Ugrás a tartalomhoz

Mezőgazdasági repülés

Szász Árpád, Varga Lajos

Mezőgazda Kiadó

5. fejezet - 4. A légi vegyszeres munkák technológiájának sajátosságai és alapjai

5. fejezet - 4. A légi vegyszeres munkák technológiájának sajátosságai és alapjai

4.1. A légi kezelések sajátosságai

A mezőgazdasági repülés szórási munkálatai, legyen az folyadékok vagy szilárd halmazállapotú anyagok kijuttatása, csak annyiban lehetnek hasonlóak a földi növényvédő és granulátumszóró gépek munkáihoz, hogy azonos mennyiségű hatóanyagot juttatnak ki egységnyi területre. Ha alaposan megvizsgáljuk a kijuttatás körülményeit azonnal láthatóak a különbségek, amelyek az eredményes alkalmazás érdekében minden körülmények között figyelembe veendők:

A szántóföldi növényvédő és granulátumszóró gépek a talajon mozognak, a legkisebb domborzati és talajegyenetlenségeket is érzékelve munkájuk során „lemásolják” a talaj felületét, szórásszélességük szinte a kijuttatóberendezés szélső pontjáig tart. A légijárművek ezzel szemben alacsony repülési magasságban (3–50 m) szórják ki a szükséges anyagokat, nem követik olyan pontosan a talaj felületét, ugyanakkor a repülőgépből, vagy a helikopterből kiömlő vegyszeráram miután a légijármű mögött keletkező légörvények zónájába kerül, azok hatására a fesztávolságnál szélesebb sávba csapódik le a növényzetre vagy a talajra.

A szántóföldi permetezőgépek viszonylag alacsony szórási magassága (0,8–2,0 m) és a kis munkasebessége (6–12 km/h) közben a szórófejeket elhagyó permetcsepptömeg nagymértékben megtartja a szórófej által biztosított nagyságát. Rövid esési útja során nincs kitéve annyira a meteorológiai (szél, párolgási stb.) tényezők és más erők hatásainak. A légijárművek permetezőberendezéseit elhagyó csepptömeg ugyanakkor a nagy haladási sebesség hatására még egy másodlagos porlasztásnak is ki van téve.

A földi növényvédő gépek permetező szórófejei leginkább hidraulikus vagy mechanikus porlasztási elven működnek. A légijárművek permetezése kombinált permetezési formának tekinthető. Számításba kell venni a szórófej típusától függő elsődleges, azaz primer porlasztást, majd a menetszél által eredményezett további másodlagos vagy szekunder cseppaprítást. A kétszeres porlasztású, valamint számos más, csak a légijárművekre jellemző technikai megoldás eredményeképpen a légijárművek által leggyakrabban használt egységnyi folyadékmennyiségek lényegesen alatta maradnak a földi gépek által használtakénál ugyanolyan, esetenként jobb biológiai hatás biztosítása mellett.

Az összehasonlítások – első pillanatra – a légijárművek alkalmazási lehetőségeinek bonyolultabb formáját bizonyítják. Az alkalmazó a kijuttatás sajátos körülményeivel és lehetőségeivel ha tisztában van, akkor a végrehajtás már nem tűnik „bonyolultabbnak”, mint a szántóföldi gépekkel végzett munka.

A légi növényvédelem világviszonylatban való elterjedése számos olyan tényezőre vezethető vissza, amelyek a légijárművek alkalmazásának szükségszerűségét támasztják alá. Ezek:

1. Nagy területeken az optimális időben való, megfelelő biológiai hatékonyságú védekezés biztosítása. A nagyobb összefüggő területek sok esetben túllépnek egy-egy üzem területi határain, s ez annál is inkább fontos, mivel a kórokozók, kártevők sem csak az adott üzemben jelentkeznek, hanem egy összefüggő területen.

2. A légijárművek tevékenységét az igen nagy területteljesítmény jellemzi. Egy-egy védekezés során akár 15–20 nagyteljesítményű földi gép munkája helyettesíthető repülőgéppel vagy helikopterrel. Ezzel együtt jelentős élőmunkaerő is felszabadul. Ez az előny különösen ott hasznosítható eredményesen, ahol a megmunkálandó terület nagy, és az optimális körülmények között elvégezhető munka ideje viszonylag rövid.

3. A repülőgépes munkákra jellemző a talajállapottól független alkalmazási lehetőség. Felázott, havas, sáros, vízborításos területek megmunkálása a repülésre alkalmas időjárás esetén bármikor lehetséges.

4. A mezőgazdasági repülés eredményesen végezhető bármilyen növénymagasság esetén. A légijármű a növényzet fejlődésének későbbi szakaszaiban is végezheti munkáját anélkül, hogy a növényállományt károsítaná.

5. A repülőgépes munkák során elmarad a taposási kár, amely egyébként a traktoros munkák velejárója.

6. Légijárművekkel végzett szerkijuttatás finomabb eloszlásban, korszerűbb módon végezhető.

7. A légijárművel a permetezési munka speciális jellegénél fogva jelentős folyadékmegtakarítást eredményezhet. A terjedőben levő ULV-munkaféleségek permetlé-előkészítést, nagymennyiségű vízszállítást egyáltalán nem is igényelnek.

8. A légi növényvédelem munkája azáltal, hogy gyors és koncentrált, egyben hatékonyabb is.

A felsorolt repülőgépes „érvek” mellett a helikopterek eredményes üzemeltetésének alátámasztásául ki kell hangsúlyozni a merev szárnyú repülőgépekkel szembeni előnyeit:

1. A helikopter munkasebessége tág határok között változtatható. A sebességváltoztatás eredményeképpen megváltozott légtömegáramlás a növényzetet is megmozgatja, biztosítva ezzel a jobb vegyszereloszlást.

2. A helikopter jobban képes alkalmazkodni a terep- és domborzati viszonyokhoz, mint a merev szárnyú repülőgép. Kisebb szabálytalan alakú táblák megművelése helikopterrel eredményesebb lehet.

3. A helikopter manőverezőképessége a mezőgazdasági munkavégzés során jobban kihasználható.

4. A helikopterek felszállópálya-igénye lényegesen kisebb, mint repülőgépeké, ezáltal a megművelésre kerülő táblák szomszédságában is könnyebben lehet felszállóhelyet létesíteni, illetve kijelölni. A közeli fel- és leszállóhely lehetőségével – azonos teherbírást figyelembevéve – a helikopter termelékenysége jóval nagyobb a merev szárnyú repülőgépekénél, és jóval rövidebb idő alatt végezheti el a felszállásait.

Az eredményes alkalmazás érdekében az alábbi korlátozó tényezőket is állandóan szem előtt kell tartani:

1. A légi úton végzett munkaféleségek jobban függnek az időjárástól. Egyes munkaféleségek, így a vegyszeres gyomirtások és állományszárítások végzésére előírt biztonsági előírások szigorú szélsebességi korlátokat tartalmaznak.

2. A légijárművek eredményes, szakszerű üzemeltetése nagyobb felkészültséget, szakképzettséget és szervezési készséget igényel a gazdaságoktól.

3. Vannak olyan növényvédelmi beavatkozások, amelyek nem, vagy csak gyenge eredménnyel végezhetők el a légijárművek segítségével.

4. A kijuttatás technológiájától való eltérés elsodródási károkat okozhat.

5. A repülőgépek szükségrepülőtér-igénye nem biztosítható minden esetben.