Ugrás a tartalomhoz

Mezőgazdasági repülés

Szász Árpád, Varga Lajos

Mezőgazda Kiadó

9. fejezet - 8. A légi kijuttatás technológiája

9. fejezet - 8. A légi kijuttatás technológiája

8.1. A gyomirtó szerek légi alkalmazása

Már a mezőgazdasági repülés kialakulásának a kezdetén nagy érdeklődés mutatkozott a gyomirtó szerek légi úton való alkalmazhatóságának lehetőségei iránt. Ha a kultúrnövények betakarítása előtti növényállományok szárítására felhasznált készítményekkel végzett területi kísérletek adatait ehhez a kiemelten fontos munkaféleséghez soroljuk, akkor elmondható, hogy az ország szántóföldi területeinek nagyságához képest az egykori Szovjetunió után Magyarországon alkalmaznak leginkább légi járműveket gyomirtásra és defoliálásra.

A légi járművek gyomirtási munkákban való alkalmazása nem új keletű. A légi technikát kiterjedten alkalmazó országok (a FÁK országai, USA, Új-Zéland stb.) már az 1950-es évek előtt is alkalmazták a herbicideket repülőgépekről vagy helikopterekről.

A kezdeti évek kijuttatási próbálkozásai nemegy esetben komoly károkozásokhoz is vezettek. Ismeretes előttünk az első amerikai környezetvédelmi szabadalom, amely szerint az érzékeny kultúrák károsodásának veszélye akkor küszöbölhető ki, ha az eddig használt permetezés helyett granulált készítményeket szórnának ki.

A légi járművekkel végrehajtott vegyszeres gyomirtások alkalmazástechnikájával, hatásmechanizmusával és más kérdésekkel foglalkozó, rendkívül intenzív időszaknak az 1950–1960-as évek tekinthetők. Az évtized elején a kijuttatási kísérletek világszerte felgyorsultak, és az 1958-ban, Brightonban megtartott angol gyomirtási konferencián elhangzott az a megállapítás a vegyszeres gyomirtási eljárások fejlődésétől, hogy „A szántóföldi technika helyett a repülőgépes technika nagyarányú kibontakozása a jellemző...”

Hazánk mezőgazdasági repülésének kezdeti lépései is erre az időszakra estek. Természetesnek tekinthető, hogy a vegyszeres gyomirtási eljárások széles körű megvalósításának érdekében kiterjedt kutatómunka kezdődött el, elsősorban a gabona és a rizs vetésterületein. Már az első kísérletek során bebizonyosodott, hogy az őszi búzában végzett vadrepce elleni védekezés eredménye 2,5 q/kh terméstöbbletet biztosíthat, ha repülőgéppel végzik. A vizsgálatok során megállapítást nyert az is, hogy a repülőgépes védekezés olcsó, gyors, ugyanakkor alacsony vízfogyasztása miatt rendkívül előnyös. A repülőgépes technika ugyanakkor megkívánta, hogy könnyen oldódó, de nem illékony vegyületek álljanak rendelkezésre. Ezért tértek át hazánkban is a 2,4 D Na-sójáról a 2,4 D-amin (Dikamin) gyártására azokban az években.

A hatékonyság növelése céljából kiterjedt vizsgálatok folytak a munkaidő, illetve a permetezésre alkalmas idő jobb kihasználásának érdekében. Megállapítást nyert, hogy káros az a hiedelem, amely szerint a harmatos vagy esővízzel borított növényzet nem permetezhető. Kacsó (1960) igazolta, hogy az április–májusi védekezési idényben a harmatot nem kell a permetezést gátló tényezők közé sorolni. A 200 g/m2 harmattal vagy esővízzel borított növényzetben a Dikonirtos permetezés ugyanolyan sikerrel hajtható végre, mint teljesen száraz állományban. A felhígulás veszélye csak az ún. nagy harmatok, illetve esők idején áll fenn. Az ilyen nagyságrendű harmat valószínűsége csak 4%, s az is inkább az őszi időszakra esik.

Részletesen elemezték a Po–2 típusú repülőgép vegyszeres gyomirtásának termelékenységét is. A típus technikai jellemzőiből eredően 1,5–2,0 perc alatt repült be 1 kh. területet. A repüléseket hajnali 4–8, illetve 18–20 óra között végezték.

A gabonafélék vegyszeres gyomirtásának problémáin túlmenően az 1960-as évek elején a rizs gyomirtása okozta a legtöbb megoldatlan problémát. A vegyszeres gyomirtás elvégzésére csak Dikonirt állt rendelkezésre. A készítmény változó dózisával, illetve az árasztóvíz borítási szintjének változtatásával folyt a gyomok elleni védekezés vagy maradt a legősibb módszer a gyomlálás.

A gyomlálás rendkívül nehézkes és költséges volt, a rizsvetések gyomborítottsága országosan elérte a 30–50%-ot, emiatt 25–30%-os terméskieséssel lehetett számolni. A hazai kísérletek azt bizonyították, hogy 1,25–1,75 kg/kh Dikonirttal megoldható a rizs vegyszeres gyomirtása. A permetezést a teljes bokrosodástól a szárbaindulásig kellett elvégezni. Ezzel a módszerrel a kakaslábfű- (Echinochloa) fajok kivételével a fontosabb gyomfajok (vízi hídőr, szúrós és sziki káka stb.) zöme elpusztítható.

Ezzel a módszerrel 1957-ben 1222, 1958-ban 6036, 1959-ben 10 000 kh-at permeteztek. Az időközben szerzett újabb tapasztalatok, az Örki által végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a rizs vegyszeres gyomirtása a még időközben felemelt adagú (3,5–5,0 kg/kh) Dikonirt segítségével sem tekinthető véglegesnek (oldhatatlansági problémák, nagyfokú ülepedési hajlam), nem beszélve az egyre nagyobb gondot jelentő Echinochloa fajok kérdéséről. Egyre világosabbá vált az a felismerés, hogy a rizs gyomnövényzete közül külön kell megoldani az egyszikű és külön a kétszikű gyomok elleni védelmet. Így került be az országba az 1960-as évek elején az Erbitox risaia (59% 2,4,5 TP) és a kakaslábfűfélék ellen igen hatásos, 35% DPA-tartalmú két készítmény, a Stam F–34 és a Surcopur. E három készítménnyel a rizs vegyszeres gyomirtása az 1960-as évek közepéig-végéig sikeres volt.

A gabonafélék és a rizs vegyszeres gyomirtásának fejlődése, mint kiemelt munkaféleség, végigvonul a Repülőgépes Növényvédő Állomás korabeli fejlesztési feladatain. A két hangsúlyozott kultúrán kívül az időközben engedélyezés előtt álló készítményekkel végzett kísérletek, majd a technológiák kidolgozása és a gazdaságok rendelkezésére bocsátása jelentette a „repülőgépes agronómia” egyik alapvető feladatát. Ennek következtében szélesedett ki a gyomirtásban részesíthető növények sora (kukorica, burgonya, cukorrépa, borsó, napraforgó, szója, repce, lucerna) és az erdőtelepítések vegyszeres gyomirtása.

Az eltelt évek idevonatkozó kutatásai olyan eredményeket hoztak, amelyek a légi úton végzett vegyszeres gyomirtások biztonságát lényegesen megnövelték. Elmondható, hogy az eljárás megfelelő szakmai ismeretek és a szükséges óvatosság mellett éppen olyan biztonsággal végezhető, mint más rovar- vagy gombaölőszeres permetezés. A biztonság érdekében azonban számos nélkülözhetetlen ismeretre van szüksége a légijármű vezetőjének és a munkát irányító nagyüzemi szakembernek.

8.1.1. Általános tudnivalók

Az eredményes vegyszeres gyomirtások végrehajtását megelőzően számos feladata van a munkákat megrendelő mezőgazdasági üzemnek vagy termelőnek éppúgy, mint a védekezéseket gyakorlatilag végrehajtó repülőgép-vezetőnek. Amennyiben a szakmai követelményeknek nem tesz eleget a munkát megrendelő vagy figyelmen kívül hagyja őket a repülőgép-vezető, a legdrágább készítménnyel sem érhetjük el a megkívánt hatást, ugyanakkor károsíthatjuk a táblákat környező kultúrákat is.

A vegyszeres gyomirtások megkezdése előtt a megrendelőnek alapvetően tisztában kell lennie:

a kezelendő táblák-tömbök gyomosodási viszonyaival,

a gyomosodástól függő vegyszerválaszték beszerzési lehetőségeivel,

az alkalmazandó kerülő készítmények dózisaival és a területegységre tervezett folyadékmennyiségekkel,

a folyamatos vízszállítás (amennyiben nincs lehetőség helyi víznyerésre) feltételeivel,

a minden részletre kiterjedő üzemi munkatérkép elkészítésének fontosságával.

A repülőgép-vezető részéről felmerülő kötelezettségek: a vegyszeres gyomirtások megkezdése előtt meg kell győződni a

permetezőberendezések üzembiztonságáról,

a nyomásszabályozók-vegyszerszűrők működőképes állapotáról,

csatlakozások (permetezőcső-darabok, szórófej) csöpögésmentességéről,

szórófejbetétek-szórófejmembránok műszaki állapotáról (kopott, repedezett alkatrészek kötelező cseréje),

a várható munka igényelt dózisállításainak biztonságos megvalósítási feltételeiről.

A gyomirtó szerek kijuttatásához általában 40–50 liter vizet használunk hektáronként. Nagyobb mennyiségű WP készítmény, magasabb dózisú WSC, EC, FW formulációk, kombinációk esetében a magasabb folyadékmennyiségek használata az ajánlott, 70–80 l/ha a mindenkori feladatnak megfelelő cseppnagyság és cseppdarabszám figyelembevétele mellett. Törekedni kell permetezéskor a legkevesebb folyadék felhasználására, de a folyadékcsökkentés – amennyiben hiányoznak a kijuttatás optimális feltételei: hőmérséklet, páratartalom, cseppdarabszám stb. – fitotoxicitáshoz, esetleg hatáscsökkenéshez is vezethet.

Különösen a gabonafélék vegyszeres gyomirtásakor használnak különféle kombinációkat a gazdaságok: gombaölő szereket, lombtrágyákat és egyéb növekedésszabályzókat kombinálhatnak egy menetben. Külön gondot okozhat ezek keverhetősége. Nagydózisú lombtrágyázás is okozhat problémákat, amelyek kisebb-nagyobb perzselésekhez, illetve vegyszerkicsapódáshoz vezethetnek. A keverhetőségi táblázatok és a csomagoláson megtalálható előírások a kombinációk készítése során támpontul szolgálhatnak.

A kombináció nem biztos, hogy költségmegtakarítás. A kemény vízből készített permetléből, az egymással összeférhetetlen készítményekből készült kombináció várható hatása mindig bizonytalanabb és ebből eredően költségesebb, mint a megfelelő cseppmérettel és darabszámmal, optimális körülmények között végrehajtott egy komponensű és csökkentett mennyiségű permetlével végzett permetezés.

Az időjárási tényezők hatásának fontosságát már külön fejezetben tárgyaltuk. A továbbiakban e témában hangsúlyozni kell a következőket.

A védekezések során a hideg stresszhatást válthat ki, ami növeli a fitotoxicitás veszélyét. Amennyiben fagyra van kilátás, a kezeléseket a fagyok időtartama alatt szüneteltessük (tavaszi gabonagyomirtások). A hideg különösen a gyengén kelt és nem kellően gyökeresedett gabonák esetében éreztetheti hatását.

Ugyanakkor a magas hőmérséklet is fokozhatja a perzselés veszélyét. Különösen érzékeny a magas hőmérsékleti értékekre a cukorrépa. Száraz idő, alacsony nedvességtartalom esetén 22–23 oC fölött már fokozódik a fitotoxicitás veszélye.

Külföldi és idevonatkozó tapasztalatok szerint egyaránt a rizs gyomirtására használt, DPA-tartalmú készítmények hatáskifejtéséhez a magasabb hőmérsékletek (24–26 oC) kedvezőbb hatást gyakorolnak.

A 2,4 D és az MCPA kipermetezve viszonylag gyorsan, 4–6 óra alatt transzlokálódhatnak a növénybe. Ha a kezelt terület ezen időn belül esőt kap, csökkent hatásra számíthatunk. A védekezéseket tehát bizonytalan, eső előtti állapotban lehetőség szerint szüntetni kell.

Hazánkban a köztermesztésben levő intenzív búzafajtákkal érhetők el a nagy termések. Ezek a fajták a nem megfelelő időben végzett gyomirtószeres kezelésekre érzékenyebben reagálnak, mint a hagyományosak, és ez sokszor terméscsökkenésben is megmutatkozik.

Minden gabonafajtának van egy olyan fejlődési fázisa, amikor legjobban tűri a gyomirtó szereket. A vegyszeres gyomirtás kezelési optimumai ezért más-más időpontra eshetnek, amit a védekezések során figyelembe kell venni. A kezelési időpontok meghatározása rendkívül fontos, mert a rossz fenofázisban végzett permetezés jelentős terméskiesést okozhat.

A gabonafélék növekedési szakaszait a 18. táblázat tartalmazza.

18. táblázat - A gabonafélék fejlődési szakaszai

Fenológiai stádium jele decimális rendszerben (ZCK)

Fenológiai stádium leírása

Fenológiai stádium jelzése ABC sorrendben (BBA)

Növekedési szakasz

10

az első levél megjelenése a tenyészőcsúcsból

A

11

az első kifejlett levél

B

12

a második kifejlett levél

C

13

a harmadik kifejlett levél

D

14

a negyedik kifejlett levél

15

az ötödik kifejlett levél

16

a hatodik kifejlett levél

17

a hetedik kifejlett levél

18

a nyolcadik kifejlett levél

19

a kilencedik, illetve több mint kilenc kifejlett levél

Bokrosodási szakasz

20

a főszár megjelenése

21

a főszár és az első oldalhajtás megjelenése

E

22

a főszár és a második oldalhajtás megjelenése, másodlagos gyökérképződés

23

a főszár és a harmadik oldalhajtás megjelenése

24

a főszár és a negyedik oldalhajtás megjelenése

25

a főszár és az ötödik oldalhajtás megjelenése

F

26

a főszár és a hatodik oldalhajtás megjelenése

27

a főszár és a hetedik oldalhajtás megjelenése

28

a főszár és a nyolcadik oldalhajtás megjelenése

29

a főszár és a kilencedik oldalhajtás megjelenése

G

Szárbaszökkenési szakasz

30

szárbaszökkenés

H

31

az első nódusz megjelenése

I

32

a második nódusz megjelenése

J

33

a harmadik nódusz megjelenése

34

a negyedik nódusz megjelenése

35

az ötödik nódusz megjelenése

36

a hatodik nódusz megjelenése

37

az utolsó levél látható

K

39

az utolsó levél nyelvecskéje-fülecskéje látható

L

41

az utolsó levél kifejlődése

43

a kalász megjelenése látható

45

a kalász megduzzadásának szaka

47

az utolsó levél felnyílásának kezdete

49

a toklász megjelenése

M

50–59

a virágzás kezdete

N–O

60–89

a virágzás

P–Q

90–99

az érés

R–W


A táblázatból kimaradt a csírázás stádiuma, mert a repülőgépes gyakorlatban csak a posztemergens készítmények használata engedélyezett.

A különféle fejlődési szakaszok sematikus ábrázolása a 95. ábrán látható.

95. ábra - Gabonafélék fejlődési stádiumai

Gabonafélék fejlődési stádiumai


A gabonagyomirtás technológiájának tárgyalása során az adott készítmények tárgyalásakor az optimális fenológiai stádiumra mindig visszahivatkozunk.

Vegyszeres gyomirtások során fokozott gondot kell fordítani az élővizek védelmére. Közvetlen vízkivételre csak tiszta, gyomirtó szerrel nem szennyezett eszközt szabad használni. Permetlevet készíteni csak olyan távolságra szabad, hogy az elcsurgó permetlé semmilyen körülmények között ne jusson az élővízbe. A permetezésekhez általában olyan edényeket használjunk, amelyek a munka befejeztével könnyen tisztíthatók.

A gyomirtás befejezése után a légi jármű vegyszertartályát, permetezőberendezését és felületeit tiszta vízzel többször át kell mosni, és végül 1%-os szódás vízzel átöblíteni. A mosásból származó vizet csatornába vagy élővízbe engedni nem szabad.

8.1.2. Légi úton alkalmazható gabonaherbicidek

A légi járművek csak azokat a gyomirtó szereket alkalmazhatják és azokban a kultúrákban, amelyekre az alkalmazni kívánt herbicid engedélyokirata lehetőséget ad vagy a megrendelő az illetékes hatóságtól erre külön engedélyt kapott. Ettől eltérni, az engedélyokiratban megadott dózisokat, alkalmazási időpontokat figyelmen kívül hagyni csak a megrendelő gazdaság felelősségére lehet.

Az engedélyezett készítmények a 19. és a 20. táblázatban megtalálhatók.

A 19. táblázat a készítmények alkalmazási szempontjait, a 20. táblázat a legáltalánosabb kalászos gyomnövények elleni hatékonyságot tartalmazza.

A technológiai részben található táblázatokban veszélyességi fokozat, illetőleg a kijuttatási formára vonatkozó jelölések és piktogramok magyarázata a 14–15. sz. fejezetben található.

19. táblázat - A kalászos gabonafélék vegyszeres gyomirtására engedélyezett készítmények alkalmazási szempontjai

Márkanév

Hatóanyag

Forg. Kat.

Dózis (dm3/ha)

Veszélyességi fokozat

Kijuttatási forma

hal

méh

tűz

2,4 D Aminsó 450 SL

450 g/l 2,4 D

I.

1,5–1,8

?

??

E

??x x x x 0

Arelon 500 FW

500 g/l izoproturon

I.

2,5–3,0

?

?

E

??x x x

Astix

600 g/l mekoprop

I.

1.5

?

?

E

??x x x x 0

Banvel 480 S

480 g/l dikamba

I.

0.2

?

?

E

??x x x x 0

Banvel M

40% MCPA + 3% dikamba

I.

2,5–3,5

??

??

E

??x x x x 0

Berix

38% bromoxinil + 19% fluroxipir

I.

0,8–1,0

???

?

B

??x x x

Canapur DP 500 WSC

500 g/l diklorprop

I.

4,0

???

?

E

??x x x x 0

Danmix

167 g/l MCPA + 500 g/l diklorprop

I.

3,0–3,5

?

?

E

??x x x x 0

Dezormon

600 g/l 2,4 D

I.

1,2

?

?

E

??x x x x 0

Dikamin D

40% 2,4 D

I.

2,6

?

??

E

??x x x x 0

DMA–6

66,8% 2,4 D

I.

0,9–1,2

?

?

D

??x x x x 0

Duplosan DP

600 g/l diklorprop

I.

2,0

?

?

E

??x x x x 0

Duplosan KV

600 g/l mekoprop

I.

1,5

?

?

E

??x x x x 0

Granstar

75% tribenuron–metil

I.

10–25 g

?

?

C

??x x x

I. P. Flo

50% izoproturon

I.

2,5–3,0

?

?

E

??x x x

Lontrel 300

30% diklor–pikolinsav

I.

0,25–0,4

????

?

E

??x x x

Mecaphar

500 g/l MCPA

I.

1,5–2,0

?

?

E

??x x x x 0

Mecomorn 500 SL

500 g/l MCPA

I.

1,5–2,0

?

?

E

??x x x x 0

Pardner

22,5% bromoxinil

II.

1,0–1,5

??

??

C

??x x x x 0

Protugan 50 SC

500 g/l izoproturon

I.

2,5–3,0

??

?

E

??x x x

Optica

600 g/l mekoprop

I.

1,5

?

?

E

??x x x

Puma Super 100 EC

100 g/l fenoxaprop

I.

0,4–0,6

??

?

C

??x x x

Starane 250 EC

36% fluroxipir

I.

0,6–0,8

???

?

B

??x x x

Starane + Dikamin D

250 g/l fluroxipir + 40% 2,4 D

I.

0,5 + 2,0

???

??

B

??x x x x 0

Stomp 330

33% pendimetalin

III.

4,0–6,0

???

??

C

??x x x

Suffix BV

200 g/l flamprop–izopropil

I.

3,0–3,5

???

??

C

??x x x

U–46 M Fluid

500 g/l MCPA

I.

1,5–2,0

?

?

E

??x x x x 0


1. 2,4 D – MCPA tartalmú készítmények

Gyakorlatilag hatástalanok a pipitér, az ebszikfű, a ragadós galaj és a terjedőben lévő egyszikű gabonagyomok ellen.

A permetezést megelőző éjszakai fagy fokozza a fitotoxicitás veszélyét. A készítmények 6–25 C közötti hőmérsékleten használhatók fel a legeredményesebben.

Javasolt alkalmazási időpontok:

2,4 D – az őszi búza 4–6 leveles állapotától a bokrosodás végéig. Lehetőség szerint a kétszikű gyomfajok 2–4 leveles fejlettségi stádiumában.

MCPA – az őszi búza 4–6 leveles állapotától a szárbaindulás kezdetéig, a kétszikű gyomfajok 2–4 leveles fejlettségi állapotában.

2. Egyéb hatóanyagú készítmények és azok gyári kombinációi

Az ide tartozó gyomirtó szereket eredményesebben lehet felhasználni a hormon bázisú gyomirtó szerekkel szemben ellenálló gyomfajok leküzdésére. Ezen gyomfajok magasabb borítása esetén a nagyobb dózis használata javasolt.

Egyes készítmények esetén a bokrosodást meghaladó kezelési időpont a kalászok torzulását idézheti elő. Az optimális időben végzett permetezéseknél is felléphet torzulás, ha a kultúrnövényt egyidejűleg egyéb stresszhatás is (levegőtlen, túl nedves talaj, hőmérsékleti minimumérték be nem tartása stb.) éri.

Egyes búzafajták (pl. a Rana) fokozottan érzékenyek a herbicidekkel szemben.

Javasolt alkalmazási időpontok:

mekoprop, dikamba, diklorprop, pikolinsav, fluroxipir hatóanyagú készítményeknél és azok gyári kombinációinál az őszi búza 4–6 leveles állapotától a bokrosodás végéig,

izoproturon, fenoxaprop hatóanyagú készítményeknél ugyancsak a bokrosodás végéig, de az egyszikűek 1–3 leveles állapotában,

Granstar esetében a kultúrnövény 2–3 leveles állapotától a zászlós levél megjelenéséig,

Suffix BW esetében 3–4 leveles állapottól a szárbaindulás kezdetéig, az első nódusz megjelenéséig. A Suffix BW szükség esetén csak MCPA hatóanyagú készítményekkel kombinálható, egyéb gyomirtó szerek használatakor 10 nap eltérés szükséges a kezelések között.

8.1.3. Az őszi és tavaszi árpa vegyszeres gyomirtása

Az árpavetésekben megjelenő gyomnövények ellen a búzakultúránál felsorolt készítmények alkalmazhatók. Kivételt képez a sörárpa, amelynek vegyszeres gyomirtására hormon bázisú készítmények nem használhatók.

Technológia

A gabonafélék vegyszeres gyomirtásának biztonsága és az elvárható biológiai hatás érdekében – tekintettel a légi alkalmazás speciális jellegére – egy sor különleges intézkedés szükséges.

A 4. fejezetben már részletesen is ismertettük azokat az áramlástani, meteorológiai és más tudnivalókat, amelyek ismerete elsősorban a vegyszeres gyomirtások során szükséges. Ezek lényegét összefoglalva ismételten hangsúlyozni szükséges az alábbiakat.

1. Vegyszeres gyomirtásokat csak az ún. „irányított” permetezési formával szabad végezni.

2. Hormon bázisú készítmények, kombinációk esetében csak a nagyon durva cseppes permetezési mód alkalmazható. Egyéb gyomirtó szerek alkalmazásához a durva cseppes permetezési forma javasolt.

3. A nagyon durva cseppes permetezési forma megvalósítható a Reglo-Jet betétek + cseppnehezítő alkalmazásával, a durva cseppes forma pedig a lapos sugarú 80 vagy 65-os, Tee Jet, Szilpar–1 jelű betétek 90–130-os állásszögű alkalmazásával (repülőgépek) vagy a helikoptereknél alkalmazott D8–45-ös üreges-kúpos betétekkel. Mindkét permetezési formánál a szükséges cseppszám: 20–40 db/cm2.

4. A nagyon durva cseppes permetezések biztonságának további fokozása érdekében a már említett készítmények alkalmazása során kötelező az apró cseppek képződését meggátló Bandrift, Mist Control vagy a Nalco–Trol cseppnehezítő használata.

5. A felhasználandó folyadékmennyiséget az alkalmazás módja és körülményei szabják meg: tisztán, kombinációk nélküli gyomirtó szer alkalmazásakor 40–50 dm3/ha, kombinációknál 60–70 dm3/ha folyadékmennyiség felhasználása javasolt.

6. A szél iránya és sebessége. Az ezzel kapcsolatos előírások betartása mindig a repülőgépes munkát irányító szakember kötelességei közé tartozik. Munka közben beálló szélirány vagy -sebesség-változás esetén – ha a környezetvédelem azt megkívánja – új, biztonságosan kezelhető táblán kezdjük meg a munkát. Ha ez nem lehetséges, akkor a permetezést le kell állítani, és csak a szélviszonyok javulása után lehet folytatni!

7. +6 oC alatt és 25 oC fölött soha ne permetezzünk! Tapasztalatok szerint, előző éjszaka fagypont alatti hőmérséklet esetén a deres, átfagyott gabonák permetezése jelenti a legnagyobb perzselési veszélyt. Ha a gabonák harmatosak és a hőmérsékleti értékek megengedik, perzselés és megcsurgás veszélye nélkül lehet permetezni.

8. A gyomirtó szer táblázatokban feltüntetett veszélyességi fokozataikat (hal – méh – tűz) az alkalmazás során figyelembe kell venni, és szükség esetén a megfelelő intézkedéseket meg kell tenni.

9. Lombtrágyák valamint a gomba- vagy rovarölő szerek a gyomirtással egy menetben is kijuttathatók, ha az alkalmazott gyomirtó szer és a kombinációs partner alkalmazási feltételei megfelelőek. Lehetőség szerint kerülni kell a kettős kombinációnál több gyomirtó szert tartalmazó permetlevek kijuttatását.

10. 10 Mivel a gabonafélék vegyszeres gyomirtására engedélyezett készítmények jelentős része az I. forgalmi kategóriába tartozik, a magángazdaságoknál végzett gyomirtási munkákat minden esetben csak felelős szakember jelenléte és irányítása mellett lehet végezni.

11. Gyomirtó permetezések után a légi járművek permetezőberendezéseit (vegyszertartály, szivattyú, csövek stb.) gondosan át kell mosni. Mosás nélküli, más munkára való átállás súlyos növénykárosodásokkal járhat, ha az a vegyszerre érzékeny kultúrában történik.

A technológia jellegzetes megjelenítése a 96. ábrán látható.

96. ábra - Őszi búza vegyszeres gyomirtását végző MD–500E helikopter

Őszi búza vegyszeres gyomirtását végző MD–500E helikopter


8.1.4. A rizs vegyszeres gyomirtása

Napjainkra a rizs vetésterülete 1000–2000 ha-ra szorult vissza az 1970-es évek közel 50 000 ha-os területével szemben. A területcsökkenés mellett a termesztéstechnológiák is jelentősen megváltoztak, az engedélyezett kerülő gyomirtó szerekkel párhuzamosan, azzal együtt, hogy a rizstermesztés gyomosodási problémái (kakaslábfűfélék és a mocsári kétszikűek, mint a zsióka) nem változtak.

A hazai rizstermesztés gyakorlata kétféle vetésmódot alkalmaz: a földbe vagy a felületre való vetést. Ezt követi a futó vagy kelesztő árasztás. A kikelt rizs és a gyomnövényállomány elleni védekezés az egy- és kétszikű gyomnövények ellen általában külön történik.

Az engedélyezett készítményeket és az azokkal kapcsolatos információkat a 21. táblázat tartalmazza.

21. táblázat - A rizs vegyszeres gyomirtására engedélyezett készítmények és alkalmazásuk szempontjai

Márkanév

Hatóanyag

Forg. kat.

Dózis (dm3/ha)

Veszélyességi fokozat

Kijuttatási forma

hal

méh

tűz

Basagran

480 g/l bentazon

I.

3,0–4,0

?

?

E

?x x x

Facet

50% quinklorak

I.

0,7–1,0

?

?

D

?x x x

Jambol M

300 g/l MCPA

I.

3,0–3,5

?

?

E

?x x x x 0

Londax

60% benszulfuron

I.

85–100 g

?

?

C

?x x x

Mecaphar

500 g/l MCPA

I.

2,0–2,5

?

?

E

?x x x x 0

Mecomorn 500 SL

500 g/l MCPA

I.

2,0–2,5

?

?

E

?x x x x 0

Ordram 6 E

72% molinát

I.

5,0–6,0

???

??

B

?x x x

Sakkimol 70 EC

70% molinát

I.

5,0–6,0

???

??

C

?x x x

Saturn 50 EC

50% bentiokarb

I.

8,0–10,0

???

?

B

?x x x

Stomp 330

33% pendimetalin

III.

4,0–5,0

???

??

C

?x x x


Kakaslábfűfélék (Echinochloa) elleni készítmények és kijuttatási időpontjuk:

Facet: a kakaslábfüvek korai, 2–3 leveles fejlettségi állapotában.

Ordram 6E: kakaslábfüvek 2–6 leveles fejlettségi állapotában.

Sakkimol 70 EC: kakaslábfüvek 2–6 leveles fejlettségi állapotában.

Saturn 50 EC: preemergensen, vetés után, kelés előtt; korai poszt: a rizsállomány 25–35%-os kelési állapotában.

A felsorolt készítményekkel kapcsolatos egyéb tudnivalók:

Facet

sekély, 2–5 cm-es vízborítás javítja a hatást;

korai kétszikű gyomfertőzés esetén kombinálható: Facet 0,7–1,0 kg/ha + Basagran 4,0 dm3/ha,

2,4 D, MCPA hatóanyagokkal nem kombinálható.

Ordram 6E

csak egyenletes, 3–6 cm-es vízborítás esetében fejti ki hatását, ebben az esetben még az 5–9 cm-es kakaslábfüveket is eredményesen irtja,

kétszikű fertőzés esetén kombinálható: Ordram 6E 5,0–6,0 kg/ha + Londax 85–100 g/ha vagy Basagran 4,0 dm3/ha, ez esetben a zsióka ellen is hatásos.

Sakkimol 70 EC

ugyanazok a kitételek érvényesek, mint az Ordram 6E-nél.

Saturn 50 EC

a rizs minden korai fenológiai fázisára szelektív,

preemergens kezelés után azonnal árasztandó, míg korai poszt kezelés lecsapolt táblán történhet, amit követ az azonnali árasztás,

a készítmény a 2–3 levélnél idősebb kakaslábfű ellen már hatástalan,

kombinálható: Saturn 50 EC 8,0–10,0 l/ha + Londax 85–100 g/ha.

Technológia

A folyadékmennyiség repülőgépes védekezés esetén 60–80 dm3/ha. A kijuttatás technikájára a 21. táblázat ad útmutatást.

A permetezéseknél külön gondot kell fordítani a munka egyenletes végrehajtására. Permetezetlen csíkok ne maradjanak, mert ezek később a tábla további gyomforrásaivá válhatnak.

Optimális időpontban (2–3 leveles állapot) való permetezés esetén megfelelő eredményt adnak az alacsonyabb dózisok, megkésett védekezés esetén a magasabb vegyszerdózis használata ajánlott.

Közvetlenül a permetezés utáni az eső a gyomirtó hatást leronthatja. A permetezés után 3–4 órával hulló csapadék már nincs káros hatással.

Zsióka és más mocsári gyomnövények elleni védekezés

A zsióka – általában a mocsári gyomok – ellen több készítmény is hatásos. Az engedélyezett készítmények hatásosságát – bizonyos mértékig – fokozni lehet, ha a permetezés idejére a rizsállományt borító vízszint magasságát néhány cm-rel csökkentjük. A vízszintcsökkentést a rizs károsodás nélkül elviseli, ugyanakkor a gyomnövények kedvezőtlen körülmények közé kerülve fokozottan reagálnak a gyomirtószeres kezelésekre. A hatást fokozza az a tény is, hogy a gyomnövények nagyobb felületükkel érintkezhetnek a permetlével. Újbóli árasztást a permetezést követő 1–2 nap elteltével lehet megkezdeni.

Basagran: a rizs 4 leveles állapotától a bugák megjelenéséig. Ebbe a hosszú kijuttatási időbe már a bokrosodási időszak is beletartozik.

Jambol M

Mecaphar

Mecomorn 500 SL: hasonló, illetve azonos hatóanyag-tartalmú készítményekről lévén szó, alkalmazásuk is azonos körülmények között történik. Kijuttatásuk időpontja a bokrosodás és a rizs kétnóduszos állapota közé esik.

Londax: a rizs kétleveles állapotától a bokrosodás végéig.

Stomp 330: • preemergensen: csak földbe vetett rizs esetén, vetés után 2–3 nappal, • posztemergensen: a rizs 1–2 leveles állapotáig.

A felsorolt készítményekkel kapcsolatos egyéb tudnivalók:

Basagran

a vegetációban többször is alkalmazható, kontakt készítmény,

hatékonyságának fokozása érdekében a rizs bokrosodása után már kombinációkban is kipermetezhető: Basagran 4,0 dm3/ha + Mecomorn 500 SL 1,2–2,0 dm3/ha, Jambol M 2,0–3,0 dm3/ha,

kombinációs alkalmazása a zsióka virágzásakor a leghatékonyabb.

MCPA-tartalmú készítmények

hatásuk igazán csak kombinációban érvényesül, lásd. Basagran.

Londax

elsősorban a széles levelű vízi gyomféleségekre hatékony, de az egyszikű gyomokat is irtja,

kezelés előtt a vízszint csökkentése ajánlatos, újraárasztás a kezelést követő 7–8 nap eltelte után,

hatása fokozható kombinációs formában Londax 85–100 g/ha + Saturn 50 EC 8,0–10,0 dm3/ha, + Sakkimol 72 EC 5,0–6,0 dm3/ha, + Ordram 6E 5,0–6,0 dm3/ha.

Stomp 330

pre kezelés a kelesztő árasztást követő lecsapolás után, a talaj megszáradása után javasolható;

Post alkalmazásakor egy menetben folyékony műtrágyát, rovarölő szert alkalmazni nem szabad;

a készítménnyel évenként csak egyszer szabad gyomirtani.

Technológia

Tekintettel a magas gyomirtószer-mennyiségekre, nagy vízmennyiség (70–80 dm3/ha) alkalmazása indokolt, kivéve a tisztán alkalmazott Basagrant, ebben az esetben 50 dm3/ha.

A kijuttatás technikájára a 21. táblázat ad útmutatást.

A kombinációs alkalmazások esetén (tekintettel a hormonbázisú komponensekre) a Bandrift, Mist Control vagy a Nalco–Trol cseppnehezítő használata kötelező. Ez is indokolja a nagyobb folyadékmennyiségek használatát.

A zsióka és más kétszikű vízi gyomok elleni védekezések időszaka a meleg nyári napokra esik. A párolgási veszteségek csökkentése érdekében a napszak hűvösebb óráinak a jobb kihasználása javíthatja az eredményeket.

A rizs vegyszeres gyomirtásához ugyan nem sorolható, de feladatát tekintve az algásodás elleni védekezést is itt lehet tárgyalni. Amíg a fejlődő fiatal vízi növények a víz fölé nem nőnek, kedvezőtlen körülmények között az algák jelentős mértékben elszaporodva súlyos tőpusztulást idézhetnek elő. Az ellenük való védekezésre engedélyezett készítmény az Algicid WSCP (polietilén-diammónium-klorid hatóanyaggal), 3,0–5,0 l/ha dózisban. A készítményt 40–50 dm3/ha folyadékmennyiségben, közepes cseppmérettel lehet az árasztóvízre kipermetezni.

8.1.5. A kukorica vegyszeres gyomirtása

A kukorica vegyszeres gyomirtásában a technológiai és a vegyszerválaszték változásának következményeként a légijárművek szerepe jelentősen lecsökkent. Mivel a kukorica posztemergens kezelésére engedélyezett készítmények állnak rendelkezésre, ismerni kell ezeknek a gyomirtó szereknek a kijuttatási előírásait, annál is inkább, mert egyes csapadékosabb évjáratokban a gyomirtások időszakában korlátozottak lehetnek a földi kijuttatás körülményei, és ezekben az esetekben hézagpótló szerepet tölthet be a légijármű.

Az engedélyezett készítményeket a 22. táblázat tartalmazza.

22. táblázat - A kukorica vegyszeres gyomirtására engedélyezett készítmények és alkalmazásuk szempontjai

Márkanév

Hatóanyag

Forg. kat.

Dózis (dm3/ha)

Veszélyességi fokozat

Kijuttatási forma

hal

méh

tűz

2,4 D Aminsó 450 SL

450 g/l 2,4 D

I.

1,5

?

??

E

?x x x x 0

Aktikon

90% Aktikon PK

I.

0,7–1,4

???

??

E

?x x x

Berix

38% bromoxinil + 19% fluroxipir

I.

0,8–1,0

???

?

B

?x x x

Dezormon

600 g/l 2,4 D

I.

1,0

?

?

E

?x x x x 0

DMA–6

66,8% 2,4 D

I.

1,0

?

?

D

?x x x x 0

Starane 250 EC

36% fluroxipir

I.

1,0–1,5

???

?

B

?x x x

Titus 25 DF

25% rimszulfuron

II.

40–60 g

?

?

C

?x x x


Technológia

1. 2,4 D hatóanyag-tartalmú készítmények

folyadékmennyiség: tekintettel az alkalmazáskori már magasabb hőmérsékleti értékekre, 60–80 dm3/ha,

minden esetben a nagyon durva cseppes, irányított permetezési módszer, cseppnehezítő alkalmazása szükséges, Reglo–Jet betétek használata javasolt;

az alkalmazás időpontja: a kukorica 10–20 cm-es fejlettségi fázisában, az egyéves kétszikű gyomok 2–4 leveles állapotában,

egyéb tudnivalók:

meleg, párás idő kedvez a hatásnak, ugyanakkor 24–25 oC fölötti permetezések megkésett esetekben fitotoxikus tüneteket (szárgörbülés) okozhatnak;

egyes hibridek érzékenyebbek a 2,4 D-re,

a permetezés befejezése után, más permetezésekre való átállás előtt a légi jármű permetezőberendezéseit előbb szódás, majd tiszta vízzel alaposan át kell mosni.

2. Atrazin (Aktikon)

folyadékmennyiség: a 2,4 D-tartalmú készítményeknél leírtakhoz hasonlóan magas, 60–80 dm3/ha,

javasolt a durva cseppes, de minden körülmények között irányított permetezési módszer,

az alkalmazás időpontja: vetés után, gyommentes talajra vagy a gyomok 1–3 leveles fejlettségi állapotában, a kukorica 10–20 cm-es magasságáig,

a permetezések utáni gépmosást el kell végezni.

3. Fluroxipir (Starane)

folyadékmennyiség: a 2,4 D-nél leírtakhoz hasonlóan 60–80 dm3/ha,

durva cseppes, irányított permetezés,

az alkalmazás időpontja: az ellenálló gyomok 10–15 cm-es, a kukorica 4–6 leveles fejlettségi állapotában.

4. Rimszulfuron (Titus 25 DF)

az alkalmazás időpontja: széles határok között mozoghat, a kukorica 1–7 leveles állapotán belül, elsősorban a gyomnövény-összetételtől, illetőleg a gyomok fejlettségétől függően (egyszikű gyomfajok 1–3 leveles, kétszikű gyomfajok 2–4 leveles állapotában),

az alkalmazás körülményei: minden esetben nedvesítőszer használata kötelező (Citowett, Trend), hatása közepes, illetőleg durva cseppes permetezési eljárással eredményes. Ebből a szempontból Reglo–Jet betétekkel való permetezése nem javasolt; magas, 25 oC fölötti hőmérsékletek a fitotoxicitás veszélyét fokozhatják;

vízmennyiség: 50–60 dm3/ha,

azokon a kukoricatáblákon, amelyeket szerves foszforsav-észter típusú talajfertőtlenítő készítménnyel kezeltek, a Titus 25 DF gyomirtó szert használni nem szabad!

8.1.6. A burgonya vegyszeres gyomirtása

A gyomirtó szerek légi technikával való kijuttatása a gazdaságok részéről több feltétel betartását követeli meg:

Törekedni kell arra, hogy a gazdaság olyan ültetőkapacitással rendelkezzen, amellyel a vetésterület ültetése a legrövidebb idő alatt elvégezhető. A rövid idő alatt beültetett területen a gyomkelés és gyomfejlődés közel azonos ritmusú, így a gyors, nagy területen való védekezés elvégezhető anélkül, hogy a kultúrnövényt veszélyeztetnénk.

A talaj-előkészítést úgy kell elvégezni, hogy a bakhátak és a sorközök finom, aprómorzsás szerkezetűek legyenek.

A permetezéseket mindig a szekunder bakhátak kialakítása után mintegy 10–14 nappal kell elvégezni. (E kitétel alól kivételt képeznek az állományban alkalmazható egyszikűirtó készítmények.) Ha a burgonya hajtásai áttörték a bakhátak tetejét, permetezni már nem szabad. Akkor tekinthető a permetezés ideje optimálisnak, ha a burgonya hajtásai 2–3 cm-re közelítik meg a talaj, illetve a bakhátak felszínét.

23. táblázat - A burgonya gyomirtására engedélyezett készítmények és alkalmazásuk szempontjai

Márkanév

Hatóanyag

Forg. kat.

Dózis (dm3/ha)

Veszélyességi fokozat

Kijuttatási forma

hal

méh

tűz

Aresin

50% monolinuron

III.

2,0–3,0

?

??

?x x x

Focus Ultra

100 g/l cikloxidim

II.

1,5–2,0

?

?

B

?x x x

Nabu S

12,5% szetoxidim

III.

4,0–6,0

???

??

B

?x x x

Stomp 330

33% pendimetalin

III.

4,0–6,0

???

??

C

?x x x


Technológia

A készítmények felhasználásának folyadékmennyisége 50–70 dm3/ha.

A kijuttatás formája: irányított, durva cseppes permetezés.

Külön gondot kell fordítani a légijárművek permetezőberendezéseinek pontos beállítására.

A repülési magasságot ne csökkentsük 2,5–3,0 m alá.

A biztos átfedések érdekében, az áthúzások helyének pontos meghatározása miatt jelzésről gondoskodni kell!

8.1.7. A cukorrépa vegyszeres gyomirtása

A cukorrépa preemergens gyomirtására engedélyezett készítmény nincs. A légijárművek csak a posztemergens kezelések elvégzésére kaptak lehetőséget. Az engedélyezett készítmények alkalmazhatók egy-, illetve kétszikű gyomok ellen.

24. táblázat - A cukorrépa gyomirtására engedélyezett készítmények és alkalmazásuk szempontjai

Márkanév

Hatóanyag

Forg. kat.

Dózis (dm3/ha)

Veszélyességi fokozat

Kijuttatási forma

hal

méh

tűz

Betanal AM 11

8% fenmedifam + 8% dezmedifam

I.

5,5–6,0

??

?

C

?x x x

Focus Ultra

100 g/l cikloxidim

II.

1,0–1,5

?

?

B

?x x x

Nabu S

12,5% szetoxidim

III.

4,0–6,0

???

??

B

?x x x


Alkalmazási időpontok:

Betanal AM 11: a cukorrépa 2–6, a kétszikű gyomnövények 2–4 leveles fenofázisában.

Focus Ultra: egyszikű gyomnövények 2–3 leveles korától 30 cm-es fejlettségükig.

Nabu S: a cukorrépa 4–6, a magról kelő egyszikű gyomok 2–4 leveles, illetve az évelők 4–6 leveles fejlettségéig. Az alacsonyabb dózis az egyéves egyszikű, a magasabb dózis az évelő egyszikű gyomnövények ellen javasolt.

Technológia

A kijuttatáshoz szükséges folyadékmennyiség mindegyik légijárműtípus esetében 50–80 dm3/ha. Nagyobb folyadékmennyiség a megkésett permetezés és sűrű gyomállomány esetén ajánlatos.

A kijuttatás formája: durva cseppes permetezés.

A készítmények permetezéséhez nincs szükség Nalco–Trol vagy más adalékanyag alkalmazására.

Külön gondot kell fordítani a permetezőberendezések pontos beállítására.

A repülési magasságot ne csökkentsük 2,5–3,0 m alá.

Ügyelni kell a pontos átfedésekre, mert a csatlakozási pontatlanságok gyomos csíkokat vagy perzselést okozhatnak.

Egyéb tapasztalatok:

Betanalos permetezéseknél figyelemmel kell lenni a legmagasabb hőmérsékletre. Ha a várható napi maximum eléri vagy meghaladja a 25 oC-ot, akkor csak a késő délutáni vagy esti órákban (magasabb páratartalom) permetezzünk. Ha a felszívódás időszakában erős napfény éri a permetezett répaállományt, súlyos perzselések állhatnak elő.

Harmattól, esőtől nedves állományt ne permetezzünk!

Permetezés után legalább hat óráig nem szabad csapadéknak lennie.

Beteg, megtámadott vagy legyengült répaállományt tilos Betanallal kezelni.

8.1.8. Borsó, napraforgó, repce, szója, lucerna vegyszeres gyomirtása

A címben szereplő kultúráknál elsősorban az egyszikű gyomnövényeket irtó készítmények engedélyezettek a repülés számára. Azonos kijuttatási és technológiai előírásokból eredően az eljárások egységesen tárgyalhatók. Kivételt képez a szója, amelyben a Basagran is alkalmazható. Erre a technológiai eltérésre majd külön kitérünk.

Az egyre több problémát okozó egyszikű gyomnövények ellen a légijárművek speciális cseppképzési formája igen jó eredményeket adhat, amennyiben az engedélyezett készítményekkel időben, előírt mennyiségben és az egyéb technológiai követelményeknek megfelelően történik a kezelés.

25. táblázat - Engedélyezett gyomirtó szerek és alkalmazásuk szempontjai

Márkanév

Hatóanyag

Forg. kat.

Dózis (dm3/ha)

Veszélyességi fokozat

Kijuttatási forma

hal

méh

tűz

Basagran

480 g/l bentazon

I.

3,0–4,0

?

?

E

?x x x

Focus Ultra

100 g/l cikloxidim

II.

1,0–1,5

?

?

B

?x x x

Nabu S

12,5% szetoxidim

III.

4,0–6,0

???

??

B

?x x x


Alkalmazási időpontok és körülmények:

Általában a magról kelő egyszikű gyomnövények 1–3 leveles, az évelő egyszikűek 10–30 cm-es fejlettségi stádiumában. Tekintettel arra, hogy az engedélyezett készítmények nagyfokú szelektivitást mutatnak a kultúrnövényekre, ez az alkalmazási időpont könnyen betartható.

A Basagran szójában való alkalmazásának optimális időpontja a növény 8–12 cm-es, a gyomnövények 2–4 leveles állapota. A Basagran dózisának csökkentése lehetséges tapadásfokozó anyagok (Citowett 0,2 l/ha, Nonit 50 ml/100 l) permetléhez adagolásával.

25 oC feletti hőmérsékleten permetezni nem ajánlott a perzselési veszély miatt. Amennyiben a felszívódás időszakára a (lásd Betanal AM 11) várható hőmérsékleti értékek meghaladhatják a 25 oC–ot, akkor a délutáni permetezés javasolható. Hűvös, párás körülmények között a szója könnyebben képes lebontani a bentazont, miáltal csökkenhet a fitotoxicitás veszélye.

Technológia

A kijuttatáshoz szükséges folyadékmennyiség mindegyik légijármű-típusnál 50–60 dm3/ha.

A kijuttatás módja irányított, durva cseppes permetezés. A szükséges permetcsepp-darabszám biztosítása érdekében repülőgépeknél a lapos sugarú, helikoptereknél a csavarótest + lapka kombinációk a javasoltak. Reglo–Jet betétek cseppképzési rendszere ezekhez a gyomirtási formákhoz a cseppek nagysága miatt nem javasolható.

A készítmények alkalmazásához cseppnehezítő adalékokra nincs szükség.

Ügyelni kell a pontos átfedésekre, mert a csatlakozási pontatlanságok gyomos csíkokat okozhatnak.

A Basagrannál a felsorolt technológiai követelményeken kívül a legkedvezőbb hatás a 60% fölötti páratartalom mellett érhető el.

Sűrű gyomállomány, megkésett permetezés esetén a nagyobb folyadékmennyiség használata javasolt.

8.1.9. Len vegyszeres gyomirtása

A len kezdeti lassú fejlődésének időszaka tág lehetőséget nyújt a nyár eleji, egy éves gyomfajok megerősödésére és térhódítására. A talaj felső rétegeiben elhelyezkedő, rendkívül gyenge lengyökérzet elől ezek a nagy tömegben elszaporodni képes gyomnövények hamarább fejlesztik ki vegetatív tömegüket, mint a len, nagy mennyiségű tápanyagot vonnak el a talajból, így a kultúrnövény elől is.

Bár a len légi úton való vegyszeres gyomirtása nem annyira elterjedt módszer, mint a gabonaféléké, egyes, csapadékos tavaszi időjárás feláztatta földek nem bírják el a földi permetezőegységek súlyát, így ha ritkábban is, de sor kerülhet a légijárművek gyomirtásban való alkalmazására.

Számos készítmény közül légi alkalmazásra csak az MCPA-tartalmú készítmények az engedélyezettek. Mivel a len szintén a kétszikű növények osztályába tartozik, gyomirtásának sikere morfológiai szelektivitásán alapszik.

Az optimális fejlettségnek (kezelési idő) tartott 8–12 cm-es életszakaszban a len levélkéinek felülete viszonylag kicsi, a meglevő leveleket sűrű, összefüggő viaszréteg borítja, a levélkék a szárhoz viszonyítva hegyes szöget zárnak be. Ebből eredően a permetlé cseppjei gyorsan leperegnek a növényről.

Egyenetlen hatás, fitotoxikus tünetek akkor jelentkeznek, ha a területen víznyomás miatt a növények fejlődése nem egyforma, a viaszréteg kialakulása a leveleken nem tökéletes, így a permetlé károsodást idézhet elő.

Megkésett, a len gyors növekedési fázisában végzett gyomirtása (15–20 cm) a lentermés mennyiségi és minőségi csökkenéséhez vezethet. A gyors növekedés fázisában csökken a len leveleit borító viaszréteg vastagsága, ezáltal csökken a morfológiai vegyszerállósága is.

Csapadékos időjárás esetén 2–3 csapadékmentes napot kell megvárni a védekezés megkezdéséig, mert a leveleket védő viaszréteg fellazul, és a károsodás kialakulására nagyobb esély van.

26. táblázat - A len vegyszeres gyomirtására engedélyezett készítmények és alkalmazásuk szempontjai

Márkanév

Hatóanyag

Forg. kat.

Dózis (dm3/ha)

Veszélyességi fokozat

Kijuttatási forma

hal

méh

tűz

Jambol M

300 g/l MCPA

I.

1,0–1,25

?

?

E

?x x x x 0

Mecaphar

500 g/l MCPA

I.

0,75–1,0

?

?

E

?x x x x 0

Mecomorn 500 SL

500 g/l MCPA

I.

0,75–1,0

?

?

E

?x x x x 0


Alkalmazás időpontja: a len fejlődésének 8–12 cm-es magasságában, a kétszikű gyomnövények 2–4 leveles állapotában.

Technológia

Folyadékmennyiség: 50–70 dm3/ha.

A kijuttatás módja: nagyon durva cseppes, irányított permetezés. A permetezésnél Reglo–Jet betétek használata javasolt 90-os állásszögben, a lapkák hátrafelé nézzenek.

Tekintettel arra, hogy a védekezési időszak már érzékeny kultúrák megjelenésére esik és az apró cseppek a kultúrnövényre veszélyesek lehetnek, a cseppnehezítők alkalmazása kötelező.

A repülési magasságot ne vegyük 3 m alá.

Az átfedések elkerülése végett A kezelési sávok helyi jelölésére gondot kell fordítani.

Egyéb tapasztalatok:

Permetezés után a növények megdőlhetnek, száraik elhajolhatnak, csúcsaik lekonyulhatnak. Az időjárástól függően 4–7 nap elteltével a növényzet visszanyeri normális külsejét, formáját.

A permetezéseket követő felszívódási időszak magas, 25 °C-ot meghaladó hőmérséklete fokozhatja a fitotoxicitás veszélyét. Ilyen körülmények között az esti órákban kerüljön sor a védekezésre.

Nedves, átázott növényállomány nem kezelhető. Csapadék után 2–3 nap szükséges a viaszréteg ismételt kialakulásáig.

8.1.10. Rétek, legelők vegyszeres gyomirtása

Megfelelő kezelések hiánya miatt a rétek, legelők állapota már annyira leromlott, hogy az a fűállomány botanikai leromlásán keresztül a fűtermés mennyiségét és minőségét is nagymértékben lerontotta.

Tény, hogy a legkisebb munkaerő- és eszközráfordítást igénylő, leghatásosabb gyomirtási eljárásnak a vegyszeres gyomirtás tekinthető. Herbicidek segítségével átalakítható a fűállomány botanikai összetétele, jelentősen csökkenthető a legelők gyomnövényállománya, ezáltal javítható a takarmány minősége.

A legelőkön a földi technika segítségével végzett gyomirtó permetezések nem tekinthetők gazdaságosnak a földi gépek kis termelékenysége miatt, ezért lehet célszerű a légijárművek használata.

27. táblázat - Rétek, legelők gyomirtására engedélyezett készítmények és alkalmazásuk szempontjai

Márkanév

Hatóanyag

Forg. kat.

Dózis (dm3/ha)

Veszélyességi fokozat

Kijuttatási forma

hal

méh

tűz

Banvel 480 S

480 g/l dikamba

I.

0,5–0,6

?

?

E

?x x x x 0

Dikamin D

40% 2,4 D

I.

3,9–5,2

?

??

E

?x x x x 0

Jambol M

300 g/l MCPA

I.

3,0–3,5

?

?

E

?x x x x 0

Mecaphar

500 g/l MCPA

I.

2,0–2,5

?

?

E

?x x x x 0

Mecomorn 500 SL

500 g/l MCPA

I.

2,0–2,5

?

?

E

?x x x x 0


Alkalmazási időpont: tavasszal a gyomnövények intenzív növekedési időszakában (tőlevélrózsa: 2–6 levél 10–15 cm-es fejlettsége)

Technológia

Folyadékmennyiség: 50–60 dm3/ha.

A kijuttatás módja: nagyon durva cseppes, irányított permetezés.

Cseppnehezítők alkalmazása kötelező.

Nagykiterjedésű legelőkön lehetőség szerint a permetezett sávok jelzéséről gondoskodni kell.

Lakott területek, érzékeny kétszikű szomszédság (gyümölcsösök stb.) védelme érdekében biztonsági sávok betartása kötelező!

A vízvédelem előírásaira tekintettel kell lenni!

Egyéb tapasztalatok:

Amennyiben a terület nehezen irtható gyomnövényekkel fertőzött, nedvesítőszer adagolása javasolt.

MCPA-, 2,4 D-tartalmú készítményeknél 14 nap, dikambatartalmú készítményeknél 30–60 nap a legeltetési várakozási idő.

A legelő vegyszeres gyomirtását a 97. ábra szemlélteti.

97. ábra - Irányított permetezéssel dolgozó An–2 repülőgép

Irányított permetezéssel dolgozó An–2 repülőgép


8.1.11. Erdőtelepítések vegyszeres gyomirtása

Az egyre fokozódó munkaerőhiány az erdőgazdaságokban is érezteti hatását. A telepítések kézi ápolása ennek megfelelően egyre komolyabb feladatot jelent. Ha megoldható is a kézi ápolás, akár sarlózás vagy más formában, a sűrű gyomnövényzet között 5–15%-os csemetepusztulást is okozhat az elcsúszó sarló vagy kapa. A kiültetett csemeték közül amennyiben a kapálás, sarlózás vagy a vegyszeres gyomirtás eredményeképpen időben sikerül a legnagyobb veszélyt jelentő gyomnövénytömeget kiirtani, a záródás hamarabb létrejön. Helikopterek segítségével kedvező meteorológiai körülmények között megoldható a két évnél idősebb és megfelelően legyökeresedett tölgyfélék, bükk, erdei- és feketefenyő, valamint a lucfenyő gyomnövények elleni védelme.

A telepítések vegyszeres gyomirtási problémáinak megoldása során különbséget kell tenni a lombhullató és az örökzöld telepítések között.

1. Lombhullatók: tölgyfélék, bükk, örökzöldek: erdei-, fekete- és lucfenyőállományok, illetve telepítések légi úton való kezelése eltérő időkben, készítményekkel és módon történhet. A várható hatás érdekében ezekre a különbségekre figyelemmel kell lenni.

2. A repülőgépes gyakorlatban a csak kukorica gyomirtására engedélyezett Aktikon erdészetekben való felhasználásához külön engedélyre van szükség.

3. Tekintettel a telepítések nagyságára és a topográfiai viszonyaira, elsősorban a helikopterek jöhetnek számításba ennek a munkaféleségnek a végzésekor.

28. táblázat - Erdőtelepítések vegyszeres gyomirtásának készítményei és alkalmazásuk szempontjai

Márkanév

Hatóanyag

Forg. kat.

Dózis (dm3/ha)

Veszélyességi fokozat

Kijuttatási forma

hal

méh

tűz

Aktikon

90% Aktikon PK

I.

3,0–5,0

???

??

E

x x x

Velpar

90% hexazinon

I.

1,5–3,0

?

?

E

x x x


Alkalmazási időpontok:

Aktikon. Ősszel, lombhullás után, a fagyok beálltáig, tavasszal a fagyok elmúlta és a rügypattanás megkezdése között. A tavaszi kezeléseknél az alkalmazás időpontját gondosan kell megválasztani, mert a hirtelen jött felmelegedés a vörösfenyő rügyfakadását meggyorsíthatja, és ezzel a vörösfenyő vegyszerérzékenysége fokozódik.

Velpar. Erdeifenyő: a vegetációs időszakban bármikor kijuttatható, ennek ellenére a kora tavaszi (a gyertyásodás előtti) időpont az alkalmasabb; lucfenyő: nyugalmi állapotban a gyertyásodás megindulása előtt (április 10–15. előtt).

Technológia

A permetezéshez szükséges folyadékmennyiség hektáronként eltérő: Aktikon esetében 70–80 dm3/ha, Velpar alkalmazásakor 45–50 dm3/ha.

Permetezés módja: Aktikon–Hungazin: durva cseppes, Velpar: közepes cseppes kijuttatás.

Repülési paraméterek:

repülési sebesség: 40–50 km/óra,

repülési magasság: 3–5 m,

munkaszélesség: 30 m.

Egyéb tapasztalatok:

A fenyőtelepítések (erdei-, feketefenyő) esetén az alkalmazott vegyszerdózisok fokozott figyelmet igényelnek. Tapasztalatok szerint a javaslatokban szereplő aktinit hatóanyagú készítmények felső dózisait is károsodás nélkül tűrik a fentnevezett fenyőfajok, ha erőteljes, egészséges növekedésűek: Tápanyag-ellátatlanság, élettani okok, esetleg föld alatti rovarkártétel miatt legyengült faállomány már fokozott érzékenységet mutat.

Amennyiben a permetezéseket követő csapadékviszonyok kedvezőek, a telepítések növényállományának mechanikus ápolására a kezelés évében már nincs szükség.

Az elsőéves kezelés vegyszerdózisát a második évben megismételni a tapasztalatok szerint csak a legritkább esetben szükséges. Kedvező hatás eléréséhez a második és harmadik évben az eredeti vegyszermennyiség felét javasoljuk felhasználni.

Tekintettel a vegyszermennyiségekre, a permetlé állandó keveréséről gondoskodni kell. A vegyszer előkészítését úgy kell megszervezni, hogy 5–8 percenként (egy felszállás optimális ideje) a leszálló helikopter vegyszertartályát a motorok leállítása nélkül fel lehessen tölteni.

A triazin hatóanyaggal végzett kezelések gyomszelektáló hatása következtében a harmadik év végére egyes kedvezőtlen környezeti tényezők hatására az Erigeron- és a Rubus-félék felszaporodhatnak, de ekkor a már megerősödött csemetékre nem jelentenek olyan hatást, mint a kiültetések első-második évében.

A Velpar teljes értékű gyomirtást tesz lehetővé az erdei- és lucfenyő-telepítésekben. Az alkalmazás dózisa függ a talaj kötöttségétől, humusztartalmától és a telepítéseket borító gyomállomány nagyságától.

A triazin hatóanyagú gyomirtó szerek elsősorban a lágy szárú gyomokra hatásosak, a Velpar megfelelő dózisban alkalmazva kiváló cserje- és Rubusirtó is. Kifogástalan kivitelezés esetén kizárja a fenyőfélék élőmunka- vagy bármilyen gépiráfordítás-szükségességét, ugyanakkor a telepített célállományok növekedése a kezeletlen területekhez képest erőteljesebb.

8.1.11.1. Cserje- és bozótirtások

Azokon a területeken, ahol az akác véghasznosítását nem követi az igen költséges tuskózás és mélyforgatás, az előtörő gyökér- és sarjtömegek ellen is küzdeni kell. A korábbi években végzett 2,4,5 T-s törzskenés vagy törzspermetezés rendkívüli kézimunka-igénye mellett gőztenziós hatása révén nagyfokú környezeti veszélyt is rejtett magában. Marad az átvételig végzett évenkénti egy-kétszeri kézi ápolás vagy a kemizálási eljárások kiterjesztése a nemkívánatos fafajok elleni védekezésben. A cserjeirtások megoldására három engedélyezett készítmény áll rendelkezésre.

29. táblázat - Cserjeirtásra felhasználható készítmények és alkalmazásuk szempontjai

Márkanév

Hatóanyag

Forg. kat.

Dózis (dm3/ha)

Veszélyességi fokozat

Kijuttatási forma

hal

méh

tűz

Arsenal

250 g/l imazapir

I.

2,0–4,0

?

?

D

?x x x

Krenite

480 g/l ammónium-foszamin

I.

5,0–10,0

???

??

E

?x x x

Velpar

90% hexazinon

I.

2,0–4,0

?

?

E

?x x x


Alkalmazási időpontok:

Arsenal: a fenyőfélék telepítése előtt 5–6 hónappal, a telepítést megelőző év szeptember-október hónapjaiban (gyomirtási célokkal),

állománykezelés (cserjeirtási célokkal) a vegetáció megszűnte után.

Krenite: a nyugalmi idő beállta előtt, augusztus végén, szeptember közepén.

Velpar: a kiirtandó cserjeszint 40–60 cm-es magassága esetén (május).

Technológia

A hektáronkénti szükséges folyadékmennyiség mindegyik készítmény esetén 50–70 dm3/ha.

A permetezés módja: irányított, durva cseppes permetezés.

Repülési paraméterek:

repülési sebesség: 50–60 km/óra,

repülési magasság: 3–5 m,

munkaszélesség: 18–20 m.

Egyéb tapasztalatok:

Arsenal: gyökéren és levélzeten egyaránt felszívódó készítmény. Hatása kiterjed a magról kelő egy- és kétszikű, valamint az évelő gyomokra is. Cserjeirtó hatása mellett kiváló szederirtó hatással is rendelkezik. Totális hatású készítmény, nem szelektív!

Krenite: általában véve az összes örökzöld fafaj rezisztens a készítménnyel szemben, beleértve a Rhododendront is. A lágy szárú és fűféle gyomokra nincs hatással. Kiválóan irtja az akác-, szeder-, málna-, kökény- stb. féléket. Közepesen: bodza, hárs, szil, kutyabenge, iszalag stb. Gyenge hatást mutat a juhar-, som-, vadrózsa-, kecskefűz-, madárberkenye-félékre. Igen jó arboricid hatással rendelkezik. Valamennyi lombos fafajt, az erdei-, fekete- és lucfenyő-telepítések leggyakoribb cserje- és sarjtömegeit biztosan megsemmisíti. A már korábban telepített fenyőfélék nemkívánatos fafajokkal elegyült állományában szelekcióra képes.

Velpar: a fenyőfélékre a dózisától függően szelektív. A Velpar arboricid hatása mellett herbicid tulajdonságokkal is rendelkezik. Dózisának alsó értékei gyomirtó, felső értékei pedig cserjeirtó hatásúak. A fenyőfélék vegyszeres ápolásának alapszere.