Ugrás a tartalomhoz

Mezőgazdasági repülés

Szász Árpád, Varga Lajos

Mezőgazda Kiadó

2.3. A hazánkban üzemelő jelentősebb mezőgazdaságirepülőgép- és helikoptertípusok

2.3. A hazánkban üzemelő jelentősebb mezőgazdaságirepülőgép- és helikoptertípusok

Hazánk mezőgazdaságában a légijármű-típusok fokozatosan korszerűsödtek. A végbement kiselejteződések és tipizálás után ma már a mezőgazdaság speciális igényeit jobban kielégítő konstrukciókat üzemeltetnek.

Az An–2 (Antonov) repülőgép (1. kép és 14. ábra) a modern mezőgazdasági repülés egyik legöregebb géptípusa. A repülőgép tervezését O. K. Antonov, szovjet konstruktőr, 1940-ben kezdte el. A prototípust 1947-ben repülték be, a gép sorozatgyártása 1949-ben kezdődött. Az An–2-nek mintegy 20 módosított felhasználási változatáról tudunk, köztük a legismertebb a teher-, személy-, betegszállító és a mezőgazdasági célokat szolgáló változat. A jól sikerült repülőgépet licenc alapján 1957-től Kína és 1960-tól Lengyelország gyártja.

14. ábra - An–2 repülőgép háromnézeti rajza

An–2 repülőgép háromnézeti rajza


A Szovjetunióban 1964-ben jelent meg az An–2M, mezőgazdasági célokra továbbfejlesztett változat, amely nagyobb vegyszertartályával, korszerűsített mezőgazdasági berendezésével nagy elismerést váltott ki a szakemberek körében. Magyarországra 1967 telén az An–2M változat érkezett meg először, majd ezt követően 1971-től folyamatosan a lengyel An–2-típusok.

A repülőgép kétfedelű, fémépítésű. Kilenchengeres, 736 kW teljesítményű, léghűtéses csillagmotorja négyágú fém légcsavart hajt. A merev, nem behúzható futóművek olaj-levegős rugóstaggal rendelkeznek. A repülőgép kétüléses. A pilóta mellett a jobb oldali ülés igénybevételével szükség esetén mód van a szerelő, illetve a munkát ellenőrző szakember szállítására.

Külföldi és hazai üzemeltetési tapasztalatok alapján elmondható, hogy az An–2 repülőgép alkalmazási lehetőségeinek sokoldalúságát, valamint megbízhatóságát tekintve szinte világviszonylatban is egyedülálló. Igen előnyös a munkarepülések közben rendelkezésre álló kb. 40% teljesítménytartalék. Kiemelkedően jó a baleseti statisztikája, élet- és vagyonbiztonsági szempontból a legbiztonságosabb repülőgéptípus. Napjaink privatizált formában működő mezőgazdasági repülésének legáltalánosabb típusa. Ismereteink szerint 42–43 db-ot üzemeltetnek az országban.

A lengyel és az amerikai mezőgazdaságirepülőgép-gyártás közös eredményének tekinthető az M–18 (Dromader) típus (3. kép és 15. ábra). Az amerikai Rockwell International jól ismert mezőgazdasági repülőgépének, a Thrush Commandernek szárnypaneljeit, vegyszertartály-elhelyezését és más, alapvetően fontos szerkezeti elemeit egyesítették az An–2 gépen bevált AS–62 hajtóművel.

15. ábra - M–18 repülőgép háromnézeti rajza

M–18 repülőgép háromnézeti rajza


A tervezés során különös figyelmet fordítottak a repülőgép-vezető biztonságára. A műanyag vegyszertartályt a hajtómű és a kabin közé helyezték el, az ütközési erőt felfogó zónába. A kabint úgy méretezték, hogy ütközés esetén 40 g lassulásig biztosítani tudja a repülőgép-vezető védelmét. Az együléses kabint ugyanakkor magasan a törzs fölé helyezték, így jó kilátást nyújt a pilótának. Az alsószárnyas repülőgép tiszta fémépítésű. A merev, nem behúzható futóművek olaj-levegős rugóstaggal rendelkeznek.

Azokat a szerkezeti elemeket, amelyek a vegyszerrel érintkeznek, műanyag bevonattal látták el, illetve rozsdamentes acélból készítették. Könnyen leszerelhető burkolatok teszik lehetővé a törzsrács vizsgálatát, valamint a lerakódott vegyszerek eltávolítását.

A lengyel PZL-Mielec gyár speciális mezőgazdasági célú M–18 gépe 1976-ban repült először. Hazánk 1979-ben vásárolta az első két darabot. A CIBA-GEIGY szakembereivel közös, minden részletre kiterjedő alapbemérés után, 1981-ben álltak munkába. A repülőgép speciális jellegénél és építésénél fogva az An–2-vel megegyező hajtómű-teljesítménye mellett nagyobb hasznos terhelhetőséggel rendelkezik, ebből eredően területteljesítménye is magasabb. Jelenleg a vállalkozások 8 db-ot üzemeltetnek ebből a típusból.

A rendszerváltást követő időben kerültek be hazánkba a Z–137T (Agro Turbo) repülőgépek (5. kép és 16. ábra) a Cseh Köztársaságból.

16. ábra - Z–137T repülőgép háromnézeti rajza

Z–137T repülőgép háromnézeti rajza


A több mint 700 db legyártott és hazánkban is közel 15 évig üzemeltetett Z–37-es hajtóművét, sárkányának szinte minden méretét megváltoztatva 1981. szeptember 8-án repült először az akkor még XZ–37T típusnévre hallgató, OK–146 lajstromjelű Agro Turbo. A prototípus hajtóművét a Walter M–601 B jelű gázturbina képezte.

1982-ben újabb két prototípussal (OK–072, OK–074) kiegészülve kezdődhettek el az igazi alkalmazhatóságot megállapító kísérleti repülések, amelyek 1983. december 28-ig folytatódtak. A kísérleti repülések igazolták az új típussal szembeni elvárásokat, ami jó üzembiztonság, kiváló manőverezőkészség, jó fordulékonyság, gazdaságos üzemeltetési lehetőség, magas területteljesítmény terén jelentkezett.

Ezek után 1985 közepén indult el a típus szériagyártása, elsősorban a csehszlovák mezőgazdasági repülés részére. A Z–137T hajtóműve a Walter M–601Z lett, aminek teljesítménye 388 kW. A repülőgép törzse a Z–37-nél bevált rácsszerkezet vászonborítással, ami a kis súly mellett nagy szilárdságot ad.

A szárny és a vezérsíkok fémfelépítésűek. A szárnyak végére áramlásterelő lapok (wingletek) kerültek. A törzs, a szárny és a vezérsíkok méreteinek megnövelése lehetővé tette egy 1000 dm3-es rozsdamentes acél vegyszertartály beépítését a pilótaülés mögé.

A megnövekedett kormányerők csökkentését elektromos magassági, illetve a kabinból vezérelt mechanikus oldalkormány trimm szolgálja. A kabinból a kilátás rendkívül jó, a repülőgép kiszolgálása kényelmes.

A villamos légvezetékkel való ütközés esetén a személyzet és a gép biztonságát szolgálja a kabin és a főfutószárak előtt elhelyezett drótvágó él.

Ez a repülőgép a hajtómű teljesítménye és a repülési tulajdonságai alapján nemcsak a szövetkezeti, hanem a magángazdaságok kisebb tábláin is képes gazdaságosan munkát végezni. Jelenleg hazánkban 10 db-ot üzemeltetnek mezőgazdasági célokra.

Hazánk mezőgazdaságának első helikoptere a Ka–26 (Kamov) típus (2. kép és 17. ábra) volt. A szovjet N. J. Kamov vezette tervezőiroda 1964-ben hozta létre ezt a többcélú helikoptert. A modul rendszerű építés miatt a gép viszonylag egyszerűen átállítható különféle feladatokra. A vezetőfülke mögé mezőgazdasági berendezés, négy-, hatszemélyes utaskabin, teherszállító plató vagy daruhorog szerelhető.

17. ábra - Ka–26 helikopter háromnézeti rajza

Ka–26 helikopter háromnézeti rajza


A törzs szegecselt, tiszta fémépítésű félhéj szerkezet. Első része a teljes kilátást biztosító vezetőfülke, amelyben két ülés, a belső kormány- és kezelőszervek, valamint a mezőgazdasági gépeknél szokatlanul komoly műszerezettség található. Ezekkel a műszerekkel éjszaka és bonyolultabb időjárási körülmények között is alkalmas a repülésre. A vezetőfülke hermetikusan zárt, vegyszerszűrővel van ellátva. A helikopter négy futóval rendelkezik.

A törzsön kívül, kétoldalt helyezték el az egyenként 239 kW teljesítményű, kilenchengeres csillagmotorokat, amelyek a főreduktoron keresztül hajtják meg a rotorokat. A koaxiális elrendezésű, egymással ellenkező irányba forgó rotorokon 3–3 üvegszál erősítésű műanyagból készült, szendvics szerkezetű forgószárnylapát van. Ez a koaxiális tengelyű kétrotoros megoldás bonyolultsága ellenére gazdaságos, teljesítménykihasználási együtthatója nagyobb, vonóereje pedig magasabb az egy rotorsíkú helikopterekénél.

A helikopter stabilitását a két farokgerendán elhelyezett vízszintes és függőleges vezérsíkok növelik. A Ka–26 kisméretű, koncentrált tömegelhelyezésű, könnyen kormányozható, jól manőverezhető. Rotorörvényei kíváló agrotechnikai hatásúak.

A magyar mezőgazdasági repülés standard típusa lett a Ka–26. A típus gyártása és szállítása az 1970-es évek végén befejeződött. A Ka–26 előnyös aerodinamikai tulajdonságai viszont lehetővé tették, illetve megkövetelték a továbbfejlesztett változatának (Ka–126) megtervezését. A gyártás beindítása körüli, több éve húzódó nehézségek nem teszik lehetővé a gép belátható időn belüli beszerzését.

A Ka–26 típus elterjedését és használhatóságát az is bizonyítja, hogy 1997-ben 58 db Ka–26-ot üzemeltettek hazánkban a vállalkozások.

A kiöregedő Ka-26 pótlására még 1986-ban meghírdetett hazai versenytárgyaláson több cég nyújtott be ajánlatot. Gazdaságos üzemeltetési paraméterei, valamint a legkedvezőbb árajánlat miatt a nagy helikopterszériákat gyártó, ismert amerikai cégre a McDonnell Douglas Helicopter Companyra, annak MD–500E típusára (4. kép és 18. ábra) esett a választás.

18. ábra - MD–500E helikopter háromnézeti rajza

MD–500E helikopter háromnézeti rajza


A korábbi Hughes Helicopters 500D típusának átalakításával, korszerűsítésével 1982-től gyártják az 500E típust. A Hughes cég 1984-ben a McDonnell Douglas Corporation leányvállalata lett, s így kapta a típus az MD jelet.

A könnyű súlyú helikopter egyszerű felépítésű, rendkívül mozgékony, kiváló manőverezőképességű. Ez annak is tulajdonítható, hogy az MD–500E helikoptert katonai felderítő-, mentő-, harckocsi-elhárító kishelikopter bázisán fejlesztette ki a gyártó.

A törzs szegecselt alumínium ötvözetű félhéjszerkezet. Az orr-rész nyújtott, áramvonalas. A kabin alatt és felett huzalvágót építettek be. A pilóta és az utasa számára kialakított kabin fűthető, szellőző rendszere jó, de nincs vegyszerszűrője.

A vásárolt mezőgazdasági változatú gépet műszerezettsége éjszakai repülésre nem teszi alkalmassá. Futóműve csúszótalpas és hidropneumatikus lengéscsillapítóval van ellátva.

Az igen sok nyugati helikoptertípuson alkalmazott és jól bevált Allison 250–C20B gázturbinával dolgozik. Jól szigetelt hajtóműtere van, a kiömlőnyíláshoz hangtompítót építettek be. Külső és belső zajszintje alacsony.

A helikopter ötlapátos, 8,05 m átmérőjű, alumínium ötvözetű főrotorral és farokkiegyenlítő rotorral van ellátva. Egyedülálló megoldású a lapátbekötése, amely korszerűbb a mechanikus, csuklós megoldásnál, így jelentősen csökken a rotorlapátok igénybevétele. T elrendezésű irányfelületét úgy alakították ki, hogy az alsó függőleges vezérsíkra hátranyilazott farokcsúszót szereltek. Ennek feladata a farokrotor megvédése a talaj közeli manővereknél.

Napjainkban már csak 1 db MD–500E típusú helikoptert üzemeltetnek a mezőgazdaságban, ami alkalmanként szúnyogirtást végez.

Az 1990-es évek elején kerültek be hazánkba a külföldön igen elterjedt, amerikai gyártású Hiller helikopterek. A Hillert mintegy négy évtizedes tapasztalat felhasználásával fejlesztették ki.

Ismert típus az UH–12ET, amit Allison gázturbinával láttak el. Hazánkban az UH–12E típust (6. kép és 19. ábra), a dugattyús változatot üzemeltetik.

19. ábra - UH–12E helikopter háromnézeti rajza

UH–12E helikopter háromnézeti rajza


A helikopter egyszerű felépítésű, teljesen fémépítésű, egyrotoros, faroklégcsavaros, csúszótalpas konstrukció. A nagy felületű, színezett plexivel borított kabin igen jó kilátást biztosít a vezetőnek a kirepüléshez, a munkaterület figyeléséhez. A kabin mögött helyezkedik el a hajtóműegység a főreduktorral.

Hajtóműve 253 kW összteljesítményű, Lycoming VO–540 C2A típusú, hathengeres, léghűtéses boxer motor. Itt is szeretnénk hangsúlyozni, hogy csupán 70 dm3/légióra a tüzelőanyag-fogyasztása, ami a jelenlegi árak miatt igen jelentős tényező. Az új motorokra a gyártó cég 1200 repült óráig ad garanciát, csak utána szükséges a nagyjavítás vagy csere. A javításokat a Lycoming motorgyártó cég bécsi üzemében végzik vagy az amerikai partner cseredarabot küld.

A helikopter rotorlapátja ragasztott fémszerkezetű és rozsdaálló acél bekötésű. Ezekre merőlegesen helyezkedik el a két stabilizáló balanszrotor, amely Hiller-szabadalom. A rotorlapátokat ún. kardán agyhoz kötik be, amelynek kialakitása egyszerű és viszonylag kicsi a közegellenállása.

A megbízható, igen üzembiztos és kiváló manőverezőképességgel rendelkező Hiller UH–12E helikoptert a világ mintegy száz országában használják különböző célokra. Hazánkban a Simplex mezőgazdasági berendezéssel igen kedvező üzemeltetési tapasztalatokkal dolgozik kis táblaméretek mellett is. A magyar mezőgazdaságban 3 db dolgozik ebből a típusból.

A mezőgazdaságban dolgozó légijárművek az ország minden területén feltűnnek. A mezőgazdasági repülési tevékenységet is folytató légijárművek elhelyezkedését a 20. ábra szemlélteti.

20. ábra - Légijárműveink területi elhelyezkedése (1997)

Légijárműveink területi elhelyezkedése (1997)


A hazai vállalkozók megkeresésének megkönnyítésére a 2. táblázatban foglaltuk össze a telephelyeket és a légijárműtípusokat.

2. táblázat - Mezőgazdasági repülési tevékenységet végző vállalkozások 1997-ben

Vállalkozás neve

Telephely

Légijármű típusa

Agro Air Service BT.

Harta

M–18

Aero Coop Kft.

Nyíregyháza

Ka–26

Agro Aero 2000 Kft.

Szeged

An–2, C–188

Aero–Mester Kft.

Kenderes

An–2, Z–137T

Agrolen BT

Belvárdgyula

Ka–26

Aero-Szolg.Kft.

Tata

Ka–26

Agrokopter Kft.

Balatonkeresztúr

Ka–26

Aviacrop Bt.

Békés

An–2

Agro-Air Kft.

Szekszárd

UH–12E

Agro-Air Kft.

Szombathely

Ka–26

Agro Labor 95 Kft.

Szécsény

Ka–26

Aeromédia Kft.

Siófok

PA–25

Air Top Kft.

Jánoshalma

Ka–26

Aero Wasp Légi Szolg. BT.

Karcag

Z–37

Air Patrol Kft.

Kenderes

An–2, M–18, Z–137T

Aero-Chemo Kft.

Berettyóújfalú

An–2

Albatrosz 97. Kft.

Agárd

Ka–26

Air Service RT.

Budapest

An–2, MD–500E

Aero-H.BT.

Hajdúböszörmény

An–2

Air Doktor Kft.

Szeged

An–2, M–18

Aerosystem Kft.

Mezőkovácsháza

An–2

Biplán Kft.

Fót

Ka–26

Déldunántúli Rep.Szolg. BT.

Pécs

An–2

DROMI BT.

Szeghalom

M–18

EDÁR BT.

Mezőhegyes

M–18

ÉGJ Kft.

Bácsbokod

An–2, Ka–26

FE-PLANE Kft.

Pécs

An–2, Ka–26

Forgószárny Kft.

Dömsöd

Mi–2

Gergely AIR Kft.

Velence

Ka–26

HELI-DELTA Kft.

Tápiógyörgye

Ka–26

HELI-AIR Kft.

Budapest

Ka–26

Héja AIR Kft.

Gyöngyös

Ka–26

Heliszolg. GMK.

Sátoraljaújhely

Ka–26

Heliwork Kft.

Kaposvár

Ka–26, UH–12E

Heliglob Kft.

Nagyatád

Ka–26

Helikopter Kiszolgáló GMK.

Pápa

Ka–26

Heliszolg. Kft.

Pannonhalma

Ka–26

Hel-Coop Kft.

Kaposvár

Ka–26

Hajdu-RSZ. Kft.

Debrecen

An–2

Kamov GMK.

Pápa-Tapolcafő

Ka–26

Kapos-Airport Kft.

Kaposvár

An–2

Kiszely Zoltán vállalkozó

Békéscsaba

An–2

Kondor BT.

Agárd

Ka–26

Kunstár Sándor vállalkozó

Orosháza

An–2

Lady-Bird BT.

Szarvas

An–2, C–188

Laminár Légi Szolg. Kft.

Budapest

Ka–26

Légörvény Kft.

Szekszárd

An–2, M–18

Légi-Agrár Kft.

Heves

An–2

Matlakovics Zoltán vállalkozó

Szarvasgede

An–2

Mészáros - Halász Kft.

Füzesgyarmat

An–2

Mobilair Kft.

Nyíregyháza

Ka–26

M+M Agro Szolg. Keresk. BT.

Izsák

Ka–26

Overfly Kft.

Budapest

Ka–26

Poszmék GMK.

Debrecen

An–2

Repülők Kft.

Kőszeg

Ka–26

Rotor GMK.

Dobrony

Ka–26

Rotor BT.

Gyöngyös

Ka–26

Repülőgépes Növényvédelmi Szolg.Kft.

Fehérgyarmat

Ka–26

R. Sz. COOP Kft.

Békéscsaba

An–2, Ka–26

Schattmann Ádám vállalkozó

Polgár

An–2

SZEMP-AIR Kft.

Nagyszénás

An–2, M–18

Szentes Air Kft.

Szentes

An–2, Z–137T, Ka–26

Székely János vállalkozó

Túrkeve

An–2

Transcom 94 Kft.

Tápiószőlős

An–2, Ka–26

Urbán Kft.

Váralja

Ka–26

VEKO BT.

Békéscsaba

An–2

Zemplén Air Kft.

Encs

Ka–26