Ugrás a tartalomhoz

Mezőgazdasági repülés

Szász Árpád, Varga Lajos

Mezőgazda Kiadó

6.7. Jelzés

6.7. Jelzés

Az előbbiekben leírt módon feltöltött géppel a repülés eredményes végrehajtásához elengendhetetlen feltétel az, hogy az egyes szórások között technológiailag meghatározott távolságok legyenek. Ennek érdekében a megmunkálandó területen a légijárműveket jelző rendszerrel kell irányítani. Így érik el az egymás melletti rárepülések párhuzamosságát, ezzel biztosítják a vegyszerek egyenletes terítését a munkaterületen. Ezért a levegőben lévő repülőgép-vezetőnek és a földi jelző személyeknek a munkarepüléssel kapcsolatosan egyezményes jelekkel kommunikálni is szükséges.

Hazánkban sajnos nem minden esetben alkalmaznak jelzőket, mindinkább a repülőgép-vezetők vizuális készségére, gyakorlatára alapozva végzik a munkarepüléseket.

A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott jelző rendszert két nagy csoportba sorolhatjuk: termelési, illetve üzenetátadó jelző rendszer.

6.7.1. Termelési jelző rendszer

A termelési jelző rendszer feladata, hogy a repülőgép-vezetőt jól látható, feltűnő jelekkel a megmunkálandó terület kitűzött irányára, az ún. jelzővonalra vezesse. A megmunkálandó terület kultúrájától (szántóföldi növények, szőlő-gyümölcs területek, erdős vidékek stb.), a domborzati viszonyoktól, a terület nagyságától, a technikai színvonaltól, gazdaságossági tényezőktől függően a termelési jelzés történhet mozgó, illetve álló jelző rendszerrel.

A légijárművek jelzővonalra való vezetését a megmunkálandó terület két végén elhelyezkedő, különböző jelzőeszközöket mozgató személyek biztosítják, akik egyben jelzik a szórás kezdetét és végét is. Nagy táblahosszúságnál, ahol esetleg nem látható egyszerre a tábla két végénél lévő jelzőeszköz, közbenső jelzőt is be kell állítani. A jelzővonalat általában a tábla hosszabbik oldalával párhuzamosan tűzik ki. Ezt azonban nem lehet általános érvényűnek tekinteni, mert a nagyméretű táblánál mérlegelni kell az ún. nagykörös megművelési módot, ami ugyanakkor gazdaságosabb lehet. A jelzővonal meghatározásakor figyelembe kell venni továbbá az akadályokat (fasor, légvezeték stb.), valamint a szélirányt is.

A legrégibb, a legjobban elterjedt gyakorlat, amikor a gazdaságok által kijelölt személyek a tábla végénél, fej fölött tartott zászlóval adnak jelt a helyükről. A zászlós jelzést alacsony növényzetű, sík területeken alkalmazzák. A zászló színét úgy választják meg, hogy a területből kitűnjön. Legjobban látható nyáron a kétszínű (piros-fehér) vagy az egyszínű (narancs) zászló. Télen a havas terepeken kétszínű (piros-fekete) jelzőzászlókat alkalmaznak.

Elhelyezkedésük alapvető szabálya, hogy a táblát megközelítő repülőgép-vezető már messziről jól lássa őket (86. ábra). A jelzők általában a dűlőúton állnak vagy ha akadályok (fák, bokrok, épületek) takarják őket, a megművelendő táblán foglalják el helyüket.

86. ábra - A jelző személyek elhelyezkedése

A jelző személyek elhelyezkedése


A jelző személyek igen közel kerülhetnek a munkát végző, nagy sebességű, alacsonyan repülő légijárműhöz, így feladatuk ellátása igen veszélyes. Munkájuk ugyanakkor felelősségteljes is, mivel közvetlen irányítói a repülőgép-vezetőnek. Pontosságuk a munka minőségére, a szórás egyenletességére nézve is meghatározó. Ezért a bérlők erre a feladatra olyan személyeket válasszanak ki, akik figyelmesek, fegyelmezettek és lelkiismeretes munkát végeznek. Munkájuk előtt balesetelhárítási oktatásban kell őket részesíteni. Ki kell hangsúlyozni a munkájukkal kapcsolatos szabályokat, egyben a veszélyeket is.

A jelzők mindig széllel szemben haladjanak, ezért a megművelendő terület szórásának kezdetét a szélirány határozza meg. A légjármű érkezésének irányában lévő zászlót tartó személy csak addig maradhat a helyén, ameddig a légjármű a jelzővonalra nem helyezkedik. Ezt követően rögtön induljon el az előre megbeszélt, munkaszélességnek megfelelő távolságra. (A távolság pontos tartására célszerű mérőeszközt – rudat, ölezőt – igénybe venni.) A jelzővonalra került repülőgép-vezető ugyanis már a második jelzőt, majd pedig a második jelző mögötti, azonos irányba eső tereptárgyat figyeli. Ezért a gép közeledtével a második jelző személy se álljon tovább a helyén, mielőbb lépjen az újabb jelzővonal kitűzéséhez. Igen fontos, hogy a jelzők sohasem tartózkodhatnak az alacsonyan repülő légijármű alatt, vagy annak közvetlen közelében. Másik igen fontos szabály, hogy a jelző mindig az érkező repülőgéppel szemben és sohasem háttal álljon!

A repülőgép-vezető ugyan sohasem vezetheti gépét közvetlen a jelző személyre, az előbbi szabályok be nem tartása, a kis magasságú kijuttatás azonban már okozott halálos balesetet (ütközés a futóművel). Balesethez vezethet a lehulló nagyobb méretű műtrágyarög is.

Abban az esetben, ha az emberi szervezetre veszélyes, ártalmas vegyszereket juttatnak ki, a fenti szabályokon túl a jelzőknek védőruhát, védőkesztyűt, ha szükséges, gázálarcot kell viselni, amit a bérlő biztosít. Különösen fontos a fej védelme. Peszticidek szórása esetén mindig az adott szerre előírt védőeszközök használata kötelező!

Megjegyezzük, hogy a déli országok trópusi területein a jelző személyek zászlók helyett jelzőernyőt használnak. Ez több szempontból is előnyös. Egyrészt megvédi a jelző személyt a légijárműről kijutott permettől, műtrágyaszemcséktől, másrészt árnyékot ad az erős napsugárzáskor. A jelzőernyő palástja változó sávokban piros és fehér színű.

Az erdőkben nagy nehézséget jelenthet a jelzés biztosítása. Szélesebb utakon, csapásokon gázzal töltött léggömböket engednek a magasba, a fák koronái fölé, s itt mozgatják azokat. Gondot okozhat, hogy gyenge szél is elmozdítja a léggömböt, amelynek kikötőzsinórja a lombozatba akadhat.

A mozgó jelző rendszerhez tartoznak a különböző járművekre szerelt villogó sárga fényt adó készülékek. A kis hajtómű-teljesítményű járműveket a dűlőutakon vezetik, s tűzik ki velük a jelzővonalat. Erdőkben a járművek a fényforrást teleszkópikus rudazattal emelik ki.

A mezőgazdaságban mind kevesebb munkaerő áll rendelkezésre. Különösen a tavaszi permetezési, fejtrágyázási időszakban, amikor más területeken is munkacsúcs jelentkezik, a gazdaságok munkaerőhiánnyal küszködnek. A veszélyes jelzőmunkára az embereket sem könnyű meggyőzni. Ezért a mezőgazdasági repüléshez több helyen előre kihelyezett jelzőeszközöket, álló jelzőrendszert használnak, illetve nemzetközi méretekben is arra irányul a fejlesztés, hogy a légijárműveket rádiós irányító rendszerrel vezessék végig a jelzővonalon.

Az álló jelző rendszer eszközeit előre kihelyezik vagy telepítik a megművelendő területre, illetve annak közelébe.

Az olyan kultúráknál, ahol a jelző személyek mozgása akadályozott, pl. elárasztott, mocsaras, vizenyős területeken, jelzőtáblákat használnak, aminek rúdját a földbe szúrják. A tábla végén, jól látható magasságban elhelyezett jelzőtáblák adják meg a repülési irányt. A jelzővonalat kitűző két táblára azonos számokat írnak, így hívják fel a repülőgép-vezető figyelmét az egymást követő szórási sávokra.

Ezt a jelzőeszközt használják az olyan területeken is, ahol a kultúrákat több éven keresztül ismételten, egy-egy évben több permetezési fordulóval kell megvédeni a kártevőktől, károkozóktól. Előre kihelyezett, állandó jelzőtáblákat alkalmaznak pl. a történelmi borvidékeinken is.

Erdős, fás területeken a fák csúcsára kötik a jelzőeszközöket, amelyek zászlók, sőt zsákok is lehetnek. Ezeknek nagy hátránya, hogy igen hosszú és költséges művelet a felszerelésük. Csökkennek a költségek, ha minden második vagy harmadik jelzővonalat jelölik ki a leírt módon, s a repülőgép-vezető ennek ismeretében, ezekhez képest megfelelő munkaszélességnyi távolságokra vezeti a gépét. Utóbbi esetben ismert olyan eljárás is, amikor kötelékben végzik a vegyszerek kijuttatását. A vezérgép repül a kitűzött jelzővonalon, a többi előírt, munkaszélességnyi távolságokban követi.

Igen egyszerű az USA-ban szabadalmaztatott és használt ledobható sorjelző, az „AUTOMATIC FLAGMAN” automatikus zászlós jelző rendszer (87. ábra). A repülőgép szárnytövéhez erősített zászlótartó dobozba /1/ összehajtogatva 160 db, míg a helikopterre 100 db színes, esetleg fluoreszkáló zászló szerelhető. A zászlók kartonnehezékkel vannak ellátva.

87. ábra - AUTOMATIC FLAGMAN jelzőberendezés

AUTOMATIC FLAGMAN jelzőberendezés


A munkarepülés, a légi kijuttatás során a pilótakabinban elhelyezett elektromos kapcsoló időnkénti működtetésekor egy-egy zászló /2/ oldódik ki a tartályból, amit a nehezék mielőbb a földre húz. Földrehullás közben a zászló kinyílik és széthúzódik. A földön a szétterülő zászlók /3/ határozottan mutatják a tényleges szórás helyének a jelzővonalát. Ezekhez képest kell a repülőgép-vezetőnek a következő, csatlakozó szórást elvégezni és időnként itt is újabb zászlókat kell ledobni.

A berendezés előnye, hogy könnyen utántölthető, biztonságos, nem veszélyezteti az embereket, használata olcsóbb, mint az emberi munkaerő.

Az eddig ismertetett jelzési rendszerek mindegyike a repülőgép-vezetőt a földön elhelyezett jelekkel tájékoztatta a repülési irányról. Ezeket általában néhány kilométer hosszúságú tábláknál használják. Nagy táblaméreteknél akár 50–100 km szórási hosszúságoknál (pl. Afrikában, Ázsiában sáskainvázió esetén, ULV kiszerelésű szerek szórásához), műszeres navigációs rendszereket alkalmaznak, amelyeket napjainkban is továbbfejlesztenek, tökéletesítenek.

A svájci CIBA-GEIGY vegyianyaggyár és a svájci Pilatus repülőgépgyár három angol céggel közösen fejlesztette ki a DECCA navigációs rendszert. A DECCA rádiólánc egy vezérállomásból és három alállomásból áll, amelyek rádiójeleket sugároznak. A vevőberendezést a légijárműbe építik, amelyet számítógéphez és regisztrálóegységhez csatlakoztatnak. A vevőberendezés információs adatait számítógép dolgozza fel, és az előre elkészített térképen minden időben meghatározza a légijármű helyét a munkaterületen. A választott repülési irányt írótoll regisztrálja is, az ettől való eltérést nagymértékben eltúlozva ábrázolva. Így hívja fel a repülőgép-vezető figyelmét az irány korrigálására.

A DECCA cég újabb berendezése AGRI–FIX néven szerepel. Az AGRI–FIX rendszer két hordozható földi mester és segéd átjátszóállomásból áll, amelyek teleszkopikusan kitolható antennákkal vannak ellátva. Energia-utánpótlása akkumulátorokról vagy váltóáramú hálózatról, töltő- (egyenirányító) berendezés segítségével történik. A mester- és a segédállomások hiperbolikus jeleket sugároznak.

A légijárművön egy kis antennát és vevőberendezést szerelnek fel, amely a repülőgép-vezető előtt elhelyezett repülés-ellenőrző displayhez kapcsolódik. Az AGRI–FIX vevőberendezése alapjában véve egy fázismérő berendezés, ami a displayn jelzi, hogy a gép hol van a hiperbola vonalához képest. E jelekből a repülőgép-vezető a gépét az előre meghatározott repülési irányon tudja tartani. A munkaszélesség a technológia alapján meghatározott, kívánt értéken tartható. Hátrány, hogy a légjármű csak a hiperbola vonalak irányát követve tud a jelzés szerint repülni. Ezért az átjátszóállomásokat úgy kell telepíteni, hogy helyzetük (az átjátszókat összekötő bázisvonal) merőleges legyen a repülési irányra.

Egy továbbfejlesztett változat DECCA FLAGMAN néven került forgalomba. Két földi adót helyeznek el, aminek felállítása nem igényel speciális személyzetet. A két állomás helyét nem szükséges ismerni. Az adók egyidejűleg több, levegőben lévő légijárművet is irányítani tudnak. E rendszer segítségével a szórásszélesség egyenletes, a párhuzamos sorok száma 1–99 lehet. Az antennától és a tájolástól függően a munkaterület hossza akár 40 km is lehet. A repülési irányt újratöltés után is könnyű megtalálni (88. ábra).

88. ábra - A DECCA FLAGMAN irányítási rendszer elve

A DECCA FLAGMAN irányítási rendszer elve


A DECCA FLAGMAN rendszer korszerű, mikroprocesszor és számítógépes technikát egyesíti magába. Programozható, a rendszer memóriájába bármilyen repülési irány betáplálható a terület jellemzőinek (a széliránynak, a munkamódszernek és a vegyszerkészlet elfogyásából eredő leállás lehetőségének) figyelembevételével. A repülési utakat számító, adatfeldolgozó egység a légjármű fedélzetén kap helyet.

6.7.2. Üzenetátadó jelző rendszer

A levegőben lévő repülőgép-vezetőnek és a földi jelző személyeknek több esetben szükséges információt cserélni, a munkavégzéssel kapcsolatos utasításokat, észrevételeket adni. Rádiókapcsolat hiányában ezeket egyezményes, egyértelmű üzenetátadó jelzésekkel hozzák egymás tudomására.

A jelző személyek közelében alacsonyan és nagy sebességgel dolgozó légjármű állandó figyelése, szemmel követése elsősorban a baleseti veszély miatt fontos, de a repülőgép-vezető is bármikor adhat üzenetátadó jelzést. A jelző személyeknek ezeket is észre kell hogy vegyék, s azok szerint szükséges munkájukat végezni. Ugyanakkor a repülőgép-vezető is kaphat jellel üzenetet.

A földi személyek jeladása

Üzenet a repülőgép-vezetőnek

Fej feletti körzés a jelzőzászlóval.

Munkát ne kezdj!

A jelző a zászlót nyelével felfelé maga előtt tartja.

A mezőgazdasági berendezés nem működik.

Félkör alakú lengetés a jelzőzászlóval, a repülés irányára merőleges.

A munka befejezve.

A repülőgép-vezető jeladása

Üzenet a jelzőnek

Enyhe forduló a jel felett.

A másik (következő) jelet nem lehet látni.

Felvétel a munkaterületen forduló a repülőtér felé.

Elfogyott a vegyszer. A jelzők maradjanak a helyükön, ne menjenek át a következő jelzővonalra.

A légjármű billegtetése mindkét oldalra.

A munka be van fejezve.