Ugrás a tartalomhoz

Magyarország növénytársulásai

Borhidi Attila (2007)

Akadémiai Kiadó

Magyarország növénytársulásai

Magyarország növénytársulásai

Borhidi, Attila

akadémikus, egyetemi tanár

A könyv megjelenését támogatta a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete és az Oktatási Minisztérium támogatásával a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyoltított felsőoktatási tankönyv-támogatási program

Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795–ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.

2003


Tartalom

1. Általános alapismeretek
Előszó
A növénytársulások felépítése és működése
A társulások vizsgálata
A társulások rendszere
Szüntaxonómia és nevezéktan
Rövidítések és szimbólumok
Magyarország rövid természet- és növényföldrajzi jellemzése
Földtani felépítés, domborzat
Éghajlat
Vízrajz
Talajok
Magyarország társulástani növényföldrajza
1. Az Alföld flóravidéke (Eupannonicum)
2. Az Északi-középhegység flóravidéke (Matricum)
3. A Dunántúli-középhegység flóravidéke (Bakonyicum)
4. A Dél-Dunántúl flóravidéke (Praeillyricum)
5. Nyugat-Dunántúl vagy Magyar-Alpokalji flóravidék (Praenoricum)
6. A Keleti-Alpok flóravidéke (Noricum)
Magyarország vegetációs övei
1. Az erdős puszták öve
2. A szubmediterrán molyhos tölgyesek öve
3. A szubkontinentális tölgyesek öve
4. A gyertyános-tölgyesek öve
5. A bükkösök öve
2. Magyarország növénytársulásainak rendszeres áttekintése
I. Vízi növényzet
1. Osztály: Lemnetea de Bolós et Masclans 1955
2. Osztály: Utricularietea intermedio-minoris Den Hartog & Segal 1964
3. Osztály: Charetea fragilis (Fukarek 1961) Krausch 1964
4. Osztály: Potametea Klika in Klika & Novák 1941
II. Mocsári és lápi növényzet
5. Osztály: Isoëto-Litorelletea Br.-Bl. & Vlieger 1937
6. Osztály: Isoëto-Nanojuncetea Br.-Bl. et R. Tx. ex Westhoff & al. 1946
7. Osztály: Phragmiti-Magnocaricetea Klika in Klika & Novak 1941
8. Osztály: Montio-Cardaminetea Br.-Bl. & Tx. 1943
9. Osztály: Scheuchzerio-Caricetea fuscae R. Tx. 1937
10. Osztály: Oxycocco-Sphagnetea Br.-Bl. & Tx. ex Westhoff & al.1946
III. Kaszálók és magasfüvű rétek
11. Osztály: Molinio-Arrhenatheretea R. Tx. 1937
IV. Sovány legelők és törpecserjések
12. Osztály: Calluno-Ulicetea Br.-Bl. et R. Tx. ex Klika & Hadač 1944
V. Kontinentális sziknövényzet
13. Osztály: Thero-Suaedetea Vicherek 1973 em. Borhidi 2003
14. Osztály: Festuco-Puccinellietea Soó 1968 em. Borhidi 2003 hoc loco
15. Osztály: Scorzonero-Juncetea gerardii (Vicherek 1973) Golub et al. 2001
VI. Sziklahasadék-növényzet
16. Osztály: Asplenietea trichomanis (Br.-Bl. in Meyer et Br.-Bl. 1934) Oberd. 1977
VII. Pionír és száraz gyepek
17. Osztály: Koelerio-Corynephoretea Klika in Klika et Novák 1941
18. Osztály: Festuco-Brometea Br.-Bl. et R. Tx. ex Klika et Hadač 1944
VIII. Gyomvegetáció
19. Osztály: Stellarietea mediae R. Tx., Lohm. & Prsg. in R. Tx. 1950
20. Osztály: Artemisietea vulgaris Lohm. & al. in R. Tx. 1950
21. Osztály: Oryzetea sativae Miyawaki 1960
22. Osztály: Bidentetea tripartiti R. Tx. & al. in R. Tx. 1950
23. Osztály: Galio-Urticetea Passarge ex Kopecký 1969
24. Osztály: Polygono arenastri-Poëtea annuae Rivas-Martinez 1975 corr. Rivas-Martinez & al. 1991
IX. Erdőszegélyek
25. Osztály: Trifolio-Geranietea sanguinei T. Müller 1961
X. Vágásnövényzet
26. Osztály: Epilobietea angustifolii R. Tx. & Prsg. in R. Tx. 1950
XI. Cserjések
27. Osztály: Rhamno-Prunetea Rivas-Goday et Borja 1961
XII. Lomblevelű erdők
28. Osztály: Salicetea purpureae Moor 1958
29. Osztály: Alnetea glutinosae Br.-Bl. & Tx. ex Westhoff & al. 1946
30. Osztály: Querco-Fagetea Br.-Bl. & Vlieger in Vlieger 1937 em. Borhidi 1996
31. Osztály: Quercetea pubescentis (Doing 1955) Scamoni & Passarge 1959
XIII. Tűlevelű erdők és rokon társulások
32. Osztály: Erico-Pinetea I. Horvat 1959
33. Osztály: Pulsatillo-Pinetea Oberd. in Oberd. et al. 1967
34. Osztály: Vaccinio-Piceetea Br.-Bl. in Br.-Bl. et al. 1939
XIV. Haszonfaültetvények és származéktársulásaik
35. Osztály: Robinetea Jurko ex Hadač & Sofron 1980
A. Függelék
A Nemzetközi Növényszociológiai Nevezéktan Törvénykönyve
Irodalom
Mutatók
Új szüntaxonok, nevek és kombinációk
Szakkifejezések, latin és magyar társulásnevek mutatója

Az ábrák listája

2.1. Lápi úszóhínár a Baláta-tón, előtérben békatutajhínár (Hydrocharitetum morsus-ranae), középen kis békalencse-hínár (Lemno minoris-Spirodeletum), a háttérben lapulevelű keserűfű (Persicaria lapathifolia), tavi kákás (Schoenoplectetum lacustris) és nádas (Phragmitetum communis).
2.2. Aldrovanda-hínár (Spirodelo-Aldrovandetum) a Baláta-tón.
2.3. Kolokános úszóhínár (Stratiotetum aloidis) Fenékpusztánál.
2.4. Tavirózsahínár (Myriophyllo verticillati-Nupharetum luteae), Fenékpusztánál.
2.5. Tündérfátyolhínár (Nymphoidetum peltatae) a hortobágyi Darvas-tón.
2.6. Sulyomhínár (Trapetum natantis) a Balatonban, Fenékpusztánál.
2.7. Úszó víziboglárka-hínár (Ranunculetum aquatilis).
2.8. Békaliliom-hínár (Hottonietum palustris) az Ócsai-láp vízlevezető árkában.
2.9. Törpekákás sziki mocsár (Eleochareto-Schoenoplectetum supini) mételyfüves (Marsilea quadrifolia) fáciese a Kunmadarasi pusztában.
2.10. Széleslevelű gyékényes (Typhetum latifoliae) az előtérben nyílfűvel (Sagittaria sagittifolia) a Balaton-parton, Fenékpusztánál.
2.11. Téli sásos (Cladietum marisci) állomány a Duna partján, Gödnél.
2.12. Békakorsós-vízi mentás hínár (Berulo erectae-Menthetum aquaticae) Ócsánál, éger-kőris láperdő szegélyében, fekete nadálytővel (Symphytum officinale).
2.13. Virágkákás (Butomo-Alismatetum plantaginis-aquaticae) tóparti zonáció, a háttérben harmatkásás (Glycerietum maximae) és nádas állományokkal.
2.14. Zsombéksásos (Caricetum elatae) Inke mellett, a Dél-Dunántúlon.
2.15. A bugás sásos (Caricetum paniculatae) kora tavaszi zsombékjai Barcs mellett, a Nagyberekben.
2.16. Mocsári sásos (Caricetum acutiformis) magassásrétje Trizs mellett, az Aggteleki Nemzeti Parkban.
2.17. Parti sásos magassásrét (Galio palustris-Caricetum ripariae) virágzó mocsári nőszirommal, Erdőtelek környékén.
2.18. Csátés láprét (Orchio-Schoenetum nigricantis) mocsári kosborral (Orchis laxiflora subsp. palustris) Göd mellett.
2.19. Szittyós láprét (Juncetum subnodulosi) Devecser mellett a Széki-erdő szélén.
2.20. Gyapjúsásos üde láprét (Carici flavae-Eriophoretum) Göd mellett.
2.21. Csetkákás keskenylevelű gyapjúsásos üde láprét (Eleocharidi uniglumi-Eriophoretum angustifolii) Kunbaracs mellett.
2.22. Gyapjúsásos dagadóláp (Eriophoro vaginati-Sphagnetum recurvi) a siroki lápon, a háttérben molyhos nyír (Betula pubescens) bozóttal.
2.23. Pannóniai kékperjés láprét (Succiso-Molinietum hungaricae) nyár közepén, a jellemző buglyos szegfűvel (Dianthus superbus) és orvosi vérfűvel (Sanguisorba officinalis).
2.24. Kiszáradó kékperjés láprét (Succiso-Molinietum hungaricae) őszi képe virágzó kornistárniccsal (Gentiana pneumonanthe) és sok virágzó vérfűvel (Sanguisorba officinalis) és őszi oroszlánfoggal (Leontodon autumnalis).
2.25. Pannóniai kékperjés rét (Succiso-Molinietum hungaricae) a szunyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea) tavaszi orchidea-virágzása idején.
2.26. Mocsári magaskórós (Lythro salicariae-Filipenduletum ulmariae) virágzó mocsári legyezőfűvel (Filipendula ulmaria), mocsári aszattal, (Cirsium palustre), linkával (Lysimachia vulgaris) és réti füzénnyel (Lythrum salicaria).
2.27. Csermelyaszatos üde mocsárrét (Cirsietum rivularis) friss vizű patak partján, a Sopron környéki dombokon.
2.28. Virágokban gazdag csenkeszes nedves kaszálórét (Cirsio cani-Festucetum pratensis), amely láprét kiszáradása során keletkezett a Káli-medencében.
2.29. Franciaperjerét (Pastinaco-Arrhenatheretum) Zselickislak mellett, kissé degradált formában, amelyet a murok (Daucus carota), továbbá a réti peremizs (Inula britannica) és a réti bolhafű (Pulicaria dysenterica) jelez.
2.30. Verescsenkeszrét (Anthyllido-Festucetum rubrae) francia perjével (Arrhenatherum elatius) koloncos legyezőfűvel (Filipendula vulgaris) és bérci herével (Trifolium alpestre) a Bükk-fennsíkon.
2.31. Borjúpázsitos pusztai csenkeszrét (Anthoxantho-Festucetum rupicolae). Jellegzetes dél-alföldi társulás,amely az alföldi mocsárrét kiszáradásával és sztyeppesedéséveljön létre, sok virágzó kakascímerrel (Rhinanthus minor), magyar szegfűvel (Dianthus pontederae) és hegyi lennel (Linum austriacum).
2.32. Csarabos fenyér (Luzulo albidae-Callunetum) fekete és vörös áfonyával, Nagyhutánál.
2.33. Szőrfűgyep (Festuco ovinae-Nardetum) a bükki Nagymező töbreiben.
2.34. Szolonyec vaksziknövényzet (Camphorosmetum annuae) és szikfoktársulás (Puccinellietum limosae) egy szikes tó parti zonációjában.
2.35. Szoloncsák vaksziknövényzet (Lepidio crassifolii-Camphorosmetum annuae) sziki zsázsával (Lepidium crassifolium) és sziki sóballával (Suaeda maritima), Harta mellett.
2.36. Sziki zsázsás vaksziknövényzet (Lepidietum crassifolii) a pusztaszeri Büdös-széken.
2.37. Bajuszpázsitos-sziki sóballás kiszáradt tófenék (Crypsido aculeatae-Suaedetum maritimae) Szabadszállás mellett.
2.38. Sziksófűtársulás (Salicornietum prostratae) a Hortobágyon.
2.39. Szikérnövényzet (Plantagini tenuiflorae-Pholiuretum pannonici), amely a vizes átmosás következtében szologyosodik és eróziós árkokat hoz létre, amelyek törpezsombékokat vesznek körül. Ezt nevezik „marokkal rakott sziknek” a Hortobágyon.
2.40. Padkalejtő vagy kamillás szikfoktársulás (Matricario-Plantaginetum tenuiflorae), amelyet az orvosi székfű és a vékony útifű alkot.
2.41. Mézpázsitos szolonyec szikfoknövényzet (Puccinellietum limosae) a Hortobágyon, a Kunmadarasi-pusztán.
2.42. Sóvirágos-ürmös szikfoknövényzet (Lmonio-Artemisietum santonici) Kócsujfalunál a Hortobágyon.
2.43. Sziki árpás puszta (Hordeetum hystricis) a Hortobágyon.
2.44. Ürmös szikespuszta(Artemisio santonici-Festucetum pseudovinae) magyar sóvirággal (Limonium gmelinii subsp. hungaricum), a háttérben hernyópázsitos rét (AgrostioBeckmennietum), hátul pedig sziki nádas (Bolboschoeno-Phragmitetum).
2.45. Ecsetpázsitos szikesedő mocsárrét (Agrostio stoloniferae-Alopecuretum pratensis) sziki szittyóval (Juncus gerardii) és őszi oroszlánfoggal (Leontodon autumnalis) Pusztaszernél.
2.46. Kövifodorka-társulás (Asplenietum trichomanis–rutae-murariae) kőfalon, Dunaalmáson.
2.47. Pikkelypáfrány-társulás (Ceterachetum officinarum) a Villányi hegység sziklagyepjének hasadékaiban.
2.48. Nyílt, évelő, mészkedvelő homok-pusztagyep (Festucetum vaginatae) virágzó naprózsával (Fumana procumbens) és báránypirosítóval (Alkanna tinctoria) Fülöpházán.
2.49. Kárpáti nyílt szilikátsziklagyep (Minuartio-Festucetum pseudodalmaticae) sziklai ternyével (Aurinia saxatilis) a Fűzéri Várhegyen.
2.50. Budai nyúlfarkfüves dolomitsziklagyep (Seslerietum sadlerianae) az Apáthy-sziklán.
2.51. Nyílt dolomitsziklagyep (Seselio leucospermi-Festucetum pallentis) a Nagy-Szénáson.
2.52. Árvalányhajas dolomitsziklagyep (Stipo eriocauli-Festucetum pallentis) Csákváron.
2.53. Dolomit sziklafüves lejtő (Chrysopogono-Caricetum humilis) tarka kosborral (Orchis tridentata), a háttérben molyhos-tölgyes erdő virágos kőrisekkel (Fraxinus ornus) és cserszömörcés (Cotinus coggygria) szegélyekkel.
2.54. Zárt dolomitsziklagyep (Festuco pallenti-Brometum pannonici) Szár mellett a Zuppa hegyen, citromkocsorddal (Peucedanum oreoselinum) és ágas homok-liliommal (Anthericum ramosum).
2.55. Dalmátcsenkeszes sziklagyep (Sedo sopianae-Festucetum dalmaticae) a borzs szulák (Convolvulus cantabrica) tömegvirágázásakor, májusban.
2.56. Homoki sztyepprét (Astragalo austriaci-Festucetum sulcatae) a homoki árvalányhajjal (Stipa borysthenica) és a homoki kutyatejjel (Euphorbia seguieriana) Kisoroszi mellett, a Pánkúti-legelőn.
2.57. Löszpusztarét (Salvio nemorosae-Festucetum rupicolae) belülről mezei zsályával (Salvia pratensis)
2.58. Középdunai erdőspuszta-rét (Campanulo-Stipetum tirsae) Pomáz fölött a Csikóvár lejtőjén.
2.59. Hegyaljai erdőssztyepp-rét (Inulo hirtae-Stipetum tirsae) Szentendre fölött, sok virágzó kardlevelű és borzas peremizzsel (Inula ensifolia, I. hirta) és a nagy pacsirtafűvel (Polygala major).
2.60. Löszfalnövényzet (Agropyro cristati-Kochietum prostratae) a balatonkenesei löszfalon a heverő seprűfű (Kochia prostrata) csomóival. 61
2.61. Gomborka-pipitér társulás (Camelino microcarpae-Anthemidetum austriacae) – egyik leggyakoribb szántóföldi gyomtársulásunk szöszös pipitérrel, pipaccsal és búzavirággal Ürbőpusztánál.
2.62. A csibehúros homoki pipitér társulás (Spergulo arvensis-Anthemidetum ruthenicae) – a savanyú homoki vetések gyomtársulása.
2.63. A keleti szarkaláb-tarlóvirág társulás (Consolido orientali-Stachyetum annuae) a tiszántúli, kötöttebb talajú vetések gyomtársulása.
2.64. Koldustetű-szamárbogáncs társulás (Lappulo heteracanthae-Onopordetum acanthii) a száraz parlagok ruerális társulása.
2.65. A tisztesfüves farkasfog társulás (Stachydi-Bidentetum tripartitae) mocsári gyomtársulás a mocsári tisztesfűvel (Stachys palustris) és a közönséges lizinkával (Lysimachia vulgaris) a hansági Fehér-tó partján.
2.66. A bíbor nebáncsvirág-sövényszulák társulás (Calystegio-Impatientetum glanduliferae) a ligeterdők szegélyeinek függönyszerű gyomtársulása az adventív süntök (Echinocystis lobata) tömeges megjelenésével.
2.67. Podagrafű-acsalapu társulás (Aegopodio-Petasitetum hybridi) jellegzetes patakparti magaskórós Bakonygyepesnél.
2.68. A nagy erősfű-erdőszegély (Geranio-Dictamnetum) molyhostölgyes erdeink jellegzetes szegélytársulása.
2.69. A csormolyás-kocsordos (Melampyro debreceniensi-Peucedanetum oreoselini) homoki pusztai tölgyeseink virággazdag szegélytársulásaa jellemző magyar nőszirommal (Iris aphylla subsp. hungarica), Bátorligeten.
2.70. Galagonya-kökény cserjés (Pruno spinosae-Crataegetum).
2.71. Fehérnyár-liget (Senecioni sarracenici-Populetum albae) a Szentendrei-szigeten.
2.72. Fűzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae) őszi szpektusa borsos keserűfű (Persicaria hydropiper) tömeggel, mocsári nőszirommal (Iris pseudacorus) és iszapkákával (Dichostylis micheliana).
2.73. Égeres láperdő (Carici elongatae-Alnetum) az égerlábakon gazdag páfrány- és mohaszinttel tarajos pajzsikával (Dryopteris cristata) és tőzegmohákkal a Darányi Púpos erdőben.
2.74. Éger-kőris láperdő (Fraxino pannonicae-Alnetum) békaliliomos nyílt vizes típusa békaliliommal (Hottonia palustris) Dabasnál.
2.75. Hegyi égerliget (Carici brizoidis-Alnetum) a jellemző struccpáfránnyal (Matteuccia struthiopteris) a Kemence-patak völgyében, Kőkapunál.
2.76. Alföldi gyertyános-kocsányos tölgyes (Circaeo-Carpinetum) Zalában, a Kerka völgyében.
2.77. Görgeteg sziklaerdő (Roso pendulinae-Tilietum cordatae) a bazalt hegyek jellemző sziklaerdeje a Medves-Ajnácskői hegységben, dús páfrány- és mohaszinttel.
2.78. Mészkő-szurdokerdő (Scolopendrio-Fraxinetum) az Ablakoskő-völgyben.
2.79. Babérboroszlános nyugat-középhegységi bükkös (Daphno laureolae-Fagetum) a Fáni-völgyben.
2.80. Elegyes karszterdő v. karsztbükkös (Fago-Ornetum) a fehér sás (Carex alba) és a lila csenkesz (Festuca amethystina) jellegzetesen földre terülő csomóival a Kis-Szénáson.
2.81. Sziklai berkenyés hárserdő (Tilio-Sorbetum) a bükki Leányvölgy szikláin.
2.82. Dél-dunántúli síksági gyertyános-tölgyes (Fraxino pannonicae-Carpinetum) kora tavaszi aszpektusa a berki szellőrózsa (Anemone nemorosa) tömeges előfordulásával.
2.83. Délnyugat-dunántúli gyertyános-kocsánytalan tölgyes (Helleboro dumetorum-Carpinetum) kora tavaszi képea jellemzőszúrós csodabogyóval (Ruscus aculeatus).
2.84. Mecseki gyertyános-tölgyes (Asperulo taurinae-Carpinetum) a medvehagyma(Allium ursinum) jellegzetes májusi tömeg-virágzásával.
2.85. Dél-dunántúli bükkös (Vicio oroboidi-Fagetum) tavaszi geofiton aszpektusa a Corydalis cava tömegvirágzásával.
2.86. Mecseki bükkös (Helleboro odori-Fagetum) tavaszi képe Mánfa fölött, szúrós csodabogyóval (Ruscus aculeatus) és a bókoló fogasír (Dentaria enneaphyllos) tömeg-virágzásával.
2.87. Középhegységi mészkerülő bükkös (Luzulo nemorosae-Fagetum sylvaticae) jellemző aljnövényzete a Repka-völgyben, Nagyhutánál a fehér perjeszittyóval (Luzula luzuloides), a lapos korpafű (Diphasium complanatum), az ernyős körtike (Chimaphila umbellata).
2.88. Nyugat-dunántúli mészkerülő bükkös (Galio rotundifolio-Fagetum) tölggyel és erdei fenyővel (Pinus sylvestris) a koronaszintben.
2.89. Mészkerülő gyertyános-tölgyes (Luzulo-Carpinetum) fekete áfonyás (Vaccinium myrtillus) aljnövényzettel Uzsánál.
2.90. Középhegységi mészkedvelő molyhos tölgyes (Vicio sparsiflorae-Quercetum pubescentis) a pilisi bükkönnyel (Vicia sparsiflora), Pilisszentlászlónál.
2.91. Cserszömörcés karsztbokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis) az előtérben budai nyúlfarkfüves sziklagyeppel az Apáthy-sziklánál.
2.92. Középhegységi cseres-tölgyes (Quercetum petraeae-cerridis) tavaszi képe a Visegrádi-hegységben.
2.93. Középhegységi rekettyés-tölgyes (Genisto pilosae-Quercetum petraeae), Szilvásvárad fölött, a Bükkben.
2.94. Genyőtés cseres-tölgyes (Asphodelo-Quercetum roboris) Bakonyalján, a Széki-erdőben, tarka nőszirommal (Iris variegata) és baracklevelű harangvirággal (Campanula persicifolia).
2.95. Cérnatippanos cseres-tölgyes (Agrostio tenuis-Quercetum cerris), amely a savanyú homoktalajon elnyíresedett, Belső-Somogyban,Inke mellett.
2.96. Kékperjés cseres-tölgyesek (Molinio litoralis-Quercetum cerris) Devecser mellett a Széki-erdőben, fekete zászpával (Veratrum nigrum) és fénytelen galajjal (Galium schultesii).
2.97. Melegkedvelő tölgyes (Corno-Quercetum pubescentis).
2.98. Hársas-kőrises sziklaerdő (Tilio-Fraxinetum excelsioris) a Mátrában, a Sas-kőn.
2.99. Nyúlfarkfüves tölgyes (Seslerio hungaricae-Quercetum virgilianae) a Bükkben, a Csákpilis-lápán.
2.100. Nyáras-borókás (Junipero-Populetum albae) Tatárszentgyörgyön, az előtérben nyílt homokpuszta-gyep borzas lennel (Linum hirsutum subsp. glabrescens) és deres fényperjével (Koeleria glauca).
2.101. Duna–Tisza közi, szürke nyáras pusztai tölgyes (Populo canescenti-Quercetum roboris) dél-alföldi, fehérnyáras változata, Ásotthalom környékén.
2.102. Tatár juharos-lösztölgyes (Aceri tatarici-Quercetum roboris) tatár és mezei juharral (Acer tataricum, A. campestre), valamint a bársonyos kakukkszegfűvel (Lychnis coronaria) és az erdei gyöngykölessel (Buglossoides purpureo-coerulea).
2.103. Jegenyefenyves-lucos (Bazzanio-Abietetum) Brennbergbánya mellett, aljnövényzetében erdei pajzsikával (Dryopteris filix-mas) és nyúlsalátával (Prenanthes purpurea).
2.104. Mohás fenyves-tölgyes (Aulacomnio-Pinetum) Őriszentpéter mellett.