Ugrás a tartalomhoz

Matematikai mozaik

Andrásfai Béla, Bakos Tibor, Bognár Jánosné, Bognár Mátyás, Gallai Tibor, Hódi Endre, Laczkovich Miklós, Molnár Ferenc, Reimann István, Rényi Alfréd, Révész Pál, Rónyai Lajos, Surányi János, Vadkerty Tibor, Varga Tamás

Typotex

A SZERENCSEJÁTÉKOK ÉS A VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS

A SZERENCSEJÁTÉKOK ÉS A VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS

RÉNYI, ALFRÉD


1. BEVEZETÉS

E cikknek az a célja, hogy a szerencsejátékokra – különösen a kártyajátékokra – vonatkozó közérthető és érdekes feladatokon keresztül a valószínűségszámítás bizonyos fogalmait és módszereit ismertesse.[16] Bár nem törekedtem a példaként szereplő szerencsejátékok szabályainak teljes részletességgel való ismertetésére; azonban igyekeztem a példákat úgy megfogalmazni, hogy az is megértse őket, aki az illető játékot nem ismeri alaposan. Természetesen azért annak, aki bridzsel, a bridzsre vonatkozó példák többet mondanak, mint annak, aki nem ismeri a játékot stb.

Felmerülhet az olvasóban a kérdés: érdemes-e a kártyajátékokkal és általában a szerencsejátékokkal tudományos alapon foglalkozni? Erre a kérdésre véleményem szerint feltétlenül igennel kell válaszolni. Nemcsak azért érdemes, mert ez segít a kombinatorika és a valószínűségszámítás megértéséhez, hanem azért is, mert e problémák tudománytörténeti érdekességgel bírnak, hiszen a valószínűségszámítás kialakulásában a szerencsejátékokra vonatkozó feladatok közismerten igen nagy szerepet játszottak. Jó példa erre a kártyakeverés fogalma, amely összefügg nemcsak a kémiai technológiában használatos keverési eljárásokkal, hanem a termodinamika alapvető fogalmaival is.



[16] Az egyes szerencsejátékok valószínűségszámítási vizsgálatába nem mehetek itt bele részletesen, azonban az egyes játékokkal kapcsolatban utalok olyan könyvekre, ahol részletesebb tárgyalást találhat az érdeklődő olvasó.