárművel végzett munkák szakszerűségét az illetékes szakhatóság ellenőrzi.

13. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.