Ugrás a tartalomhoz

Mezőgazdasági repülés

Szász Árpád, Varga Lajos

Mezőgazda Kiadó

4.3. A légijárművek sebességtartománya és annak hatása a vegyszerrészecskék lerakódására

4.3. A légijárművek sebességtartománya és annak hatása a vegyszerrészecskék lerakódására

A légi úton végzett permetezéseknél a légijármű és a földfelület, esetleg a kezelendő növényzet legmagasabb pontja közötti távolság, a növényállomány belsejében uralkodó mikro-, valamint makroáramlások bonyolítják a permetlé cseppjeinek a levegőben való mozgását. Ez a mozgás egyébként is nagyon bonyolult, különösképpen azért, mert a föld közeli levegőréteg a legkevésbé stabil. Meg kell jegyezni, hogy a légijárművek aerodinamikai sajátosságai és a repülés közben kialakuló sebességtartomány hatása aktívan hat a kis diszperzitású részecskékre és a cseppekre. Elősegítheti azok jobb kicsapódását a növényzeten vagy a talajon.

A légijárművek munkáinak értékelésénél alapvető követelmény a permetcseppek áramlási útjának, a légijármű mögötti áramlások nagyságának, irányának és erősségének az ismerete. Az áramlástan külön tudományág, különösen a légijárművek esetében. A repülés jelenlegi fejlettségének ellenére, napjainkban is folytatódnak az igen költséges kutatások az áramlástani problémák tisztázására. Elsősorban a szárny végi áramlások kutatása áll az érdeklődés központjában. Könyvünkben csak a legszükségesebb, számunkra a legfontosabb kérdéseket tisztázzuk az összefüggések és környezetünk védelme érdekében. Külön tárgyaljuk a légijármű sebességének, menetszelének, majd külön a merev szárnyú repülőgép és a helikopter sajátos áramlási viszonyainak következtében felmerülő vegyszerlerakodási kérdéseket.

Mint azt már többször hangoztattuk, a légijármű sebessége jelentős hatással van a szórófejet elhagyó permetcsepptömegre.

A szórófejek, illetve -betétek nyomás-, cseppgörbéinek adatait laboratóriumi körülmények között állapították meg. A légijárművekkel való permetezés sajátos körülményei ezektől az adatoktól bizonyos fokig eltérnek, ugyanis a repülőgépes cseppképzés nemcsak a folyadék nyomásától, a szórófejbetét típusától, a permetlé viszkozitásától stb. függ, hanem a nagysebességű menetszél további porlasztásától, valamint a folyadéknak a légáramláshoz viszonyított szögétől is.

Ennek megfelelően a repülőgépes permetezés – ahogy azt már említettük – annak a kombinált kijuttatási formának tekinthető, ahol a primer porlasztást a helyesen megválasztott szórófejbetét, a szekunder porlasztást pedig a nagysebességű menetszél végzi. A szórófej típusának és az állásszögnek tehát nagy szerepe van a megkívánt cseppméret biztosításában (48. ábra).

48. ábra - A cseppméret alakulása különböző állásszögek esetén

A cseppméret alakulása különböző állásszögek esetén


Ha a szórófejek a légáramlás (menetszél) irányába (180°) mutatnak, a kisebb porlasztás hatására a cseppecskék durvábbak maradnak, azaz jobban érvényesül a szórófej eredeti cseppképzése, azzal ugyanakkor számolni kell, hogy a szóráskúpok minden esetben keskenyebbek lesznek.

Ha a szórófejek a légárammal szemben üzemelnek, akkor egyöntetűbb és finomabb cseppecskék képződnek. A légárammal szembeni (0°) szórófej-működtetésnek az előnyei ellenére van egy a légijármű számára hátrányos következménye: ebben az állásszögben rakódik le legtöbb vegyszer a légijármű szárnyfelületeire, a szórócsövekre és más berendezéseire. Az innen durva, nagy cseppekben lecsöpögő permetlé nemcsak a permet hatásfokát ronthatja le, hanem fordulókban esetleg károkat is okozhat a légijármű alatti érzékeny növényzetben. Ennek a káros jelenségnek, illetve következménynek az elkerülése érdekében ajánlatos a szórófejeket előre és lefelé 45°-ba irányítani.

Néhány gyakorlati példa alapján könnyen meg lehet jegyezni ezeket az összefüggéseket.

Ugyanazon szórófejbetét (Tee Jet 8020) repülőgépre szerelve és üzemeltetve az alábbi cseppaprítást végzi akkor, ha az állásszöget változtatjuk (menetsebesség 170 km/h):

45°-os állásszög esetén 180 mikron,

90°-os állásszög esetén 260 mikron,

135°-os állásszög esetén 380 mikron,

180°-os állásszög esetén 540 mikron.

A helikopter munkasebessége alacsonyabb a repülőgépekénél, ennek megfelelően a menetszél szekunder porlasztási tulajdonsága nem érvényesül annyira. A szükséges cseppszám biztosítása érdekében ezért bizonyos fokig jobban porlasztó, azaz nagyobb számú permetcseppeket előállító szórófejbetéteket kell alkalmazni.

Helikoptereknél a Spraying System rendszerű, üreges-kúpos szórófejlapkák, valamint a pörgetőtest-kombinációk találhatók olyan méretezéssel, amelyek a kívánt permetezési formát biztosítani is tudják. Apró, illetve közepes cseppmérethez a D6–45, durva cseppmérethez pedig a D8–45 kombinációk nyertek alkalmazást.

A helikopter kisebb haladási sebessége (a menetszél másodlagos porlasztó hatásának csökkent volta) ellenére a szórófejek szögállásának változtatása ebben az esetben is előnyös.