Ugrás a tartalomhoz

Mezőgazdasági repülés

Szász Árpád, Varga Lajos

Mezőgazda Kiadó

6.4. Peszticidek tárolása és előkészítése a feltöltéshez

6.4. Peszticidek tárolása és előkészítése a feltöltéshez

A mezőgazdasági repülés munkájának minőségét nemcsak a légjárművek mezőgazdasági berendezésének technikai színvonala, helyes beállítása határozza meg, hanem a töltendő anyagok korábban jelzett fizikai-mechanikai tulajdonságai is. Ez pedig legnagyobb mértékben az anyagok tárolásától, gépbe töltés előtti előkészítésétől függ.

A növényvédő szerek, egyéb anyagok olyan egészségvédelmi szabályokat betartó helyiségekben tárolhatók, amelyek az engedélyokiratokban előírt követelményeknek megfelelnek. Növényvédőszer-forgalmazók, nagyobb gazdaságok, társulások növényvédőszer raktárakba helyezik el az egy évben felhasználandó szereket. Alapterületét úgy határozzák meg, hogy maximum 75%-os legyen a helykihasználás. A ki- és betárolást, illetve a raktári anyagmozgatást kézzel vagy targoncával végzik. Targonca alkalmazása esetén a szereket raklapokon, rakodóládákban vagy rakodóketrecekben tárolják. A növényvédő szerek raktározására külön előírások szolgálnak.

A légi kijuttatást rendszeresen igénybe vevő, nagyobb területen munkát végző bérlők a növényvédőszer-raktárakat általában a központban, a permetlé készítésének (permetlékeverő torony) közelében helyezik el. A repülőterekre tehergépkocsival, traktor vontatású pótkocsival szállítják ki azt a növényvédőszer-mennyiséget, ami az egy napi felhasználáshoz szükséges. Növényvédő szereket a megbízott, megfelelő képesítéssel rendelkező növényvédő szakember irányításával, csak sértetlen csomagolásban úgy szabad elhelyezni és szállítani, hogy azok sérülése és ebből eredően a szállítók, a jármű, valamint a környezet szennyeződése elkerülhető legyen. Ha a rakfelületre mégis vegyszer kerül, azt haladéktalanul, szakszerűen le kell tisztítani. A növényvédő szert szállító jármű rakfelületén embert, állatot, növényt, élelmiszert, takarmányt, közvetlen emberi használatra, állati felhasználásra szolgáló anyagot vagy tárgyat tilos szállítani.

Ha a repülőtéren biztonságosan zárható alkalmi növényvédőszer-raktár nincs, a kimaradt szereket a munka befejezése után vissza kell szállítani a központi raktárba.

A permetlékészítéshez a vizet vízhálózatból, kutakból, mesterséges víztárolókból, illetve természetes folyó- és állóvizekből nyerik. Permetezőszerekhez kedvező a 15–25 nk°-os (ún. német keménységi fok) vizek használata, amit egyszerű titrálással ellenőrizni lehet. A keményebb vizekhez vízjavító anyagokat adagolnak.

A vízhálózatból megfelelő tisztaságú vízet lehet nyerni. A hálózati nyomás ismeretében a csőkeresztmetszetet úgy kell megválasztani, hogy a víztartály 800–1000 dm3/min teljesítménnyel legyen tölthető.

A szabad felszíni vizek viszont szilárd anyagokkal (kavics, fa, fű, gally, homok, műanyag hulladék stb.) lehetnek szennyezettek, felszíváskor a csővezeték végére ezért szívószűrőt kell beépíteni. A szívócső vége a víznyerési hely aljától legalább 60–70 cm-re helyezkedjen el, ezzel a homok felszívása csökkenthető. A permetlébe kerülő homok ugyanis erősen koptatja a szivattyút, a fúvóka furatait, eltömi a szűrőket és a fúvókákat.

Szabad felszíni vizekből szippantókocsik szivattyúival emelik ki a vizet és töltik a tartályba. A töltés, illetve az ürítés kompreszszorral történik. A kompresszor szívásnál vákuumot, ürítésnél túlnyomást létesít a tartályban. Hazánkban e célra a nyírtelki Agrogép Gépgyártó Kft által gyártott DETK tartálykocsikat használják. A mezőgazdaságban és iparban széleskörűen elterjedt DETK tartálykocsicsalád egy- és kéttengelyes, laprugózott, vontatott kivitelű. Az egytengelyesnél a vonószáron, míg a kéttengelyesnél a kocsi forgózsámolyában foglal helyet a kompresszor, amit a vontató traktorról kardántengellyel hajtanak meg. A tartály végén található a töltő-ürítő nyílás, amelyhez tolózárat szereltek, és biztosított az ADR szerinti kettős elzárás. A korábbi DETK–5 és DETK–15 alaptípusok továbbfejlesztett változatai a DETK tartálykocsicsalád egytengelyes 103, 115 (72. ábra) típusai, valamint a tandem futóműves 118, 1110 típusok. Keresett a 215 típusjelű, kéttengelyes változat is. A gép önsúlya jelentősen csökkent, ami részben biztosítja az erőgép hasznos vonóerejének jobb kihasználását, energiatakarékos üzemeltetését. Ugyanakkor szélesedett a tartálykocsik más területeken való felhasználási köre is.

72. ábra - DETK–115 tartálykocsi

DETK–115 tartálykocsi


A leggyakrabban használt DETK típusok jellemző üzemi adatait a 15. táblázat tartalmazza.

Gyorsabb szállítást tesz lehetővé a megfelelő teherbírású tehergépkocsi járóképes alvázára szerelhető DETK típusú szippantófelépítmény-család, amelynek űrtartalma 4 m3-től 10 m3-ig változik.

Ezekkel a tartálykocsikkal, illetve pótkocsira szerelt víztartállyal szállítják ki a vízet a repülőtérre. Az utóbbi esetben külön motoros szivattyú végzi a víz mozgatását.

Itt jegyezzük meg, hogy a folyamatosan dolgozó légijárműveinkhez a vízszállítást, majd a permetlékeverést úgy kell szervezni, hogy az átlagot alapul véve az

An–2, M–18 repülőgépekhez 5000–6000 dm3

Ka–26, UH–12E helikopterekhez 3000–4000 dm3

permetlevet kell biztosítani óránként.

15. táblázat - DETK traktorvontatású tartálykocsicsalád

Műszaki adatok

DETK 103, DETK 133*

DETK 115

DETK 118

DETK 1110

DETK 215

Tartály térfogata (dm3)

2600

5000

7500

10000

5000

Üzemi nyomás (bar)

1

1

1

1

1

Vákuum (bar)

0,85

0,85

0,85

0,85

0,85

Szívási tömegáram (t/h)

10–40

20–70

20–70

20–70

20–70

Szívási mélység (m)

5

5

5

5

5

Szívási időszükséglet (min)

4—6

5-10

7–10

7–15

5–10

Ürítési tömegáram (t/h)

16–100

16–100

16–100

16–100

16–100

Ürítési időszükséglet (min)

– szabadon

4–8

7–10

12–16

15–20

7–10

– túlnyomással

2–4

3–6

6–8

8–10

3–6

Futómű

egytengelyes

egytengelyes

tandem

tandem

kéttengelyes

Vonóerőszükséglet (kN)

6

14

14

25

14

Vontatási seb. (km/h)

25

25

25

25

25


* a DETK 133 típus ráfutófékes kivitelű

A vízszállító járművek számának meghatározásánál figyelembe kell venni tartálytérfogatukat, a szállítási távolságot, a jármű átlagos haladási sebességét, a víztartály töltési-ürítési idejét. A szállító járművek számát az említett tényezők ismeretében a 73. ábra segítségével határozhatjuk meg. Kiválasztjuk a rendelkezésre álló jármű típusát, majd a nomogram bal oldalán az útviszonyoktól függő átlagos haladási sebesség egyenesét, s ezen kijelöljük a szállítási távolságnak megfelelő pontot. Az így nyert értéket függőlegesen továbbvetítjük a töltési-ürítési idő egyenesére, majd egy vízszintes vonallal a szállító jármű kapacitását jelölő vonalon kapunk egy pontot. E ponttól a rajzon lévő nyíl irányában kell tovább haladni. A repülőtéren óránként szükséges anyagmennyiségnél húzott függőleges az utóbbi vízszintesen egy pontot metsz ki. Ennek helye az ábra szerint adja a szükséges szállító járművek számát. Vízszállításra célszerű legalább DETK–115 vagy 215 típusú, 5 m3-es tartálykocsit választani. (A nomogram alkalmas műtrágyaszállító járművek számának meghatározására is.)

73. ábra - Nomogram a szükséges szállítójárművek számának meghatározásához

Nomogram a szükséges szállítójárművek számának meghatározásához


A permetlékészítés általában a repülőtéren történik, hagyományos, kézi technológiával vagy ma már mind több helyen mobil permetlékeverő gépek segítségével. Egyes esetekben a légijárművekhez szállítanak permetlevet központi permetlékeverő toronyból is, de ez nem nevezhető általános megoldásnak.

Hagyományos technológiával először rendszerint nagy töménységű keveréket, homogén törzsoldatot készítenek, majd a víz hozzáadásával állítják be a permetlé kívánt, technológiailag előírt koncentrációját. Legegyszerűbb módszer, csak néhány felszállást igénylő bérlő által alkalmazott megoldás az, amikor a keverést kézi eszközökkel végzik vagy külön motoros szivattyút állítanak be. A törzsoldat készítéséhez 2–3 db 200 dm3-es vashordót használnak. A permetlevet ritkán 1 db vagy inkább 2 db, legalább 3000 dm3-es tartályból töltik a légijárművekbe. A 74. ábrán a DETK típusú tartálykocsival szállítják a vizet a kéttartályos permetlé készítéshez. Az egyik tartályban kézzel végzik a keverést, a másik tartályban a már elkészített permetlevet külön szivattyú keveri, egy másik a helikopterbe tölti. A permetlékészítés gépesített keverési és töltési módszereit későbbi fejezetekben részletezzük.

74. ábra - Két permetlétartályos keverés és töltés

Két permetlétartályos keverés és töltés


A korábbi fejezetekben jeleztük, hogy a szilárd halmazállapotú anyagok kijuttatásához a bérlőknek megfelelő fizikai-mechanikai tulajdonságú anyagokat kell biztosítani, mert ezek befolyásolják a szórhatóságot, a szórás egyenletességét és a munkaszélességet. A porokat, valamint a granulált növényvédő szereket raktárakból viszik ki a repülőtérre és közvetlenül töltik a légijárművekbe. Ezeket kellően előkészítik a feltöltéshez. Az ilyen jellegű kijuttatás nem nagy volumenű, ezekre utalást ugyan teszünk, de részletesen nem elemezzük.

Nagyobb gondot jelent viszont a légijárműveknek a megfelelő fizikai-mechanikai tulajdonságokkal rendelkező műtrágyával való ellátása. A műtrágya a nagyobb felhasználó gazdaságokba az év során folyamatosan, ömlesztett állapotba és zsákokba csomagolva, közúton vagy vasúton érkezik. A kijuttatás két időszakáig (tavasz és ősz) a műtrágyát a gazdaságoknak tárolni kell. Ennek alapvető célja a műtrágya hatóanyag-tartalmának, fizikai-mechanikai tulajdonságának megóvása.

A tárolás alatt ezért gondoskodni kell

a hőmérséklet ingadozásának minimális szinten tartásáról,

a nedvesség (folyóvíz, csapadék, talajvíz, légnedvesség) elleni védelemről,

a Nap sugárzó hatása elleni védelemről.

A műtrágyát tároló létesítményekben, illetve szabadban fólia vagy ponyva takarással ellátva raktározzák. A repülőterek mellé fedett műtrágyatárolókat is ritkán építenek hazánkban. A légijárműveinktől távolabbi tárolókból inkább a szórás idején szállítják folyamatosan a jó minőségű műtrágyát. Fedett műtrágyatárolók építését a gazdaságoknak ezúton is szorgalmazni szeretnénk! Ezzel ugyanis jelentősen lehetne csökkenteni a gondatlan, szakszerűtlen tárolásból eredő 15–17%-os hatóanyag-veszteséget. A szabadban (központi helyen vagy repülőtéren) tárolt műtrágyát legtöbbször csak zúzás, őrlés után lehet feltölteni.

Az ömlesztett műtrágyákat legkisebb veszteséggel csak a fedett, zárt épületben lehet raktározni. Ilyenek a

torony rendszerű tárolók (tornyok, silók),

horizontális elrendezésű raktárak.

A torony rendszerű tárolók külföldön igen elterjedtek, mivel térkihasználásuk jobb, mint a horizontális tárolóké. A műtrágya kitárolása egyszerűen, gravitációs úton, gyorsan történhet. A torony rendszerű tárolókban viszont csak szemcsézett, összeállásra és összetapadásra semmilyen körülmények között nem hajlamos, könnyen „pergő” műtrágyák tárolhatók huzamosabb ideig. A hazai műtrágyák minőségét figyelembe véve ilyen tárolásra nincs lehetőségünk, ennek megfelelően ez a módszer nem is terjedt el hazánkban.

Ömlesztett műtrágyák tárolására hazai viszonyok között legalkalmasabbak a horizontális tárolók (75. ábra). Munkaszervezési, gazdaságossági megfontolások alapján ezeket elsősorban agrokémiai telepeken létesítik. A támfallal körülvett, nagy befogadó képességű (5000–10 000 t), nagy fesztávolságú és belmagasságú tárházak képesek biztosítani a műtrágya kellő megóvását és tárolását. Ezekben 11–13 m magas, 24–27 m széles műtrágyahalmokat lehet képezni. Tapasztalatok szerint viszont a magas halmok alsó rétegeiben több hónapos tárolás után gyakran tapasztalható összekeményedés, rögösödés. Az egyenletes kitárolás szempontjából ez kedvezőtlen jelenség, a műtrágya a rakodógépes bontás során ugyanis összeomlik, ezzel balesetet is okozhat.

75. ábra - Horizontális műtrágyatároló

Horizontális műtrágyatároló


A horizontális rendszerű műtrágyatárolók jó térkihasználását úgy érik el, hogy a tetőhajlásszög követi a tárolt műtrágyák rézsűszögét. A forgalomban lévő műtrágyák rézsűszöge viszont egymástól igen nagymértékben eltér, ezért a tárolók térkihasználása nem mindig ideális, ilyen esetben nő a tárolási költség.

Hazánkban vasbeton – illetve acél könnyűszerkezetes –, valamint sátorraktárakat, vasbeton oldalfalú és fa tetőszerkezetű épületeket, ragasztott faszerkezetű horizontális tárházakat építettek. Ezek szerkezetének és kialakításának lehetővé kell tenni:

a különféle műtrágyák nagytömegű tárolását, megóvását a káros időjárási hatásoktól,

a nagytömegű műtrágya be- és kitárolásának gépesítését,

a falakon minimum 3,5 m széles és 4 m magas nyílászárókat,

a tárolótér maximális kihasználását,

a betárolt műtrágyahalmok oldalirányú, teherviselő, támfalas megtámasztását,

az egészséges munkafeltételeket, a vonatkozó tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások és szabványok betartását,

a tárház korrózióvédelmét.

A műtrágyatárolók építésénél nagy figyelmet kell fordítani a szerkezeti anyagok megválasztására. A fa épületszerkezetek alkalmazása esetén mutatkozik a legkisebb korróziós károsodás. A fém kötőelemek korróziója nagy. A műtrágyával közvetlenül nem érintkező acélszerkezetek korróziója már nem nagyobb annál, amit az ipari zárt terekben tapasztalnak. Az acélszerkezeteket természetesen ez esetben is megfelelő védőbevonattal kell ellátni, s el kell kerülni ezek műtrágyával való közvetlen érintkezését.

A vasbeton szerkezetek korróziós károsodását kiemelten kell vizsgálni, mert mint szerkezeti anyag, általában valamennyi műtrágyatároló építési módnál szerepel mint aljzatbeton, oldalfal, válaszfal stb. Helyettesítése nincs megoldva, ezért igen jó vízzáró, tömörített vasbetont kell előállítani, a felületet impregnálni szükséges, pl. háromrétegű Katepox felvitelével. Vasbeton tartószerkezetet az igen agresszív tulajdonságú ammónium-nitrát tárolási körzetében még a fentiek betartása mellett sem szabad alkalmazni.

Az ömlesztett műtrágyák másik, egyben legegyszerűbb tárolási lehetősége a szabadtéri raktározás (76. ábra). Ez történhet központi helyen vagy repülőtéren. A raktározásra tárolástechnikai és környezetvédelmi előírások vonatkoznak, de ezeket a gazdaságok nem mindig tartják be. Ennek oka elsősorban a tárolás költségeinek csökkentésére, kisebb részben gondatlanságra vezethető vissza. Ebből eredően ez a tárolási mód nagy hatóanyag-veszteséggel járhat.

76. ábra - Műtrágya szabadtéri tárolása

Műtrágya szabadtéri tárolása


A szakszerű tárolás legfontosabb szabályai:

A helyet magasabb fekvésű területen kell kijelölni vagy döngölt kiemelkedést kell készíteni, ugyanis a talajvíz sohasem érheti el a kijelölt, kialakított terepszintet.

A tárolótéren bitumen- vagy betonburkolatot kell biztosítani, műanyag, illetve gumi burkolásról és alátakarásról kell gondoskodni.

Az ömlesztett műtrágyahalom fóliával, ponyvával való letakarását is meg kell oldani, amely véd a környezet károsító hatásától.

Az alátakart fóliát fel kell hajtani, a fedőfólia e fölé kerüljön, hogy a lecsorgó víz nehogy a műtrágyához jusson. A két fóliát így a szélen földelni lehet vagy ragasztani kell.

A fóliát olyan anyaggal terhelni tilos, ami átszakíthatja.

A tárolóprizma ne legyen szélesebb 3–5 m-nél.

A különféle műtrágyákat el kell választani, feljegyezni azok tárolt mennyiségét, hatóanyag-tartalmát stb.

A PVC-zsákos műtrágyát könnyebb, gyorsabb gépi anyagmozgatása miatt mind több helyen rakodólapokra helyezik. A rakodóterület kialakítását úgy kell megoldani, mint azt az ömlesztett műtrágya tárolásánál már jeleztük.

Rakodólapra nem kerülő zsákos műtrágya (77. ábra) tárolásának jelentősebb szabályai:

77. ábra - Zsákos műtrágya tárolása

Zsákos műtrágya tárolása


A zsákos műtrágyák máglyában, kötésben elhelyezve, csak mintegy 6–8 zsák magasságban tárolhatók.

Zsákos műtrágyák tárolásánál a közlekedési tér olyan széles legyen, hogy a szállító, rakodó járművek ne okozzanak zsáksérülést.

Hosszabb idejű tárolás esetén fényvédő fóliatakarást kell alkalmazni.

Műtrágyák tárolhatók hajlékony falú konténerekben is, ami jelentősen kevesebb élőmunkával mozgatható, a műtrágya higiénikusabban kezelhető. Ez a hajlékony (rugalmas) falú konténer könnyű, nagyszilárdságú, mikroorganizmusoknak ellenálló, textíliával erősített, időjárásnak ellenálló gumiból vagy műanyagból készül. Ömlesztett anyagok egységrakományos szállítására, rakodására és tárolására alkalmas. Az elmúlt időszakban a repülőgépek töltésének egyszerűsítése érdekében próbálkozások történtek hajlékony falu konténerek alkalmazására. Sajnos az összes előny ellenére – a költségesség és a konténerfeltöltés, -kiürítés nehézkessége miatt – nem tudott a gyakorlatban elterjedni.

A műtrágyát a tárolása után a légijárműbe való töltéshez elő kell készíteni. Az összeállt ömlesztett, esetleg zsákos műtrágyát is őrölni kell. Erre a célra a legtöbb helyen az egytengelyes mobil MÖ–60 őrlőgépet használják. Az őrlőgép tartályába szállítószalaggal, markológéppel juttatják a rögös műtrágyát. A tartály alján elhelyezett előtörő ujjashengerek és törőléces aprítóhengerek végzik az őrlést. Tömegárama a műtrágya összeállottságának mértékétől, illetve tulajdonságaitól függően 20–115 t/h között változik.

Felépítés, munkaminőség és alkalmazhatóság tekintetében korszerűbb az ABM–60 őrlőgép (78. ábra). A rögös műtrágyát 2 db, egymással szemben forgó csillag alakú henger /1/, a közöttük levő fésűshenger /2/, valamint két rugalmas aprítóhenger /3/ őrli. Az anyagáram lengőrostán /4/ keresztül jut a szállítószalagra /5/. Az őrlőgép két fúvott gumi abroncsozású keréken mozgatható. A gép tömegárama 60–100 t/h.

78. ábra - ABM-60 őrlőgép

ABM-60 őrlőgép


Az őrlőgépek meghajtása elektromotorról vagy erőgépről történhet.

A folyamatosan dolgozó légijárműveink közvetlen töltéséhez központi tárolóból úgy kell szervezni a szállítást vagy a műtrágya helyszíni őrlését, hogy – (főképp a dózis és a töltőgép teljesítményének függvényében) An–2, M–18 típusú repülőgépekhez 6–8 t/h, a Ka–26, UH–12E típusú helikopterekhez 3–4 t/h műtrágya álljon folyamatosan rendelkezésre.