Ugrás a tartalomhoz

Mezőgazdasági repülés

Szász Árpád, Varga Lajos

Mezőgazda Kiadó

2.2. A mezőgazdasági légijárművekkel szemben támasztott főbb követelmények

2.2. A mezőgazdasági légijárművekkel szemben támasztott főbb követelmények

A mezőgazdaságban alkalmazott légijárművekkel szemben egyre magasabb követelményeket támasztanak. A korszerű gépeknél legfontosabb a repülőgép-vezető egészségének védelme, a repülésbiztonság. Előtérbe kerülnek a gazdaságossági kérdések is, a nagyhatású növényvédő szerek, a légi technika sajátosságai pedig különleges elvárásokkal jelentkeznek a mezőgazdasági berendezés kialakítását illetően.

Egy-egy típus elbírálásánál kiválasztásánál, vásárlásánál az üzemeltetőnek több szempontot kell figyelembe venni.

2.2.1. A repülőgép szerkezetével szemben támasztott követelmények

A repülőgép szerkezete nyújtson maximális védelmet a repülőgép-vezetőnek baleset (lezuhanás, átvágódás, fának ütközés stb.) esetén. Baleset bekövetkezésekor a gép deformálódjon, fokozatosan vegye fel az ütközési energiát, ezáltal védje a gép vezetőjét, ezért a repülőgép-vezető kabinját a vegyszertartály mögött célszerű elhelyezni.

A repülőgép-vezető biztonságát has- és vállheveder védje, de ne zavarja a munkavégzés során.

A kényelmes üléshez a kormány és a kezelőszervek közel legyenek. A gép vezetése, a berendezés működtetése ne fárassza a repülőgép-vezetőt.

A kabinban kismérvű túlnyomást kell biztosítani, hogy megakadályozzuk az egészségre ártalmas vegyszerek bejutását. A kabinban bejutó levegőt gondosan meg kell szűrni és biztosítani kell a repülőgép-vezető részére egyedi szellőzést (ventilációt) is. Szükség esetén védőruha, védőálarc viselését is előírhatják.

A kabin szellőző és fűtő rendszere biztosítsa a repülőgép-vezető megfelelő munkafeltételeit különböző környezeti hőmérséklet esetén.

Nyíljon a kabinból jó kilátás guruláskor, felszálláskor, repülés közben és leszálláskor. A hátsó féltérre való kilátás visszapillantó tükörrel is megoldható.

A vegyszer- és tüzelőanyag-tartályokat az üres repülőgép súlypontjához közel kell elhelyezni, mert ezáltal különböző terhelésváltozatoknál is csak kismértékben változik a repülőgép súlyponthelyzete.

A repülőgép merev (nem behúzható) futóműve biztosítsa a szűkségrepülőtérről való üzemeltetést. A légvezetékkel való esetleges ütközés miatt a futómű szárára és a kabin elé vágóélt szerelnek.

A repülőgép burkolata több helyen lebontható, vegyszerlerakódástól a gép tisztítható legyen.

2.2.2. A repülési tulajdonságokkal szemben támasztott elvárások

A mezőgazdasági repülőgépek kis sebességgel (140–200 km/h) biztonsággal tudjanak dolgozni. Rövid legyen a fel- és leszállási úthosszuk, így repülőtérigényük kicsi, a futómű kevésbé lesz igénybevéve.

A repülőgépet a munkavégzés során, sőt az átesési vagy kritikus sebesség közelében is biztonságosan lehessen kormányozni. Az utóbbi, lecsökkent sebességre a repülőgép-vezető figyelmét egyes típusoknál hang- és fényjelzés hívhatja fel.

A gépek jó manőverezőképességgel rendelkezzenek, vagyis a tábla végén gyorsan tudjanak emelkedni, viszonylag kis ívű legyen a táblavégi forduló.

2.2.3. A terhelési jellemzők szerepe

A vegyszerteher a gép felszálló tömegéhez képest minél nagyobb legyen, ami a gazdaságosságot növeli. Speciális mezőgazdasági célra tervezett repülőgépeknél a vegyszerteher a felszálló tömeg 40–50%-át is eléri, míg az átalakított és a többcélú gépeknél ez a szám csak 20–30%.

A felszálló tömeg és a startteljesítmény hányadosa, az ún. teljesítményterhelés minél nagyobb legyen. Ezzel nő a gazdaságosság, de csökken (s ezzel határt szab) a repülésbiztonság. A teljesítményterhelés értéke 5,5–8 kg/kW között változik.

A felszálló tömeg és a szárnyfelület hányadosa, az ún. felületi terhelés a repülésbiztonság szempontjából ad tájékoztatást. A mezőgazdasági repülőgépek felületi terhelése – (m/A érték) – 70–120 kg/m2 közötti. Magasabb értéknél növelni kell a gép sebességét, csökken a repülésbiztonság. A hajtómű teljesítmény változtatásakor biztosítani kell, hogy vízszintes repülés esetén legyen a hajtóműben megfelelő teljesítménytartalék.

2.2.4. A mezőgazdasági berendezéssel szemben támasztott követelmények

A mezőgazdasági berendezésnek biztosítani kell a folyékony oldatok, emulziók, szuszpenziók permetezését, valamint a szemcsézett és por alakú vegyszerek, illetve magvak egyenletes szórását.

A mezőgazdasági berendezés elemei vegyszerálló anyagból, elsősorban műanyagból készüljenek. Ugyancsak meg kell oldani a repülőgép vegyszerrel érintkező részeinek korrózió elleni védelmét.

A berendezésnek biztosítani kell a szuszpenzió és emulzió repülés közbeni keverését, a szemcsézett és por alakú szerek szórás közbeni boltozódásának megakadályozását.

A permetező-, illetve szóróberendezés le- és felszerelése, cseréje gyorsan elvégezhető legyen.

A szóróberendezésen a dózist könnyen lehessen állítani, eltömődés ne legyen, a permetlé utáncsöpögését meg kell akadályozni, a szórás egyenletes legyen.

Lehetővé kell tenni a vegyszertartályban lévő anyagok vészledobását.

*

Speciális mezőgazdasági helikoptert még nem terveztek, a több célra készült helikoptereket alakítják át s szerelik fel mezőgazdasági berendezéssel. Üzemeltetésüknél a fenti szempontokat értelemszerűen kell átvenni és alkalmazni.