Ugrás a tartalomhoz

Mezőgazdasági repülés

Szász Árpád, Varga Lajos

Mezőgazda Kiadó

6. fejezet - 5. A légi vegyszeres munkák szervezése

6. fejezet - 5. A légi vegyszeres munkák szervezése

5.1. A légi munkák szervezésének általános elvei

A mezőgazdaságban dolgozó, nagy értéket képviselő légijárművek magas üzemeltetési költséggel üzemelnek. A kiemelkedően magas területteljesítményükkel csak jó munkaszervezés mellett biztosítható, hogy az 1 ha-ra eső műveleti költségük a földi gépekkel közel azonos legyen. A munka gazdaságossága megköveteli a légijárművek lehető legjobb kihasználását.

A munkák szervezése során a bérlő mezőgazdasági üzemeknek, társulásoknak, gazdáknak alapvető gazdaságossági érdeke, hogy a légijármű egy kitelepülés során minél nagyobb területet műveljen meg. A bérlők előzetesen számoljanak a légijármű érkezésével és gondoskodjanak arról, hogy minél nagyobb területet tegyenek alkalmassá egy-egy munkarepülőtér körzetében az e géppel való művelésre. Ugyanakkor a környékbeli gazdaságoknál mérjék fel az alkalmazás lehetőségeit.

A légijárművek üzemeltetése során a legfőbb paraméter az egy légiórára eső hektárteljesítmény. Az üzemeltetési költség elsősorban a légi időben mutatkozik meg, ezért alapvető, hogy az egységnyi terület kezelésére fordított légi idő a lehető legrövidebb legyen. Ezt csak úgy lehet elérni, ha részletesen ismertek azok a tényezők, amelyek a légi időt befolyásolják. A számítások során általában az 1 ha megműveléséhez szükséges légi időt mutatják ki.

A repülőgépes munkák hatékonyságának vizsgálatára külföldi irodalmi anyagokból ismert a Rukasnyikov-, valamint a Baltin-formula és a Lengyel Népköztársaság Repülésügyi Intézete által kidolgozott számítási módszer. Ezekből kitűnik, hogy a képletekben szereplő alkotóelemek azonosak. Az egységnyi terület megműveléséhez szükséges légi idő nagyságát befolyásolja a fajlagos szórásmennyiség, a repülési sebesség, a hasznos vegyszerteher, a munkaszélesség, a táblavégi forduló ideje, a repülőtér és a munkaterület közötti távolság, a tábla hossza stb. Vizsgálataink alapját a Lovró (1972) által publikált elemzés adja.