Ugrás a tartalomhoz

A magyarság népzenéje

Vargyas Lajos

A Planétás Kiadó és a Mezőgazda Kiadó közös kiadása

Új stílusú dalok 0319—0394

Új stílusú dalok 0319—0394

0319 —

1. Sej, a tari rétën Pirosbarna kislány. Arra mëgy ëgy piros-barna legény, Lëvëszi kalapját. 2. Mit csinálsz të, kislány, Piros-barna kislány? Nëm látod, hogy én a tari rétën a Szénám gyüjtögetem? 3. Nëm való jaz néked, Piros-barna kislány! Nekëd csak ëgy hűvös szoba këllene, Kibe singolgatnál.

Tar (Heves), Kós Istvánné Görőcs Katalin (63). Borsai 1969. AP 7753/b.

0320 —

Sej, csütörtökön este Jártam, babám, erre. Esett a hó, fújt a szél, De be nem eresztëttél, Pedig jaj de nagyon fáztam!

Poroszló (Heves), Vass József (65). Vass L. 1964. AP 5379/a.

0321 —

1. Ezé’ a legényé’ Nëm annék ëggy almát, Aki mindën, aki mindën szombat este Keresi ja lovát. 2. Në keresd a lovad, Mer be van a’ hajtva, Domaházi hírës bíró udvarába Szól a csëngő rajta. 3. Ismerëm a lovam Csëngő szólásáról, Mëgösmerëm a domaházi szeretőm a Büszke járásáról.

Domaháza (Borsod), leányok. Dincsér 1939. Gr 65/Ab.

0322 —

1. A rátóti legényëk lLibát loptak szëgények. Nëm jól fogták a nyakát, a nyakát, sej, a nyakát, Elgágintotta magát. 2. A rátóti legényëk Jaj de nagyon szegényëk! Pénzér nyúl a zsebébe, a zsebébe, sej, a zsebébe. Tökmag akadt a kezébe.

Berhida (Veszprém), Kudar József (72). A dalt rádióból tanulta. Kiss L. 1965. AP 5023/g.

0323a —

1. Tisza partján elaludtam, Jaj de szomorút álmodtam! Megálmodtam azt az egyet, Hogy a tijed sosem leszek. 2. Éféltájba felébredtem, Kilenc zsandár áll előttem. Zsandár urak, mit akarnak? Talán vasalni akarnak? 3. Nem akarunk mink vasalni. Szilaj csikót keresünk mi. Szilaj csikóm nem eladó, Nem is zsandár alá való. Mert ha arra zsandár ülne, Szabad madár is rab lenne!

Kecskemét (Pest-Pilis-Solt-Kiskun), Csőke Istvánné Sebők Margit (28). Szomjas 1964. AP 6186/b.

0323b —

Sándorfalva (Csongrád), Budai Sándor (48), Süli Sándor (45), Bánfi Béla (53). Sárosi 1966. AP 6739/c.

0324 —

1. Tisza partján elaludtam, Jaj de szomorút álmodtam! Mëgálmodtam én azt az ëggyet, Hogy a babám mást is szeret. 2. Tisza partján fëlébredtem, Kilenc zsandár áll előttem. Ëggy azt kérdi, hogy ki a nevem, Hol az utazólevelem. 3. Várjál, zsandár, mëgmutatom, Csak a lajblimot kigombolom. Kivëszëm a lëvorverëm: Ez az utazólevelem!

Zsáka (Bihar), Pintye József (62). Kiss L. 1959. AP 3065/h.

0325 —

1. A szuhai kertek alatt Barna legény zabot arat. Zabot arat a fëketë lovának, Szeretőt keres magának. 2. Ërre gyere, në mënj arra! Jobb út van ërre, mint arra. Ërre gyere, szivem legszëbb párja, Adj ëgy csókot utoljára! 3. Csókot biz én nem adhatok, Nem a të szeretőd vagyok. Páros csókot csakis annak adok, Kinek a babája vagyok.

Szuha (Heves), Végh Kas Andrásné Kerepesi Anna (56). Borsai 1969. AP 7750/m.

0326 —

1. Sárgalábú kis pacsirta Szárnya az eget hasíjja, Hasíjja ja szép csillagos eget. A szeretőm mássat szeret. 2. Erre gyere, në mënj ara! Jobb út van erre, mint ara. Erre gyere, szivemnek a párja! Adj ëgy csókot utoljára! 3. Csókot biz én nem adhatok, Nem a të szeretőd vagyok. Páros csókot csakis annak adok, Kinek a babája vagyok. 4. Sárgalábú kis pacsirta, Në szállj az én ablakomra! Në szállj az én ablakomra sírva, Katonának vagyok írva. 5. Katona az én életëm, Sirat engëm a kedvesëm. Sirat engëm, csuhaj, még az ág is, Még az ágonn a madár is.

Bogács (Borsod), asszonyok. Víg 1963. AP 6716/e.

0327a —

1. Akkor szép az erdő, mikor zöld, Mikor a vadgalamb benne költ. Olyan a vadgalamb, mint a büszke lány, Sírva jár a legényëk után. 2. Elvágtam az ujjam, jaj de fáj! Fügefa levelét raktam rá. Fügefa levele éjjel harmatos. Kicsi ja szeretőm, de csinos.

Váraszó (Heves), asszonyok. Dobszay 1972. AP 8272/n.

0327b —

1. Akkor szép az erdő, mikor zöld, Mikor a vadgalamb benne költ. Olyan a vadgalamb, mind a büszke lyány, Sírva jár a legényëk után. 2. Mëgvágtam az újam kiskéssel, Bëköttem csipkés kis kendővel. Csipkés kis kendő jaz édësanyámé. Soha nem lëszëk a babámé! 3. Nem vagyok én oka sëmminek, Édësanyám oka mindënnek. Mé’ nem adott engëm, tyuhaj, ollyannak, Akit választottam magamnak!

Rimóc (Nógrád), Holecz Istvánné Kanyó Margit (56). Vakler, Németh I. 2001. Dat 267b02.

0327c —

1. Kihajtom a libám a rétre, Magam is lejülök melléje. Elkiáltom magam, hajja, libuskám. Üljél az ölembe, Juliskám! 2. Elvágtam az ujjom, jaj de fáj! Fügefa levelét raktam rá. Fügefa levele éjjel harmatos. Kicsi ja szeretőm, de csinos.

Fedémes (Heves), asszonyok, leányok. Paulovics 1966. AP 6732/i.

0328a —

Haza, lányok, haza, haza már, Mer a piros hajnal hasad már. Mer a piros hajnal tiszta jaranyos, Este csókoljál mëg, de në most!

Rimóc (Nógrád), leányok. Ág 1959. AP 3044/b.

0328b —

1. Jaj de szépenn esik az esső, Esső jután zöldül a mező. Mező közepébe legel a bárány. Jaj de szép a göndörhajú lány! 2. Haza, legény, haza, haza már, Mert a piros hajnal hasad már. Mer a piros hajnal, hej babám, aranyos, Este csókollak mëg, de nem most.

Bogács (Borsod), asszonyok. Víg 1963. AP 6717/e.

0329 —

1. Csütörtökön este gyer nálunk. Mindenféle virág van nálunk. Ha fehér kell, fehéret ádok, Ha piros kell, az meg én vagyok. 2. Erre gyere, erre nincsen sár. Nincsen az ajtómon semmi zár. Kinyillik az ajtó magától, A szeretőm gyenge karjától.

Áj (Abaúj-Torna), csoport. Bereczky, Németh I., Vargyas G. 1999 (Vargyas 1940-es gyűjtése nyomán). Dat 257/40.

0330 —

1. Szakajtottam mályvát, pirosat. Tartottam szeretőt, csinosat. De már annak vége, vége van, Már miköztünk, rózsám, harag van. 2. Erre gyere, erre nincsen sár. Nincsen az ajtómon semmi zár. Kinyillik az ajtó magától, A szeretőm gyenge karjától.

Pusztafalu (Abaúj-Torna), asszonyok, karikázás közben. Halmos I., Martin, Olsvai 1970. AP 7377/k.

0331 —

1. De szép kocsi, de szép ló előtte, De szép legény ül az elejébe! Rozmaring az ustora, hajlós a nyele, Én vagyok a legény szeretője. 2. Nagydorogon kettő ja kisbíró, Ëggyik dobos, másik levélhordó. Olyan szépen ki tudja, sej, haj, dobolni: Melyik legény melyik lányt szereti. Olyan lánynak hordja ja rózsás levelet, Ki ja legény szëme közé nevet.

Nagydorog (Tolna), asszonyok, lányok. Olsvai 1972. AP 8286/a.

0332 —

1. Édësanyám, kedves édësanyám, Te voltál a fölnevelő dajkám. Fölneveltél engëm ekkorára, Barna legény szivefájdalmára. 2. Tudod, babám, tudod azt az ëggyet, Hogy én tégëd igazán szeretlek. Nincsen (Nincs is) oly kincs, kijért od’adnálak, Mer én tégëd holtig siratnálak. 3. Édës rózsám, ki volt indittója, A mi szerelmünknek elrontója? Nëm kivánok én annak ëgyebet: Mëg në lássa kék csillagos eget!

Nagydorog (Tolna), asszonyok, lányok. Olsvai 1972. AP 8285/i.

0333 —

1. Sej, haj, lemegyek az Alföldre aratni. Ott fogok én sűrű rendet vágni. Sűrű a rend, gyöngyharmat az alja, Sej, haj, nem birja ja babám gyenge karja. Sej, hajahaja, 2. Sej, haj, lemegyek az Alföldre csikósnak. Szilaj csikót választok magamnak. Szilaj csikó, réz a zabolája. Sej, haj(a-haja), tiéd leszek, babám, nemsokára.

Váraszó (Heves), asszonyok. Dobszay 1972. AP 8272/h.

0334 —

1. Sej, ha bemegyek Eger városába, Egyenesen (a) borbély szobájába, Széket is adnak, hogy üljek le rája. Éles az olló, (a) göndör hajam vágja. 2. Göndör a hajam, mind lehull a földre. Gyere, babám, szedd fel a kötényedbe! Ahány szálat szedsz fel a kötényedbe, Sej, annyi százszor jussak az eszedbe!

Váraszó (Heves), asszonyok. Dobszay 1972. AP 8272/g.

0335 —

Elmentem én a vásárra, Kata, Tyukot vittem a vásárra, Kata. A tyuk árát mind megittam, Odahaza jól kikaptam, Kata.

Dunafalva (Baranya), Dékány János (58). Martin 1961. AP 6330/g.

0336 —

1. Minek mënjek én el a templomba, Ha a babám nëm látom a sorba, Sëm a sorba, sëm a sor szélibe, Lányok vitték a gyöngyvirágos temetőbe. 2. Buza, buza, három tábla búza. Közepébe van ëgy tëjarózsa. Széle piros, a közepe sárga. Adj ëgy csókot, kisangyalom, utoljára!

Pincehely (Tolna), Németh Fülöpné (69). Paulovics 1976. AP 7715/n.

0337a —

1. Rózsát ültettem a gyalogútra. Hogy szeretlek, csak az Isten tudja. Mëgtagadom apámot, anyámot, Mégsëm hagyom árván a babámot. 2. Elhordta ja szél a gyalogútat. Járnék hozzád, babám, de nem szabad. Messzi van nékëm innen oda járni, Tőled, kisangyalom, el këll válni.

Gyöngyöspata (Heves), Balogh Ilona (20). Halkovics 1959. AP 3428/i.

0337b —

1. Rózsát ültettem a gyalogútra. Úgy szeretlek, csak az Isten tudja. Mëgtagadom az édësanyámat, Mégsë hagyom árván a babámat. 2. Hazafelé jáll a kocsim rúdja. Jártál hozzám, azt mindënki tudja. Jártál hozzám, de nem fogol járnyi! Örülök, hogy ki tudtalak zárnyi.

Rimóc (Nógrád), Holecz Istvánné Kanyó Margit (54). Németh I. 1991. Dat238a01.

0338 —

Hej, mikor mëntem Hadikból kifelé, Hasadt az ég tizënháromfelé. Rogyogtak rám a fényës csillagok, Hej, mer ők tudták, hogy én vándor (árva) vagyok.

Hadikfalva (Bukovina) — Himesháza (Baranya), Bogos Imre (52). Kiss L. 1960. AP 3112/f.

0339a —

1. De szeretnék hajnali csillag lënni, A babámhoz estére bëragyogni! Bëragyognék hozzája hajnalba, Csókot kérnék tőle, de utoljára. 2. Viszi ja víz a hollókői rétet. Benne viszi a kedves szeretőmet. Elmék, anyám, kifogom belőle. Három évig voltam a szeretője. 3. Ëggy asszonynak két eladó lánya: Ëgyik szëkfü, ja másik majoránna. Én a szekfüt választom magamnak, Ha mëghalok, jó lësz a síromra.

Hollókő (Nógrád), asszonyok. Borsai 1963. AP 6625/f-6626/a.

0339b —

Kunszállás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun), Gáspár Lajos (72). Sárosi, Tari 1974. AP 9003/b.

0340a —

Hej, csillag, csillag, szép hajnali csillag, Éjfél után de hamar mëgvirrad! Virrasztja a szëgény legényëket, Hej, kit az őszön katonának visznek.

Körösfő (Kolozs), Péntek Jánosné Szabó Ilona (63). Bartók J. 1959. AP 3049/d.

0340b —

1. Sëj, de csillag, csillag, de szép hajnali csillag, Azt gondoltam, soha fël sem virjad. Fël këll kelni sok szëgény legénynek, Ëj, de katanának këll mënni szëgénynek. 2. Ëj, de bíró, bíró, de nagy lészpëdi bíró, Vëgye ki jaz két szëmëd ëgy holló! Mért írtad bé nevem katanának, Ëj, mikor még a lyányok sem sajnálnak? 3. Ëj, de le az úton, de le végre, lefelé Mindën kis ablakba rózsa termik. Mindën kis ablakba kettő-három, Ëj, de csak az enyém hírvad el a nyáron. 4. Ëj, de anyám, anyám, öreg édësanyám, Gyűtsön össze mindën civilgúnyám! Tëgye be ja tiszta ládájába, Ëj, mëgy ( jön) a fiad hosszú szabadságra.

Lészped (Moldva), Demeter Antalné Jánó Anna (36). Kallós 1963. AP 4628/b.

0341 —

Bárcsak lányokat is soroznának, Vélem ëgy századba rukkolnának! Kipucolnám a rézsarkantyúját. Csókolom a babám száját.

Kéked (Abaúj-Torna), Mura Andrásné Ráski Anna (50). Sztareczky 1959. AP 3489/d.

0342 —

1. Fecskemadár szállott a vasútra. Isten veled, babám, utoljára! Nem fogok a házatok előtt járni, Tudom, fog az árva szived fájni! 2. Fecskemadár, de régenn utazol! Nem láttad-e a rózsám valahol? Láttam biz én Heves megye felé járni. Elkezdett az árva szivem fájni.

Fedémes (Heves), asszonyok. Kapronyi 1975. AP 9591/f.

0343a —

1. Szépen úszik a vadkacsa ja vízben. Szépen legel a lovam a réten. Szépen szól a csengő a nyakában. Tijed leszek én, babám, nemsokára. 2. Piros-barna lány, mikor hozzád jártam, Ablakid alatt de sokat megálltam. De én azért nem vetem szemedre. Él még a jó anyád, juttassa jeszedbe!

Taktaszada (Zemplén), Szakolczay Bertalan (60). Szánthó, Németh I. 1987. AP 15434/a.

0343b —

Tiszaújfalu (Pest-Pilis-Solt-Kiskun), Papp Rókus (65) és Bársony Mihály (50). Sárosi 1966. AP 6742/e.

0343c —

Kunszállás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun), Gáspár Lajos (72). Sárosi, Tari 1974. AP 9003/g.

0344 —

Kijöntött a Tisza ja partjára, Kis pej lovam térgyig jár a sárba. Sáros kantárszára ja kezembe. Gyere, kisangyalom, az ölembe!

Tápé (Csongrád), Molnár Ferencné Révész Rozália (70). Paksa 1967. AP 6389/l.

0345 —

1. Fájhat annak a kislánynak a szíve, Kinek házasodik a szeretője. Lám, az enyém házasodik, mégsë fáj, Mert nem talál igazabbat nálamnál. 2. Fájhat annak a kislánynak a szíve, Kinek más utcába ja szeretője. Lám, az enyém velem van ëgy utcába, Sok az írígy, nem szólhatok hozzája.

Bogács (Borsod), kukoricafosztás résztvevői. Víg, Sárosi 1959. AP 3038/h.

0346 —

1. Szép csillagos ég ha bëborul, kiderül. Találkoztam a babámmal, kikerül. Szóltam hozzá, de még azt së fogadta, Árva szivemet de gyászba borította. 2. Szép csillagos ég ha bëborul, kiderül. Házunk előtt van ëgy lóca, rá në ülj! Ha ráülsz is, jól vigyázz, hogy le në jess! Voltál szeretőm, de már nékëm nem këllesz!

Hollókő (Nógrád), asszonyok. Borsai 1963. AP 6626/h.

0347 —

1. Ha még egyszer tüzes ménykő lëhetnék, A ménesi irodába bëcsapnék! Széjjelvágnám azt a magos irodát, Mëg azt a sok bennë ugató kutyát. Széjjelvágnám, intéző úr, magát is, Mëg azt a sok ingyenélő kutyát is. 2. Sëgédtiszt úr, nem kívánok ëgyebet: Hónalj-mankón keresse ja kënyeret! Én is adok ëgy-két fillért magának, Amér sokat mëgszidta az anyámat.

Fedémes (Heves), Molnár Káli Tivadarné Tóth Margit (49). Kapronyi 1975. AP 9596/g,i.

0348 —

1. Ha még ëgyszër húszesztendős lëhetnék, Barna legény szeretője nem lënnék. Mer annak a szivének a csábító szerelme, Az tësz engëm a hideg sír fenekére. 2. Ha csakugyan nem találok szeretőt, Fëlszántatom a rimóci temetőt. Belevetem magamot ëgy rózsának, virágnak, Kinek nem lësz, szakajjon lë magának.

Rimóc (Nógrád), Holecz Istvánné Kanyó Margit (56). Vakler, Németh I. 2001. Dat267a24.

0349 —

1. Udvaromba van ëgy kerek almafa, De nëm tudja sënki, mi terëm rajta. Terëm azon hű szerelëm, rozmaring a párjával. Mért is éllëk én a más babájjával? 2. Udvaromba ëgy kis patak csörgedëz. Ablakom alatt ëgy barna legény keserëg. Olyan bussan, bánatossan zokogja ki azt a szót: Nyisd ki, kedves kisangyalom, az ajtót! 3. Nëm nyitom ki, úgysëm adnak tëhozzád, Mënyasszonyi gyöngykoszorúm most fonják. Ahhoz adnak, kit az árva, gyönge szivem nem szeret. Öngyilkossa lëszëk az életëmnek.

Nagydorog (Tolna), asszonyok. Olsvai 1972. AP 8285/j.

0350 —

1. Fáj a lábam, mer fëltörtë a csizma, Mer ott jártam, ahol nem këllëtt volna. Az këll annak a kutya-bëtyárnak, hagy fájjon! Sënki mëgunt babájáho në járjon. 2. Deblőhëgyën kifaragták azt a fát, Amëlyikre a juhászlegént akasztják. Fúja ja szél a gyócs ingét, gatyáját, Összeveri ja lagosszáru csizmáját.

Domaháza (Borsod), leányok. Dincsér 1939. Gr 66/Bb.

0351 —

1. A bogácsi kislányoknak nincs párja, Mikor mënnek vasárnap a templomba. Olvasó jés imakönyv van a kicsi kezébe, Régi szeretője van az eszébe. 2. A bogácsi legényëknek nincs párja, Mikor mënnek vasárnap a kocsmába. Sörös pohár a kezébe, jösszecsörgeti, Bal karjával a babáját öleli.

Bogács (Borsod), csoport, kukoricafosztás alkalmával. Víg, Sárosi 1959. AP 3038/f.

0352a —

Cintányéron jó a cukros bogácsa. Fáj a szivem ëgy szép barna kislányra. Énrám pedig sënki szive në fájjon, Úgysë mëgyëk még én férjhëz a nyáron!

Váraszó (Heves), asszonyok. Dobszay 1967. AP 6254/d.

0352b —

1. Cintányérbul jó a cukros herőce. Fáj a szivem ëgy szép barna legényre. Arra pedig sënki szive në fájjon, Úgysë házasodik még ő a nyáron! 2. Édësanyám de sokat kért a jóra, Hogy ne mënjek szombat este sëhova. Nem hallgattam édësanyám szavára, Rávittek a lányok a csalfaságra.

Bogács (Borsod), asszonyok. Víg 1963. AP 6718/b.

0353 —

1. Tëgnap este kaptam ëgy gyászlevelet: Mëgházasították a szeretőmet. Örülök, hogy barna legény, mëgházasodtál, Mer énnálam alábbvalót találtál. 2. Tisza partján halászlegén vagyok én. A Tiszába aranhalat fogok én. Kiesëtt az aranhal a ritka hálóból. Én is kijestem a babám karjából.

Rimóc (Nógrád), Árva Istvánné Olajos Erzsébet (32). Borsai 1965. AP 5991/g.

0354 —

1. Én Istenëm, minek is teremtëttél, Ha számomra szeretőt nem rendëltél? Egész életëmën átal csak ëgyet adtál, Attól is de hamar elválasztottál! 2. Anyám, anyám, mér szültél a világra, Mér nem vettél a zavaros Tiszába? Tisza vize vitt volna ja szélës Dunába, Hogy a babám gyënge szíve në fájna! 3. Ha fëlmëgyëk én a tokaji hëgyre, Legurítom a gyűrőmet a völgybe. Most látszik mëg, ki jaz igazszívű szerető, Ki hozza fël a gyűrőmet legelő[bb]. 4. Kiskertëmben tulipántot ültettem, Este-rëggel könnyejimmel öntöztem. Lëhullott a tulipántnak a rëzgős levele, Babám karjánn aludtam el az este.

Bogács (Borsod), asszonyok. Víg, 1963. AP 6717/h.

0355a —

Apró gyöngyszeme van a kukoricának. Két szép szeme van a kedves babámnak. Két szép (Szép két) szemét nem birom elfelejteni, Így jár az, aki igazán tud szeretni.

Váraszó (Heves), asszonyok. Dobszay 1972. AP 8272/j.

0355b —

Tiszaújfalu (Pest-Pilis-Solt-Kiskun), Papp Rókus (65). Sárosi 1966. AP 6740/f.

0356 —

1. El këll mënni katonának messzire. Itt këll hagyni a babámot, nincs kire. Tërád bízom, legkedvesebb pajtásom: Éllyed velë a világodat, nëm bánom. 2. Visszajöttem, kitőjtöttem időmet. Add vissza ja vót régi szeretőmet! Élted velë a világodat idáig, Én majd élem a koporsóm bezártáig.

Domaháza (Borsod), leányok. Dincsér 1939. Gr 66/Ba.

0357a —

1. Sëj, most építik a domaházi templomot. Kilenc kislyány hordja rá ja homokot. Kilenc kislyány kilenc barna legénvel, Sëj, mindegyik a maga szeretőjével. 2. Sëj, zárda, zárda, a miskolci nagy zárda! Édësanyám maga van belë zárva. Së nëm édës, së nëm egész mostoha. Sëj, azt szerettem, akit nëm këllëtt vóna.

Domaháza (Borsod), leányok. Dincsér 1939. Gr 66/Bc.

0357b —

1. Sej, tiszta búzát szëdëget a vadgalamb. Jaj de szépen szól a bogácsi harang! Mind a két oldalára csak azt vágja: Sej, szerettelek, barna legény, hijába. 2. Sej, barna legény, ha tudtad, hogy nem szeretsz, Mér nem írtál ëgy szomorú levelet? Tëtted volna fël az egri postára, Sej, eljött volna víg Bogács falujába.

Bogács (Borsod), asszonyok. Víg 1963. AP 6717/a.

0358 —

1. Nëm járok én lagosszárú csizmába, Nëm állok mëg mindën lány kapujába. Szombaton este mëgállottam ëgy percre, A szeretőm édësanyja mëgleste. 2. Még mámma is hányja-veti szëmëmre, Ki lányával beszélgettem az este. Nëm beszélgettem én vélle sokájig: Éjfél után két vagy három órájig. 3. Páros kiskés a zsebembe, de éllës! Kijé ez a barna kislány? De kényës! Ha kényës is, másnak ra mi gondja? Csak az én szeretőm ez a kis barna.

Zsáka (Bihar), Pintye József (62). Kiss L. 1959. AP 3067/b.

0359 —

1. Száraz fából könnyű hidat csinálni. Jaj de bajos szép szeretőt találni! Találtam én szeretőre, de jóra, Ki elviszën a bánatos hajóra. 2. Szabó Anna ëgy vasárnap délután Kikönyökölt zöldre festëtt ablakán. Ugy hullott a sürü könny a szëméből, Mind a záporeső a magos égből. 3. Szabó Gyula jő alólról lóháton. Azt kérdëzi: mér sirsz, Anna, galambom? Hadd el, Gyula, ne kérdëzd, hogy mér sírok! Te tëtted el az én fényës napomot. 4. Szabó Anna azt gondolta magábo, Gyilkosa lësz négyhónapos babánok, Gyilkosa lësz babájánok, magánok, Bánatot hoz az egész rokonánok. 5. Szabó Annát azt kérdëzi az anyja: Hogy érzëd még, édës lányom, magadot? Édësanyám, rosszul érzëm magamot, Vigyenek a csíkszépvizi doktorhoz! 6. Csíkszépvízën azt kérdëzi a doktor: Ki okozta ezt a nagy bajt magánok? Doktor uram, mëgmonhatom magánok, Ugyis tudom, közelëg a halálom.

Gyimesközéplok (Csík), Tankó Istvánné Ambrus Jozefa (69). Sárosi 1960. AP 3520/b.

0360 —

1. Ligetpuszta hegyesvölgyes határa, Onnan írok levelet a babámnak. Átkozott légy, Ligetpuszta, mindaddig, Még a babám benne tölti idejit. 2. Liget-puszta hegyes-völgyes határa, Onnan írok levelet a babámnak. Átkozott légy, Liget-puszta, örökre, Csak még egyszer kimehessek belőle!

Galgamácsa (Pest-Pilis-Solt-Kiskun), Nagy Ferencné Rácz Veronika (63). Bartók J. 1959. AP 2827/e.

0361 —

1. Kicsi voltam, mikor én mëgszülettem. Bimbó voltam, mikor katona lettem. Ki is nyíltam a babám két ablakába, Elhervadok, babám, már nemsokára. 2. Katona se lettem volna, de soha, Ha az anyám be nem iratott volna. De az anyám még akkor beiratott, Kicsi voltam, a bölcsőbe ringatott.

Hasznos-Ötházhuta [Mátraszentimre] (Heves), asszonyok. Borsai 1957. AP 2720/e.

0362 —

1. El këll mënni summáslánynak messzire. Itt këll hagyni ja szeretőmet, nincs kire. Tërád bizom, (hagyom,) legkedvesebb pajtásom: Éljed véle világodat, nem bánom. 2. Majd ha lëtelik a három esztendő, Kedves pajtá’m, add vissza ja szeretőm! Élted véle ja világodat idáig, Én majd élëm koporsóm bezártáig.

Fedémes (Heves), asszonyok. Kapronyi 1975. AP 9590/a.

0363 —

1. Édesanyám, hol van az az édes téj, Amelyikkel katonának neveltél? Adtad volna tejedet a lányodnak, Ne neveltél volna föl katonának! 2. Édesanyám, de szépen felneveltél, Mikor engemet karjaiddal rengettél! Akkor mondtad, hogy jó leszek katonának, Mégpediglen magyar Miklós-huszárnak.

Magyaró (Maros-Torda), Büszke Kocsis Miklós (72). Paulovics 1960. AP 3255/f

0364 —

Édësanyám, ha bemëgy a szobába, Rárátekint a sok vasalt szoknyára. Édësanyám, minek az a sok vasalt szoknya, Ha a lányát a répasor hërvassza!

Fedémes (Heves), Bajzáth Ferencné Szabó Malvin (48). Kapronyi 1975. AP 9593/b

0365 —

1. Sej, sárga virág koszorúzza a rétet. Húszesztendős barna legényt szeretek. Húszesztendős barna legény, sej, haj, a babám, Hej, a faluba azé’ haragszonak rám. 2. Sej, sarok-kocsma sárgára van meszelve. Ha nem szeretsz, barna legény, ne gyere. Kikísérlek, be se zárom, sej, haj, az ajtót. Hej, várom azt a hű szeretőm, aki vót.

Galgamácsa (Pest-Pilis-Solt-Kiskun), Nagy Ferencné Rácz Veronika (63). Bartók J. 1959. AP 2827/b.

0366 —

1. A ménesi salendába, ja sarokba Nem jól van a fejemalja csinálva. Gyere, babám, igazítsd mëg! Fáj a szivem, vígasztald mëg, hogy në fájjon! 2. Kerek az én szoknyám alja, de csuhajla. Barna legény fekszik rajta, de csuhajla. Adj ëgy csókot éjféltájba! Az lësz az én szoknyám ára, de csuhajla. 3. Az én gombos nyoszolyámba, de csuhajla, Nem jól van a fejemalja, csuhajja. Gyere, babám, igazítsd mëg! Fáj a szivem, vígasztald mëg, hogy në fájjon!

Fedémes (Heves), asszonyok. Kapronyi 1975. AP 9592/b.

0367 —

1. Jaj de széles, jaj de hosszú jez az út, Améken egy barna kislány elindult. Barna kislány, térj vissza ja régi útadra, Emlékezz a szombat esti szavadra! 2. Emlékezni, visszatérni nem lehet, A’sszerelmet eltiltani nem lehet. A’sszerelem szélessebb a Tisza vizénél, Árvább vagyok a lehulló levélnél. 3. Árva vagyok, nincsen anyám, sem apám, Nincsen, aki gondot viseljen rejám. Van már nekem egy igazszívű igaz szeretőm. Ha jaz elhágy, verje meg a Teremtő!

Bélzerénd (Arad), Borbély Sándorné Gyarmati Julianna (37). Szendrei 1963. AP 5168/k.

0368 —

1. Végigmëntem az özvegyasszony udvarán, Véletlenül bënéztem az ablakán. Csalfa ja szëme, azt néztem ki belőlle: Van néki ëgy szép fia, halál választ el tőle. 2. Nem idevaló születésű vagyok én. Messze földről ide vándoroltam én. Így jár, aki messze földről ide vándorol, Nincsën babája, ki vállára borullyon. 3. El, el, elmëgyëk, nem maradok e tájon, Hogy a szívem a szeretőmé’ në fájjon. Mer a szívem a szeretőmé’ nagyon fáj. Szőkét szeretëk, mer a barna mëgcsalt mán.

Rimóc (Nógrád), Holecz Istvánné Kanyó Margit (56). Vakler, Németh I. 2001. Dat265a25.

0369a —

1. Alma ja fa alatt, nyári piros alma. Engëm gyaláz a szeretőm édësanyja, Engëm gyaláz, engëm tësz a, vësz a szóra. Szeretëm a fiját, nem tëhetëk róla. 2. Aranyos Bözsikém, maj fogsz te még sírni, Maj ha engëm katonának fognak vinni. Elrabolnak tőled ëgy vasárnap este. Sok páros csókodé’ áldjon mëg az Isten!

Rimóc (Nógrád), Holecz Istvánné Kanyó Margit (56). Vakler, Németh I. 2001. Dat266b29.

0369b —

Sándorfalva (Csongrád), Budai Sándor (48), Bánfi Béla (53). Sárosi 1966. AP 6738/f.

0370 —

1. Verjë mëg az Istën azt az édësanyát, Aki katonának neveli a fiját! Húsz évig magának, húsz év után másnak, Harminchat hónapot szolgál a császárnak. 2. Verjë mëg az Istën azt az édësanyát, Ki gazdag legénnek neveli a lyányát! Mer a gazdag legény üti-veri-csapja, De ja szëgény legény öleli-csókolja.

Domaháza (Borsod), Kis Sunyi Piroska (23). Dincsér 1939. Gr 66/Aa.

0371 —

1. Csillagok, csillagok, szépën ragyogjatok, A szëgény legénynek utat mutassatok! Mutassatok utat a szëgény legénynek, Hadd találja házát a szeretőjének. 2. Istenëm, Istenëm, édës jó Istenëm! Mikor lësz énnékëm szép szabad életëm? Akkor lësz énnékëm szép szabad életëm, Majd ha a babámat két karral ölelëm.

Nagykónyi (Tolna), Tolnai Péterné Papp Gizella (53). Paulovics 1968. AP 6809/h.

0372 —

1. Le, le, leszedik a fügét a kosárba. Árván marad sok kislány a bálba. Árván maradsz te is, kisangyalom, Eljön az az idő, el kell masíroznom. 2. Le, le, lehullott a dijófa levele. Kalapom mellé hullott a levele. Hallod-e, babám, mit fütyül a rigó? Sorozólevelem most írja a bíró.

Áj (Abaúj-Torna), csoport. Bereczky, Németh I., Vargyas G. 1999 (Vargyas 1940-es gyűjtése nyomán). Dat 260/51.

0373 —

Szánt az ökör, recece, csörög-csattog a járma. Kemény a föld a poroszlói határba, Olyan kemény, a gőzeke se járja. Minden lánynak, recece, katona ja babája.

Poroszló (Heves), Vass József (65). Vass L. 1964. AP 5377/b.

0374 —

1. A dorogi, nagydorogi biró udvarába Lëhullott a, lëhullott az akácfa virága. Fölszëdné azt, sej, haj, sok jó édësanya, Hogy a fija, kedves fija në lëgyën katona. 2. Sáros lëtt a, sáros lëtt a kis pej lovam lába. Térdig lëjár, térdig lëjár az agyagos sárba. Szenvedj, lovam, szenvedj, szenvedj a gazdádér! Én is sokat szenvedëk ëgy csinos barna lányér.

Nagydorog (Tolna), asszonyok. Olsvai 1972. AP 8285/f.

0375 —

Ez a tanya, jez a tanya csak ëgy nyomorúság, Mind kimëgy belőle a sok fijatalság. Majd ha jëgykor én is kimëgyëk belőle, Árván hagyom a szeretőm, árván, ëgyë mëg a fene!

Fedémes (Heves), asszonyok. Kapronyi 1975. AP 9597/b.

0376 —

A ménesi sáros ucca jaj de nagyon röges, Rajta jártam hat hónapig, de nagyon keserves! Rajta jártam hat hónapig rëggel, délbe, este, Aki minket vezetgetett, áldja mëg az Isten!

Fedémes (Heves), asszonyok. Kapronyi 1975. AP 9597/h.

0377 —

1. Sötét felhő borítja rám a csillagos eget. Katonának elvitték tőlem a szeretőmet. Szállj el, madár, ha lëhet, vidd el a babámnak a rózsás levelet. Súgd mëg neki, ha lëhet, felejtsën el engëmet! 2. Jaj, Istenëm, mit tëgyek, mindég rólam beszélnek. Fülem mellől, ha lëhet, eleresztëm a szélnek. Azt beszélik felőlem a domaházi legényëk, a sëmmirevalók: Barna legény (kislány) a babám, szeret is ő igazán.

Domaháza (Borsod), leányok. Dincsér 1939. Gr 66/Ac.

0378 —

1. Esteledik a faluba, haza kéne menni! Attól félek, a legények meg akarnak verni. Ne bántsatok, jó pajtások, nem vagyok az oka, Szeretek egy barna legényt, (kislányt,) nem hagyom el soha. 2. Barna kislány ablakába jó estét, jó estét! Szállást kérnék, kisangyalom, ha beeresztenél. Mindenféle csavargónak szállást nem adhatok. Nincs itthol az édesanyám, csak egyedül vagyok. 3. De azér a szép szavadér mégis beengedlek, Rugonyos kis diványomra szépen lefektetlek, Csipkés szélü paplanyommal szépen betakarlak, Két karommal átölellek, reggelig csókollak.

Ura (Szatmár), Márián Erzsébet (19), Szilvasány Erzsébet (19). Vargyas 1960. AP 3774/f.

0379 —

1. Ez a barna kislány de kisírta mind a két szëmét! Sajnálja ja régi jó szeretőjét. Úgy sajnálja, ráborul a gënge vállára ja Marcsa. Szive boldogságát, a régi babáját siratja. 2. Esik eső, esik, esik a kaszárnya falára. Süvít a szél végig az udvarába, Süvít a szél végig az udvarába. Nem találok rája sötét éccakánn a babámra.

Váraszó (Heves), Pálfi M. Pálné (58). Dobszay 1967. AP 6254/g.

0380 —

1. Ha bemëgyëk, ha bemëgyëk a bërhidaji csárdába, Hosszúnyelű kis fokosom vágom a gërëndába. Aki legény, az tëheti, aki meri, az vëgye ki! Még az éjjel zsandárvérrel a nevemet irom ki. 2. Ha bemëgyëk, ha bemëgyëk a babám szobájába, Lëjülök a, lëjülök a zöld huzatos díványra. Vállajimra hajtja fejét, el në felejtsem a nevét. Në sírj, kedves kisangyalom, nëm lëszöl elfelejtve.

Berhida (Veszprém), Kudar József (72). Kiss L. 1965. AP 5030/e.

0381 —

Jaj de szépen, jaj de szépen hirdetnek a templomba, De engem az első szeretőmmel nem hirdetnek ki soha. Látod, anyám, édeskedves anyám, te vagy az oka, Hogy engem az első szeretőmmel nem hirdetnek ki soha.

Hasznos-Ötházhuta [Mátraszentimre] (Heves), asszonyok. Borsai 1957. AP 2718/c.

0382 —

Szállj el, páva, szállj el, páva, sëj, Hevesen keresztül! Szállj el a babám ablakára, sëj, maga van ëgyedül. Ha kérdi, hol vagyok, mondjad, hogy itt vagyok, A ménësi salëndába ja fapriccsen hërvadok.

Fedémes (Heves), asszonyok. Kapronyi 1975. AP 9592/c.

0383a —

1. Zöld búzába, barazdába szépen szóll a pacsirta. Kis Mariska szívemet szomorítja. Ne szomorítsd, kis Mariska, árva szívemet, Majd meglátod, nemsokára halva találsz engemet! 2. Vettem kendőt, selyem kendőt, jaj de hosszú a rojtja. Lehajolok, a lábam fejét takarja. Eladom a százforintos selyem kendőmet, Ha csak lehet, kiváltom a regruta szeretőmet.

Galgamácsa (Pest-Pilis-Solt-Kiskun), leányok. Olsvai 1968. AP 4030/i.

0383b —

1. ë Túl a Tiszán, túl a Dunán, mandulafa tövé[be] Két szerelmes játszik ëgymás ölé[be]. Ëgyik nézi Tisza partjánn a fehér habot, A más pedig fënn az égënn a ragyogó csillagot. 2. A mi kerek udvarunkon van ëgy feneketlen tó. Abba fürdik három fekete holló. Fürdik, fürdik, mégis sáros annak a tolla. Legszëbb legény, legszëbb legény szeretőm a falu[ba].

Szépvíz-Kostelek (Csík), Váta Demeterné Fekete Katalin (63). Kallós 1970. AP 10.055/e.

0384 —

Sárgul már a fügefa levele, sej, ősszel akar lenni. Haragszik a kedves kisangyalom, sej, nem akar szeretni. Szeress, kisangyalom, hogy ne legyek árva, Ne tudja meg senki a faluba, (hogy) mért van a szivem gyászba! Azért van az gyászba, talpig feketébe, Tegnap vitték (Most vitték) a kedves kisangyalom sej, (ki) a gyászos temetőbe.

Váraszó (Heves), asszonyok. Dobszay 1972. AP 8273/b.

0385 —

Kis menyecske, igazán csakugyan, bejadta a panasszát: Hogy egy kislány, igazán csakugyan, elszerette jaz urát. Meg kell kérni, szépen kérni az édesanyját, az anyját, Adja vissza, igazán csakugyan, a menyecskének az urát.

Szilágyi (Bács-Bodrog), Buják Jánosné Bényei Ágnes (66). Kiss L. 1969. AP 7042/g.

0386 —

Ez a kislány rózsás levelet ír, lëborúl az asztalra. Kérdi tőle a jó édësanya, a lányának mi baja. Mit kérdëzi, édësanyám, tudja, mi bajom! Három éves katona ja babám, mindég csak azt siratom.

Szilice (Gömör és Kis-Hont), Bodnár Lajosné Kovács Jolán (62). Vargyas 1963. AP 5149/c.

0387 —

1. Sej, nem őröl a, sej, nem őröl a pétërkeji gőzmalom, Sej, mert nincs benne, sej, mert nincs benne jaz én kedves galambom. Ha nincs benne, nem is kötök néki bokrétát, Sej, hordja jel a, sej, hordja jel a darutollas kalapját! 2. Sej, még a búza, sej, még a búza ki se hánta ja fejét, Sej, páros galamb, sej, páros galamb mind elhordta ja szemét. Páros galamb, ne hordd el a búza kalásszát, Sej, miből süt a, sej, miből süt a kisangyalom pogácsát!

Bükkszék (Heves), asszonyok. Dobszay 1971. AP 7921/j.

0388 —

Két sor fa közt, sej, haj, két sor fa közt fölsütött a holdvilág, Az én babám, kedves kisangyalom annál fésüli magát. Göndör haját százfelé fújja ja szél. Látod, babám, kedves kisangyalom, de hijába szerettél!

Galgamácsa (Pest-Pilis-Solt-Kiskun), Nagy Ferencné Rácz Veronika (63). Bartók J. 1959. AP 2827/i.

0389a —

Áttalmënnék én a Tiszán ladikon, ladi-ladi-ladikon, Azt nëm tudom, hol lakik a galambom, hol lakik a galambom. Bent lakik a városba, kék nëfelejcs utcábo. Fehér rózsa, piros rózsa, rëzëda nyilik az ablakábo.

Csép (Komárom), Németh Lászlóné Horváth Rozália (58). Gábor J. 1969. AP 8128/b.

0389b —

Sándorfalva (Csongrád), Budai Sándor (48), Süli Sándor (45), Bánfi Béla (53). Sárosi 1966. AP 6739/g.

0390 —

1. Amott legel, amott legel, amott legel hat pej csikó magába. Mind a hatnak, mind a hatnak, mind a hatnak békjóba van a lába. Gyere, pajtás, téritsük (térijjük) meg a csikót, Reszeljük le, reszeljük le, reszeljük le a lábáról a békjót! 2. Lereszeltük, lereszeltük, lereszeltük a lábáról a békjót. Most már, pajtás, most már, pajtás, most már, pajtás, merre hajtjuk a csikót? Arra hajtjuk, amerre ja nap leszáll, (lejár) Arra, tudom, arra, tudom, arra, bizony (tudom,) a gazdája sosem jár.

Gömörhosszúszó (Gömör és Kis-Hont), Nagy István (54), Istók Gusztáv (55). Vargyas 1963. AP 5147/h.

0391 —

Uj a csizmám, uj a csizmám, uj a csizmám, el akarom viselni, De a császár, de a császár, de a császár nëm akarja engëdni. Engëdj, császár, nëm a të pénzëd ára bánja! Szőke kislány, barna kislány, barna kislány zsebébe van az ára.

Körösfő (Kolozs), Péntek Jánosné Szabó Ilona (63). Bartók J. 1959. AP 3049/f.

0392a —

A rozsnyai megyeházra süt a nap, itt jönnek a vizitáló tiszt urak. Mikor engëm a főorvos vizitál, a’sszeretőm a gang alatt sirdogál. Engëm, babám, ne sirass, értem könnyet ne húlajts! Beírták a nevemet a nagy könyvbe, a rozsnyai vizitáló terembe.

Szilice (Gömör és Kis-Hont), Bodnár Lajosné Kovács Jolán (62). Vargyas 1963. AP 5149/h.

0392b —

1. A szëkszárdi szállodára süt a nap, mëggyüttek a vizitáló nagy urak, Akik engëm körű-mëgvizitálnak, beirják a nevemet katonának. Engëm, babám, në sirass, értem könnyet në hullass! Beirták a nevemet a nagy könyvbe, a szëkszárdi Korona vendéglőbe. 2. Ha én ëgyszër tüzes ménkü lëhetnék, a szëkszárdi szállodára bejütnék. Mëgütném (Mëgcsapnám) én azokat az urakat, akik engöm katonának fëlírtak. (soroztak.) Engëm, babám, në sirass, értem könnyet në hullass! Beirták a nevemet a nagy könyvbe, a kis kutya (a kutya së) kaparja ki belőle!

Decs (Tolna), asszonyok. Olsvai 1964. AP 4971/d.

0393a —

1. Sárga vagyok, mint a nyárfa levele, Elsárgitott őfölsége kënyere. Fél funt kenyér, ëgy icce víz jár ki számomra, Ne csudálják, ha el vagyok sárgulva. 2. Jön a posztor, zörgeti a kulcsokat, Négy sorjával nyitja föl az ajtókat. Igy szól hozzám: gyere ki hát, te öreg baka, Në légy mindig az ëggyes áristomba!

Felsőireg [Iregszemcse] (Tolna), Deák Géza (80). Olsvai 1964. AP 4960/f.

0393b —

1. Kertëm alatt tele van ibolyával. Gyere, babám, szëdd a kötőd aljába! Lyukas a kötőm eleje, lila, csuhajja, lila, Mind kihullott belőle jaz ibolya. 2. Kertëm alatt folyik a Körös vize, Abba fürdik a babám mindën este. Körös vize, në vidd el a kökényszemű babámat! Fáj a szivem, mëg is halok utánna.

Sárvásár (Kolozs), Ambrus Sándorné Márton Kata (68). Kiss L. 1969. AP 6637/e.

0393c —

Hej de magoss a barakunk teteje! Elsárgított engëmet a belseje. Savanyú bab, krumplileves jár ki számunkra, Ne csudálják, ha (hogy) el vagyunk sárgulva.

Bogács (Borsod), asszonyok. Víg 1963. AP 6721/g.

0394a —

Kedves édesanyám, kedves édesanyám, mér szültél a világra? Inkább szültél volna, inkább szültél volna a kanyargós Tiszába! Tisza vize vitt volna ja széles Dunába, Most már nem is lennék, (volnék,) most már nem is lennék (volnék,) senki megúnt babája.

Szilice (Gömör és Kis-Hont), Bodnár Imréné Mezei Klára (54), Bodnár Balázs (58). Vargyas 1963. AP 5151/d.

0394b —

1. Látod, édësanyám, látod, édësanyám, mé’ szültél a világra? Inkább dobtál vóna, inkább dobtál vóna a zavaros Tiszába! Tisza vize vitt vóna ja jeges Dunába, Hogy në lëttem vóna, bár në lëttem vóna sënki mëgúnt babája. 2. Nincs mán páros csillag, nincs mán páros csillag, mind lëhullott a földre. Nincsën hű szeretőm, nincs már hű szeretőm, mind elhagyott örökre. Ha elhagyott, nem búsulok, elmënt örökre. Még a síromban is, még a föld alatt is csak ő jár az eszëmbe.

Rimóc (Nógrád), Holecz Istvánné Kanyó Margit (56). Vakler, Németh I. 2001. Dat267b10.

0394c —

Kunszállás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun), Gáspár Lajos (72). Sárosi, Tari 1974. AP 9002/k.