Ugrás a tartalomhoz

A magyarság virágai

Rapaics Raymund (2006)

Arcanum Adatbázis Kft.

16. fejezet - Irodalom.

16. fejezet - Irodalom.

Rövidítések:

B. K. = Botanikai Közlemények.

M. B. L. = Magyar Botanikai Lapok

M. Ny. = Magyar Nyelv.

N. M. É. = A Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője.

T. K. = Természettudományi Közlöny.

– – Orientalische Blumensprache. 1830.

– – Grimani breviarium.

Aiton, W.: Hortus kewensis, or a catalogue of the plants cultivated in the Royal Garden at Kew. 1789.

Alföldi Flatt K.: A kerti tulipán története. (Kertészeti Lapok) 1892.

Alföldi Flatt K.: Veszelszky Antal mult századbeli botanikus. (T. K. pótf.) 1894.

Alföldi Flatt K.: Péchy Lukács és botanikai műve. (T. K.) 1900.

Anderews, H.: Geraniums, 1805.

Ascherson, P.: Közlés a jerikói rózsáról a Bot. Ver. der Prov. Brandenburg-ban 1881.

Balogh E.: Tulipán ornamentikánk eredete. (Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeumban 50 éves jubileumára) 1929.

Balogh J.: Perpetua és Felicitas. (Budapesti Szemle) 1931.

Bálint Nagy I.: Purkicher György pozsonyi orvos élete. (Orvosi Hetilap) 1830.

Bátky Zs.: Néhány adat Bánffyhunyadnak és környékének népies építkezéséhez. (N. M. É.) 1907.

Beythe A.: Fives könüv. 1595.

Bejthe I.: 1. Clusius.

Belon, P.: Les observations de plusierus singularitez et choses mémorables trouvées en Gréce, Asie, Indie, Egypt. Arabic et autres pays étranges. 1533.

Beluleszkó S.: Magyar hímes tojások. (N. M. E.) 1905.

Benkő J.: Téli bokréta. 1781.

Benkő J.: – Fűszeres bővebb nevezetek. (Molnár Magyar Könyvháza) 1783.

Benkő J.: A középajtai szkumpia. 1796.

Berlèse, L.: Monographie du genre Camellia. 1837.

Berlèse, L.: Iconographie du genre Camellia. 1839.

Bonpland, A.: Description des plantes rares cultivées à Malmaison et à Navare. 1813.

Borbás V.: Kelet virágaitól pórkertjeinkig. (Földrajzi Közlemények) 1890.

Borbás V.: Európának idegen növényekkel való beruházkodása. (T. K.) 1891.

Borbás V.: cikkei a Pallas Lexikonban.

Boschius, J.: Symbolographia. 1702.

Brunfels, O.: Contrafeyt Kreuterbuch. 1532.

Brunschwigk, H.: Das Buch der rechten Kunst zu destillieren 1500.

Buday J.: Ujabb adatok a Bükkhegység flórájához. (M. B. L.) 1913.

Burman, J.: Rariorum africanarum plantarum decades. 1738–39.

Camerarius, J.: Symolorum et emblematum centuria. 1661.

Camerarius, R. J.: De sexu plantarum. (1694) 1899.

Cloquet, L.: Esai sur la décoration architectonique. (Revue de l’art chreiten) 1901.

Clusius, C.: Rariorum aliquot stirpium per Pannoniam, Austriam observatarum histora. 1583.

Clusius, C.: Rariorum plantarum historia. 1601.

Cusius, c. és Bejthe I.: Stirpium nomenclator pannonicus. 1583.

Columella, L. I. M.: A mezei gazdaságról. Fábián I. ford. 1819.

von le Coq, A.: Cotscho. 1913.

Cordus, V.: Annotaciones in Pedaci Dioscoridis de Medica materia libros. 1561.

Csapó J.: Uj füves és virágos magyar kert. 1775.

Csánki D.: I. Mátyás udvara. 1884.

Csefkó Gy.: A tulipán szó és motívum történetéhez. (Népünk és nyelvünk) 1929.

Csergő G.: Wappenbuch de Adels von Ungarn. 1885–1894.

Csérer L.: A kertészet a fejedelmek korabeli Erdélyben. (Magyar Gazdák Szemléje) 1928.

Csippék J.: Adatok a felvidéki olajkárok, házaló gyógyszerárúsok történetéhez. (N. M. É.) 1907.

Csippék J.: Sáfrányosok a felvidéken. (N. M. É.) 1910.

Csoma J.: A magyar heraldika korszakai. 1913.

Degen Á.: Clusius botanikai jelentősége. (T. K. pótf.) 1926.

Diószegi S.: Orvosi füvészkönyv. 1813.

Diószegi S. és Fazeaks M.: Magyar füvészkönyv. 1807.

Dodonaeus, R.: Florum et coronarium odoratarumque nonnullarum herbarum historia. 1568.

Erdélyi P.: A virágének. (Ethnographia) 1899.

Ernyey J.: Természettudományi mozgalmaink a XVII–XVIII. században. (T. K. pótf.) 1912.

Ernyey J.: A pozsonyi botanikuskert katalógusa 1651-ből. (B. K.) 1916.

Ernyey J.: A borsodbánfalvi kastély virágoskertje 1787-ben. (T. K.) 1926.

Ernyey J.: Az akácfa vándorútja és megtelepedése hazánkban. (M. B. L.) 1926.

Ernyey J.: Benkő J. természettudományi hagyatéka. (B. K.) 1932.

Ferrari, G. B.: De florum cultura. 1633.

Ferrari, G. B.: Hesperides. 1646.

Fiinály H.: A besztercei szószedet. 1892.

Fischer, H.: Mittellaterliche Pflanzenunde. 1929.

Fischer I.: Ritkább és homályosabb képzők. (Magyar Nyelvőr) 1878.

Frombergy, E. D.: Die Parfümeriekunst. 1856.

Fuchs, L.: Commentarii de historia stirpium. 1542.

Gayer Gy.: Magyar nyelvemlék holland kiadásban. (Magyarság) 1928.

Genthon L.: A régi magyar festőművészet. 1931.

Gesner K.: Horti Germaniae. 1561.

Gesner K.: De tulipa turcarum. 1561.

Gombocz E.: Kék. (M. Ny.) 1910.

Gombocz E.: Adatok az újabbkori magyar botanika történetéhez. (Orsz. Nőképző Egyesület Értesítője) 1911.

Gombocz E.: Linné és a magyar botanika. (U. o.) 1914.

Gombocz E.: Az árvalányhaj mint betegségokozó. (B. K.) 1914.

Gombocz E.: A budapesti egyetemi botanikus kert és tanszék története. 1914.

Gombocz E.: Bejthe András Füves könyvének kritikája (B. K.) 1920.

Gombocz E.: Clusius élete. (T. K. pótf.) 1926.

Gombocz Z.: A tulipán. (M. Ny.) 1906.

Gombocz Z.: Árpád-kori török személyneveink. (M. Ny.) 1914–1915.

Gombocz Z.: Életföldrajz és a magyar őshaza. (t. K.) 1925.

Gombocz Z. és Melich J.: Magyar etymológiai szótár. 1914–

Grossinger J.: Universa historia physica regni Hungariae, tomus V. Dendrologia. 1797.

Gulyás P.: Melius Péter Herbáriumának címképéről. (Magyar Könyvszemle) 1929.

Győrffy I. (Szeged): Kossuth Lajos turini botanikus kertjének egy élő emléke. (T. K.) 1918.

Győrffy I.: Kossuth Lajos kaktusza Szegeden. (T. K.) 1931.

Győrffy I. (Budapest): Nagykúnsági fajták. (N. M. É.) 1907.

Győrffy I.: Az alföldi kertes városok. 1926.

Győrffy I.: Magyar népi hímzések I. A cifraszűr. 1930.

Gothein, M. L.: Geschichte der Gartenkunst. 1926.

Haberle K.: Succinta rei herbariae hungaricae et transsilvanicae historia. 1830.

Hampel J.: Intercisa emlékei. (Archaeológiai Értesítő) 1906.

Hampel J.: A honfoglaláskor hazai emlékei. 1896.

Haynald L.: A szentírási mézgák és gyanták termőnövényei. (Magyar Növénytani Lapok) 1879. – Atlasz hozzá 1894.

Haworth, A. H.. Synopsis plantarum succulentarum. 1812.

Házi J.: A soproni virágének. (M. Ny.) 1929.

Hegi, G.: Illustrierte Flora von Mitteleuropa. 1906–1930.

Herman O.: Az ispilángról. (M. Ny.) 1914.

Herman O.: A magyar pásztorok nyelvkincse. 1914.

Hoffmann E.: A Nemzeti Múzeum Széchényi-könyvtárának Magyarországon illuminált kéziratai. (Magyar Könyvszemle) 1927.

Hollós L.: A Ruscus aculeatus-ról. (M. B. L.) 1912.

Holuby J.: Domáce lieky ludu slovenského. (Letopis Matice Slovenskej) 1875.

Hooker és Greville: Botanical miscellany, III. 1833.

Horváth G.: A honfoglaló magyarok természetrajzi ismeretei. (A m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyülése) 1896.

Horváth J.: A magyar irodalmi művelődés kezdetei. 1931.

Hovorka, O. és Kronfeld A.: Vergleichende Volksmedicin. 1908–1909.

Huszka J.: A debreceni cifraszűr (Művészi Ipar) 1885.

Huszka J.: A székely ház. 1895.

Huszka J.: Magyar ornamentika. 1898.

Huszka J.: A magyar turáni ornamentika története, 1930.

Ipolyi A.: Magyar mythologia. 1854.

Jacquin, N. J.: Plantarum rariorum horti caesarei Schönbrunnensis descriptiones et icones 1797–1804.

Jakubovich E.: Régi magyar női nevek. (M. Ny.) 1915.

Jakubovich E.: Nagy Lajos király oxfordi kódexe, a Bécsi Képes Krónika kora és illuminátora. (Magyar Könyvszemle) 1930.

Kandra K.: Magyar mythologia. 1897.

Kassay A.: Virágnyelv. 1852.

Kerényi K.: Árpád és a növényi termést jelentő magyar személynevek. (M. Ny.) 1931.

Kerner, A.: Die Flora der Bauergärten. (Verhandl. des Zool.-Bot. Ver. in Wien) 1855.

Kerner, A.: Die Geschichte der Aurikel (Zeitschr. des deutsch-östr. Alpenverrins) 1875.

Kerner, A.: Die Geschichte des Flieders. (Neue Freie Presse) 1893.

Kovách A.: Az istenfa. (Ethnographia) 1904.

Kölreuter, D. J. G.: Vorläufige Nachricht von einigen, das Geschlecht der Pflanzen betreffenden versuchen und Beobachtungen (1761–1766) 1893.

Kronfeld, E. M.: Geschichte der Gartenmelke. 1913.

Kronfeld, E. M.: Park und Garten von Schönbrunn. 1923.

Landau, P.: Das Blumenbildnis. 1929.

Laurembergius, P.: Apparatus plantarius. 1632.

Lenz, H. O.: Botanik der alten Griechen und Römer. 1859.

Lindley, J.: The genera and species of orchidaceous plants. 1830–40.

Linné, C.: Species plantarum. 1743.

Lippay, J.: Posoni kert. 1664.

Lonicerus, A.: Kräuterbuch. 1557.

Lovassy S.: A keszthelyi hévvíz tündérrózsái. 1908.

Löw, I.: Die Flora der Juden. 1924–1928.

Lyka K.: A malonyai park. (Magyar Figyelő) 1913.

Madarassy L.: Az aratókoszorú. (Ehtnographia) 1931.

Madarassy L.: A magyar pásztorművészetről. 1932.

Magyary-Kossa Gy.: Aqua Reginae Hungariae. (Orvosi Hetilap) 1927.

Malonyay D.: A magyar nép művészete. 1907.

Martini, L.: Der christlichen Jungfrauen Ehrenkräntzlein. 1581.

Matthioli, P.: I discorsi nei sei libri della Materia medicinale di Pedacio Dioscuride. I. kiadás 1553, II. kiadás 1558.

Mágocsy-Dietz S.: Az ágáve virágzása. (t. K.) 1885.

Meissner, C. F. közlése a Selaginella lepidophyllá-ról a Linnaeá-ban 1838.

Melich J.: Szikszai Fabricius Balázs latin-magyar szójegyzéke 1590-ből. 1906.

Melich J.: Caepinus latin-magyar szótára 1585-ből. 1912.

Melius P.: Herbarium az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól. 1578.

Meyer, E. H. F.: Geschichte der Botanik. 1857.

Michon: Voyage religieux en Orient. 1853.

Misák: Immergrüne Laubgehölze.

Mizault, A.: Alexikepus, seu auxiliaris hortus. 1565.

Moesz G.: Néhány bevándorolt és behurcolt növényünk. (B. K.) 1909.

Moesz G.: Kossuth Lajos és a botanika. (T. K. pótf.) 1915.

Moesz G.: Botanikai vonatkozások Petőfi költészetében. (Urania) 1922.

Moesz G.: Jókai növényismerete. (T. K.) 1925.

Molisch, H.: A felkelő nap országában. 1929.

Molnár J.: Phytologicon. 1780.

Morison, R.: Plantarum historia univ. 1715.

Munting és Elsholz: Theatrum tuliparum. 1661.

Muntz E.: Les roses d’or pontificales. (Revue de l’art chretien) 1901.

Nadányi J.: Kerti dolgoknak leírása. 1669.

Nato: Flroentina phylologia. 1674.

br. Nyári A.: A heraldika vezérfonala. 1886.

Pais D.: Régi személyneveink jelentéstana. (M. Ny.) 1922.

Palló M.: Kökörcsin. (Nyelvtud. Közlemények) 1923.

Paszlavszky J.: Kertészkedés az élet alkonyán. (T. K.) 1919.

Pauer A.: Adatok a magyar kerti kultúra történetéhez, főtekintettel Szency herbáriumára. 1926.

Pálinkás Gy.: A kölni víz története és mibenléte. (T. K.) 1923.

Pálos E.: Győrvidék kapufái. (N. M. É.) 1906.

Pápai Páriz F.: Dictonarium latino-hungaricum. 1708. Ujabb kiadás 1767.

Péchy L.: Az keresztyén szüzeknek tisztességes koszoruja. 1591.

Pénzes A.: Budapesti virágok. (Kertészeti Lapok) 1926.

Pfeiffer, L.: Enumeratio diagnostica Cactearum hucusque cognitarum. 1837.

Plinius, C. secundus: Historia naturalis. 1838

Plumier, Ch.: Plantarum americanarum fasciculi. 1755–60.

br. Prónay R.: Honunk kertészete a multban és jelenben. (Budapesti Szemle) 1862.

Rapaics R.: Néhány szó a magyarföldi virágok érdekében. (Kertészet) 1916.

Rapaics R.: A kölni víz eredete. (T. K.) 1921.

Rapaics R.: A firenzei bizarria. (T. K.) 1922.

Rapaics R.: A rozmaring nyomában. – Magyar virágok sziklakertje. (Pesti Hirlap) 1928.

Rapaics R.: Örök tavasz a magyar kertekben. (t. K.) 1931.

Rapaics R.: Öreg fák, ősi legendák. (T. K.) 1929.

Rapaics R.: Árvalányhaj. – A jerikói rózsa és a karácsonyi virágok. (T. K.) 1930.

Rapaics R.: Kökörcsin, a magyarság ősi virága. (T. K.) 1931.

Raiapcs R.: A magyar kert eredete. (T. K. pótf.) 1931.

Rapaics R.: A Posoni kert virágai. – Nefelejts. (Kertészeti Szemle) 1931.

Rapaics R.: Péchy L. Koszorújának forrásműve. (B. K.) 1931.

Rapaics: A XV. század magyar várkertjei. (Magyar Művészet) 1931.

Rapaics R.: A tulipán diadalútja a tulipántos ládáig. – Virág a vázában. (Magyar Szemle) 1931.

Rapaics R.: Virágok virága. (Napkelet) 1931.

Rapaics R.: Isten fája. (Magyar Asszony) 1931.

Rapaics R.: Szemirámisz kertje. – A Gellérthegy csodája. – Sárga liliom. – Csipkerózsika. – Napraforgó. – Szőmörce. (A Természet) 1931.

Rapaics R.: Hatvani István csodálatos lakomája. (T. K.) 1932.

Rauwolf, L.: Aigentliche Beschreibung der Raiss, so er vor dieser Zeit gegen Auffgang um die Morgenländer nicht ohne geringe Mühe und große Gefahr selbs vollbracht. 1581–1583.

Raymann Á. közlése az ürömtaplóról az Acta phys.-med. Acad. Caes. Leopoldino-Carol.-ben. 1730.

Ráth Gy.: Az iparművészet könyve. 1905.

Reinhardt, L.: Kulturgeschichte der Nutzpflanzen. 1911.

Risso és Poiteau: Historie naturelle des Orangers. 1818.

Rodiczky J.: A virágok, gyümölcsök és a régi magyar úriasszonyok. (A Kert) 1904.

Rosen, F.: Die Natur in der Kunst. 1903.

Ruellius, J.: De natura stirpium libri tres. 1536.

Saulcy: Voyage autour de la Mer Mort. 1853.

Scherser, H.: Die Flora aller Bauergärten und Friedhöfe.

Schönherr Gy.: A római Casanate-könyvtár Korvin-kódexe. 1905.

Schultz, P. F. F.: Unsere Zierpflanzen. 1909.

Sebestyén K.: A magyarság ládái. (M. Ny.) 1927.

Simonyi Zs.: Gyappanik. (Magyar Nyelvőr) 1881.

Soó R.: Aster-tanulmnáyok. (B. K.) 1924.

Sprengel, K.: Das entdeckte Geheimnis der Natur im Bau und Befruchtung der Blumen. (1793) 1894.

Steinbrinck, C. és Schinz, H.: Über die anatomische Ursacheder hygrochastischen Bewegungen der sogenannten Jerichorosen. (Flora) 1908.

Störck, A.: Libellus des usu medico Pulsatillae nigricantis. 1771.

Strasburger, E.: Streifzüge an der Riviera. 3. kiadás. 1913.

Sweet, R.: Geraniaceae; the natural order of Gerania. 1820–30.

Sz. J. (Szabó József): Az önmaga tapasztalásából tanitó okos, gondos és értelmes kertész, avagy egy csalhatatlan kertészkönyv. 1824.

Szamota I.: A Murmelius-féle latin-magyar szójegyzék 1533-ból. 1896.

Szamota I.: A schlägli magyar szójegyzék a XV. század első negyedéből. 1894.

Szamota I. és Zolnay Gy.: Magyar oklevélszótár. 1902–1906.

Szathmáry L.: Magyar alkémisták. 1928.

Szenci Molnár A.: Dictionarium latinoungaricum. 1604.

Szél F.: Legújabb virágnelv. 1870.

Szilády Z.: Bulgária. 1931.

Szinnyey J.: Magyar írók élete és munkái. 1891–1914.

Tabernaemontanus: Kräterbuch. 1687.

Takáts S.: Rajzok a török világból. 1917.

Theophrastus: Grece et latine opera omnia. 1613.

Timár K.: Árpádházi Szent Erzsébet legendájához. (Ethnographia) 1910.

Trattinick, L.: Neue Arten von Pelargonien deutschen Ursprungs. 1825–1843.

Tschirch, A.: Handbuch der Pharmakognosie. 1908.

Vallet, P.: Le Jardin du Roy. 1658.

Varga M.: A magyar tulipán. (Kertészeti Szemle) 1929.

Vaszary M.: A haarlemi tulipán. 1907.

Veszelszki A.: A növevényplánták országából való erdei és mezei gyüjtemény 1798.

Viski K.: A székely népművészetről. (Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára) 1929.

Volkamer, J. Ch.: Nürnbergische Hesperides, 1708–1714.

Walahfrid: Hortulus. (827) 1926.

Waldstein és Kitaibel: Descriptones et icones plantarum rariorum Hungariae 1802–12.

Weinmann: Phytanthoza-iconographia. 1745.

Weszprémi I.: Magyarországi öt különös elmélkedések. 1795.

Wick B.: Kassa régi temetői, templomai, kriptái és síremlékei. 1931.

Winterl J.: Index horti botanici universitatis hungaricae. 1788.

Woolley, L.: Ur und die Sintflut. 1930.

Zalán M.: A Pray-kódex forrásaihoz. (Magyar Könyvszemle) 1901.

Zlinszky A.: Arany kisebb történeti költeményei. (Irodalomtört. Közl.) 1901.

Zsoldos J.: Historia corticis Rhus cotini. 1815.