Ugrás a tartalomhoz

Magyarország virágos növényei

Wagner János, Hoffmann Károly (2006)

Arcanum Adatbázis Kft.

XX. osztály: Termőre-nőtt-porzósak. Gynandria.

XX. osztály: Termőre-nőtt-porzósak. Gynandria.

Porzó- és bibeszál együvé nőtt.

1. rend: Egyporzósak. Monandria.

Minden virágban egy portok van.

Vitéz kosbor.

Orchis militaris L. – (Bergő burján, meresztő fű. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 30–60 cm. Gumója gömbölyű, ép. Alsó levelei széles tojásalakúak, hosszúkás kerekdedek. Számos virága tömött, hosszúkás fürtben áll. Rövid murvái egyszerűek. Leplének felálló levélkéi sisakmódjára összeborulók. Pilis-ajakának középső karéja hirtelen kiszélesedő. Virága sötétpiros, csak a pilis-ajaka rózsaszinű, több vagy kevesebb bíbor folttal. Terem réteken, erdők tisztásain hazánk minden hegyvidékén. 5–6.

Vitéz kosbor.

Foltos kosbor.

Orchis maculata L. – (Hengeres gyökerű, tarkalevelű kosbor, foltoslevelű vagy tenyeres gyökerű kökörcsin. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – 56. t. 1. k. Évelő. 15–50 cm. Gumója lapos, ujjasan hasadt. Szára tömött. Levele lándsás hosszúkás, rendszerint sötétfoltos; a felsők sokkal kisebbek, murvaszerűek. Virágai lilásak, olykor egészen fehérek. Virágzata tömött, hengeres fűzér. Pilis-ajka széles, kerekded, 3 karéjú. Sarkantyúja kúpos, befelé irányított, rövidebb mint a magház. Terem nedves réteken, gyér erdőkben hazánk minden magasabb hegyvidékén. 5–6.

Sömörös kosbor.

Orchis ustulata L. – (Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 10–30 cm. Gumója ép. Apró virágai tömött fűzérben fejlődnek. Bimbói feketebarnák, olyanok, mintha meg volnának pörkölve. Lepellevelei sötét bíborszínűek, feketén kihegyezettek; a sisak feketebíbor; pilis-ajaka háromkaréjú, a középső karéj kétágú, fehérszínű, sötét bíbor foltokkal. A magház négyszer hosszabb a sarkantyúnál. Terem gyepes domblejtőkön, erdőszélen, szikárabb mezőkön az egész országban; helyenként az Alföldön is. 5–6.

Sömörös kosbor.

Poloskaszagú kosbor.

Orchis coriophora L. – (Palaczka kosbor. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 15–35 cm. Gumói épek. Levelei szálas lándsásak. Tömött fűzérben fejlődő virágai szennyespirosak; pilis-ajakának középső karéja hosszúkás; sarkantyúja görbe, olyan hosszú, mint a magház fele. Murvái egyerűek. Az egész növény poloskaszagú. Terem nedves réteken, az északi vármegyéket kivéve, az egész országban. 5–7.

Gömbös kosbor.

Orchis globosa L. – (Fonák- vagy golyóbisforma kosbor. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 25–60 cm. Gumói épek. Levelei hosszúkás lándsásak. Virágzata igen tömött, eleinte kúpos, gömbös, végre kurta hengeralakú. Virágai lilásszínűek. Magháza még egyszer olyan hosszú mint a sarkantyúja. Pilis-ajaka pontozott. Terem réteken a Kárpátok összes magasabb hegyein. 6–7.

Agár kosbor.

Orchis Morio L. – (Bozsor, emberevő agárfű, piros kökörcsin; nőszőfű, túróvirág. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 8–30 cm. Gumója ép. Szára kevéslevelű; levelei keskenyszálasak. 6–8 virága laza fürtben áll. Murvái bíborszínűek, egyerűek, épen olyan hosszúak, mint a magház. A lepel külső 3 levele sisakformára összeboruló, tompa, bíborszínű és zölden erezett. Pilis-ajaka széles, bíborszínű; középső karéjának közepe halványabb, sötét foltokkal. A sarkantyú olyan hosszú mint a magház. Terem réteken, száraz mezőkön az egész országban. 4–5.

Agár kosbor.

Bodza kosbor.

Orchis sambucina L. – (Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 15–25 cm. Gumói épek. Levelei kerekdedek, hosszúkás kerülékesek. Vajszínű, vagy piros virágai tömött fürtben fejlődnek. Murvái három- vagy több erűek. Pilis-ajakának karéjai rövidek, kerekítettek és egyformák. A sarkantyú olyan hosszú mint a magház. Illata a buzavirágéra emlékeztet. Terem erdei tisztásokon, kaszálókon, gyepükben szórványosan hazánk hegyvidékén. 4–5.

Más honi fajok: O. cordigera Fr.,elegans Heuff.,incarnata L.,latifolia L.,pallens L.,palustris Jacq.,papilionacea L.,purpurea Huds.,picta Lois.,saccigera Brogn.,Simia Lam.,speciosa Host.,Traunsteineri Saut.,tridentata Scop.

Tornyos vitézvirág.

Anacamptis pyramidalis (L.) Rich. – (Piramisforma ragikra, ikerkosbor. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 30–60 cm. Gumói épek. Alsó levelei kihegyezettek, lándsásak, a felsők hüvelyesek. Virágzata tömött, tojásalakú. Virágai nem nagyok, pirosak, fonalszerű, lefelé álló sarkantyúval, mely hosszabb a magháznál. Pilis-ajakának karéjai egyenlő hosszúak, csonkítottak. Terem száraz mezőkön, főleg meszes hegyek lejtőin az egész ország hegyvidékén. 6–7.

Tornyos vitézvirág.

Szúnyoglábú bibircsvirág.

Gymnadenia conopea (L.) R. B. – (Csorikra, golyóbisfű, szúnyoglábú tarbibircs. – Gymnadenia conopsea (L.) R. Br. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 20–60 cm. Gumója tenyeresen hasadt. Levelei hosszúkás lándsásak. Murvái háromerűek. Virágai bíborszínűek; pilis-ajaka háromkaréjú, karéjai tompán lekerekítettek. Sarkantyúja fonalszerű, csaknem kétszer olyan hoszszú, mint a magház. Terem erdők tisztásain, kaszálókon, főleg mésztalajon az egész ország hegy- és dombvidékén, szórványosan az Alföldön is. 6–7.

Más honi fajok: G. albida (L.) Rich.,odoratissima (L.) Rich.

Szunyoglábú bibircsvirág.

Bűzös sodortvirág.

Himantoglossum hircinum (L.) Spr. – (Bakbűzű sodortajk. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 30–60 cm. Gumói épek. Szára vaskos; levelei hosszúkás lándsásak. Virágai nagyok. A sisak külseje fehér, belseje zöldes és bíborszínűen csíkos. Pilis-ajaka fehéreszöld, három karéjú; karéjai keskenyszálasak, a középső igen hosszú, 6–8 mm. és kétágú. Ezek a hosszú, rendesen csavarodott ajaksallangok igen sajátságos külsőt kölcsönöznek e növénynek. Kellemetlen bakszagú. Terem kaszálókon az északi Kárpátok déli lejtőitől hazánk minden dombvidékén, de nagyon szórványosan és többnyire szálanként. 5–7.

Bűzös sodortvirág.

Kétlevelű sarkvirág.

Platanthera bifolia (L.) Rchb. – (Kétlevelű kosbor, lapár, sarkár. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 30–50 cm. Két átellenes állású, széles, visszás tojásalakú levele van. Virága zöldesfehér; sarkantyúja fonalszerű; pilis-ajaka egyszerű (nem osztott) és keskeny szálas. Illata kellemes. Terem erdők tisztásain, gyepes lejtőkön, az egész ország hegyvidékén. 6–7.

Más honi faj: P. montana (Schm) Rchb.

Kétlevelű sarkvirág.

Törpe bíborka.

Nigritella nigra (L.) Simk. – (Fekete kosbor. – Nigritella angustifolia Rich. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – 56. t. 2. k. Évelő. 10–20 cm. Tőlevelei keskeny lándsásak. Tömött virágzata rövid, kúpalakú. Virágai feketepirosak, vanilia-illatúak. Pilis-ajaka tojáskerek, egyszerű; sarkantyúja rövid. Terem hazánk keleti hegyvidékének havasain. 6–9.

Méhképű bangó.

Ophrys apifera Huds. – (Méhvirág. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 10–30 cm. Gumója ép. Szára kevés levelű. Levelei hosszúkás kerekdedek, lándsásak. Virágzata 3–6 nagy virágból van összetéve. Virága tarka méhre emlékeztet. Zöldesfehér lepellevelei pirosasan vannak befuttatva. Pilis-ajaka széles, erősen púpos, háromkaréjú, széle visszagöngyölt, begörbült kopasz függelékekkel; színe bársonyosbarna, széle pelyhes és sárgán pettyes. Terem szikár mezőkön, főleg mészkőhegyeken. Igen ritka. Eddig csak Pozsony, Budapest és Fiume mellett találták. 6–7.

Méhképű bangó.

Pókos bangó.

Ophrys aranifera Huds. – (Párkányos bangó. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – 56. t. 3. k. Évelő. 10–30 cm. Az előbbihez hasonló, de lepellevelei zöldek, csak kissé pirosasak. Pilis-ajaka szélesebb, hosszúkás négyszögű, lekerekített, ritkán kissé háromkaréjú; domborodó, széle visszagöngyölt; bíbor vagy sárgásbarna, világosabb középfoltokkal és zöld szegélylyel (pókra emlékeztet). Hazánk északi részében nem terem; különben sok helyt előfordul nedves réteken, többnyire azonban csak szálanként. 5–6.

Póktermő bangó.

Ophrys arachnites L. – (Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 10–30 cm. Pilis-ajaka kopasz és púpos, bíborbarna színű, csinos sárga rajzzal (pókra emlékeztet); fölfelé görbülő függelékei zöldek. Terem szórványosan hazánk nyugati felében. 5–6.

Más honi faj: O. myodes L. (légytermő bangó).

Póktermő bangó.

Egygumójú minka.

Herminium monorchis (L.) R. Br. – (Egygolyójú bangó vagy gumilla. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 10–25 cm. Csak két-három, hosszúkás kerekded levele szokott fejlődni. Apró, zöldessárga virágokból összetett virágzata karcsú. Pilis-ajaka mélyen háromosztatú, karéjai szálasok, a szélsők dárdaalakúak, elállók és csak félakkorák, mint a középső. Terem szárazabb mezőkön hazánknak csaknem minden magasabb hegyvidékén. 5–6.

Egygumójú minka.

Fehér madársisak.

Cephalanthera alba (Cr.) Simk. – (Fehér bibak, hímteke, porfej, tekeportartó. – Cephalanthera pallens Rich. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – 56. t. 4. k. Évelő. 25–50 cm. Levelei tojásalakúak, kihegyezettek; ereik erősen kiállók. Tejszínű virágai laza leveles fürtben fejlődnek. Murvái hosszabbak a magháznál. Lepellevelei hosszúkás kerekdedek, tompák; a belsők összeborulók. Pilis-ajakát sárga folt ékesíti. Terem erdőkben, kivált meszes talajon hazánk minden hegyvidékén. 5– 6.

Piros madársisak.

Cephalanthera rubra (L.) Rich. – (Veres bibak. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 30–60 cm. Levelei lándsásak, kihegyezettek. Virágai élénkpirosak; lepellevelei kihegyezettek; pilis-ajaka keskeny, fehér; magháza puhaszőrű, mirigyes. Terem ritkás erdőkben, gyepűkben, főleg meszes talajon az egész országban. Szórványosan az Alföldön is. 6–7.

Más honi faj: C. longifolia (L.) Fritsch (angustifolia Cr., ensifolia Schm.).

Piros madársisak.

Széleslevelű nőszőfű.

Epipactis latifolia (L.) All. – (Bibak, zászpa kosbor. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – 56. t. 5. k. Évelő. 50–100 cm. Levelei széles tojásalakúak, szárölelők; a felsőbbek keskenyebbek, kihegyezettek; végre keskenyszálasak és murvákba általmenők. Virágzata egy oldalra konyuló fürt. Virágai zöldes-biborbarnák; pilis-ajaka rózsaszínű. Terem árnyas erdőkben, gyepükben az egész ország hegyvidékén; az Alföldön is. 6–8.

Mocsári nőszőfű.

Epipactis palustris (L.) Cr. – (Evetkefű, tavi bibak. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 30–50 cm. Levelei lándsásak. Fürtje nem konyul. Külső lepellevelei lándsásak, zöldes biborszínűek, hosszabbak, mint a belső oldalon pirosas belső lepellevelek. Pilis-ajaka fehér, piros-csíkos. Terem vizenyős réteken, gyepükben, lápokban, szórványosan az egész országban. Az Alföldön sok helyt hiányzik. 6–7.

Más honi fajok: E. microphylla (Ehrh.) Sw.,rubiginosa (Cr.) Gaud.

Mocsári nőszőfű.

Tojáslevelű békakonty.

Listera ovata (L.) R. Br. – (Kétlevelű fattyú-kökörcsin, tojásdad bibak. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – 56. t. 7. k. Évelő. 30–50 cm. Szára kétlevelű. Levelei nyeletlenek, kerekded tojásalakúak. Fürtös virágzata hosszú, karcsú és merőleges. Lepellevelei zöldessárgák; hosszúra megnyúlt pilis-ajaka kétkaréjú. Tenyészik nedves réteken, nyirkos erdőkben és gyepükben az ország minden hegyvidékén. 5–6.

Más honi faj: L. cordata (L.) R. Br.

Sarjadzó madárfészek.

Neottia Nidus avis (L.) Rich. – (Madárfészek bibak. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – 56. t. 6. k. Évelő. 20–30 cm. Az egész növény sárgás, később barnás; viaszszerű. Tőkéjén, körbe helyezkedve, számos, tömötten álló, húsos gyökere van, mely madárfészekre emlékeztet. Szárán csak pikkelylevelek vannak. Fürtje tömött. Pilis-ajaka kétkaréjú; sarkantyuja nincs. Tenyészik árnyas erdőkben hazánk minden hegyvidékén..5–6.

Külseje nagyon emlékeztet az Orobanche-félékre, azért ezt a növényt is sokáig élősködőnek tartották, és csak a legújabb időben derült ki, hogy nem élősködő, hanem televénylakó (saprophyta).

Hegyi fűzértekercs.

Spiranthes spiralis (L.) C. Koch. – (Spiranthes autumnalis Rich. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 15–20 cm. Zöld szárán apró szárölelő murvák fejlődnek. Tőlevelei hosszúkás – tojásalakúak; nyélbe keskenyedők. Illatos, apró, fehér virágai csavarmenetes fűzérben állanak. Terem szikár hegyi lejtőkön, nagyon szórványosan a keleti és nyugati hegyvidéken. Északon csaknem teljesen hiányzik. 8–10.

Más honi faj: Sp. aestivalis (Lam.) Rich.

Hegyi fűzértekercs.

Erdei kláristő.

Coralliorrhiza innata R. Br. – (Csajka ajakfű, kláris- vagy korállgyökér. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 10–20 cm. Az egész növény halványsárgás v. barnás. Tőkéje ágas, törékeny; korállszerű elágazással, melyeken a gyökérhajszálak fejlődnek. Szára pikkelyleveles. Virágzata szegényes. Virágai aprók, zöldessárgák; pilis-ajaka fehér, torkán piros pettyes. Terem árnyas erdőkben, főleg fenyvesekben és bükkösökben, Trencsén vármegyétől Krassó-Szörényig. 5–6.

Erdei kláristő.

Mocsári lágyvirág.

Malaxis paludosa (L.) Sw. – (Bibefog. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – Évelő. 5–15 cm. Tőkéje kis gumót fejleszt. Szára ötszögletű, 3–4 lapiczkás tőlevéllel. Zöldes virágai karcsú, laza fürtben fejlődnek. Terem tőzeges lápokban. Az északi Kárpátok tőzeges lápjaiból több helyről van említve; azonfelül a Hanságból is, de újabb és biztos adatot nem ismerek. Keresendő. 7–8.

Más honi faj: M. monophyllos (L.) Sw. Helyesebb neve: Microstylis monophylla (L.) Lindl.

Mocsári lágyvirág.

2. rend: Kétporzósak. Diandria.

A portokok száma kettő.

Tarka rigó-pohár.

Cypripedilum Calceolus L. – (Asszonyi lábbeli, erdei sárga papucs, galambbegy, kakukvirág, Mária czipellője, Mária czipőkéje, tarka czipőczím, Venus-sarucska. – Cypripedium Calceolus L. – Term. r.: Kosborfélék. Orchidaceae.) – 56. t. 8. k. Évelő. 25–50 cm. Alsóbb levelei tojásalakúak, a felsőbbek lándsásak. Szára rendesen egy, ritkán két bókoló virággal. Legfeltünőbb virágú kosborféle; két külső lepellevele széjjelálló biborbarna; pilis-ajaka nagy, fölfuvódott, sárga; alakja emlékeztet a faczipőre. Terem cserjés hegylejtőkön, erdőszéleken, főleg meszes talajon szórványosan az egész ország hegyvidékén. 5–7.

3. rend: Hatporzósak. Hexandria.

A bibeszál köré sorakozó portokok száma hat.

Közönséges farkasalma.

Aristolochia Clematitis L. – (Farkasfül, farkas gégevirág, farkas hézaggyökér, hím farkasalma, likasír, pipavirág. – Term. r.: Farkasalmafélék. Aristolochiaceae.) – 57. t. 1. k. Évelő. 30–100 cm. Nyeles levelei szives-tojásalakúak, visszájokon kékeszöldek. Virágai csomósan állanak a levelek hónaljában, csövesek, csúcson nyelvalakuan megnyúltak, tövükön gömbölyüen fölfúvódottak. Termése körtealakú tok. Terem mívelt talajon, parlagokon, szőlőkben, a legészakibb vármegyéket kivéve, az egész országban. 4–7.

Az egész növény kellemetlen szagú. Helyenként házi orvosságnak szedik.

Más honi fajok: A. pallida Willd.,rotunda L. (az utóbbi csak Fiume m.). Nagylevelű felfutó növény az A. Sipho L’Hérit, melyet kertben ültetnek.