Ugrás a tartalomhoz

Magyar művészeti kislexikon

Körber Ágnes (2006)

Enciklopédia Kiadó

W

W

W

WAGNER Sándor

festő

Született: Pest, 1838. április 16.

Meghalt: München, 1919. január 19.

A müncheni akadémián 1866-tól Karl von Piloty helyetteseként, 1869-től pedig rendes tanárként tevékenykedő történeti festő Pesten Weber Henrik | [lásd]nél, 1854-56-ban Bécsben, 1856 és 1864 között Münchenben tanult. Dugovics Titusz nándorfehérvári hőstettét megörökítő festményén (1859, Magyar Nemzeti Galéria) az áldozatos hősiesség, Mátyás király és Holubár viadala című, a második világháborúban elpusztult Vigadó-beli falképén (1865), ill. a Ligeti Antallal együtt készített Mátyás király hazatér a vadászatról című alkotásán (Magyar Nemzeti Galéria) pedig a nemzet diadalmas múltjának ábrázolásával találkozunk. Izabella királyné búcsúja Erdélytől című festménye (1863, Magyar Nemzeti Galéria) sajátos Hungária-ábrázolásként is értelmezhető. Bár külföldön sokat foglalkoztatott festő volt - 1866-ban megfestette Erzsébet királyné portréját, Kocsiverseny Rómában című festményét pedig a manchesteri Városi Múzeum őrzi - hazai kötődését is megtartotta. Az 1868-ban megjelent Honvédalbum számára készített történeti képe mellett ezt jelzik Petőfi-illusztrációi és alföldi témájú festményei, amelyek közül egy pusztai képet 1904-ben Münchenben állított ki.

Irodalom

HAUSHOFER, M.: Alexander von Wagner, München, é. n.
SZABÓ J.: A mitikus és a történeti táj, Budapest, 2000. 165-167.

(PAPP JÚLIA)

WAROU, Daniel

éremművész

Született: Stockholm, 1674

Meghalt: 1729

A Habsburg Birodalom egyik legjobban képzett, svéd származású érem- és pecsétkészítője volt. A bécsi udvar a selmecbányai pénzverőbe küldte. 1699-ben kinevezték körmöcbányai fővésnöknek. Itt hatvanhat emlékérmet, tizenhárom pénzt és kilenc pecsétet készített. 1704-07 között II. Rákóczi Ferenc szolgálatában a fejedelmi hivatalok számára pecséteket készített, részt vett a szabadságharc néhány pénztípusának tervezésében. Három olyan emlékérmet készített, amelyek előlapján a fejedelem mellképe látható. Az első érem hátlapján a szabadságharc kezdeteire, a szécsényi országgyűlésre vert másodikon a vallásszabadságról hozott rendelkezésre utaló ábrázolás szerepel. A harmadik érem hátlapján Herkules küzd a lernai hidrával, a szabadságért küzdő Magyarország jelképeként (Magyar Nemzeti Múzeum). Egyéb magyar tárgyú művei: Péterváradi győzelem; Temesvár visszavétele érme.

Irodalom

GALAVICS G.: A Rákóczi-szabadságharc és az egykorú képzőművészet. In: Rákóczi-tanulmányok (szerk.: KÖPECZI B.), Budapest, 1980.

(LIPP MÓNIKA)

WEBER Henrik

festő

Született: Pest, 1818. május 24.

Meghalt: Pest, 1866. május 14.

Mestere: J. T. Kaergling, Leopold Kupelwieser, Carl Gsellhofer, Johann Ender

Pesten J. T. Kaergling portréfestőnél, 1835-től a bécsi képzőművészeti akadémián Leopold Kupelwiesernél, Carl Gsellhofernél és Johann Endernél, 1840-től pedig két évig Münchenben tanult. Itáliai tanulmányútját követően 1847-től Pesten tevékenykedett. A családcentrikus polgári mentalitás értékeit őrző bécsi biedermeier portré- és életképfestészet hatása bensőséges összetartozást jelképező családportréin (A Weber család, 1846, Fővárosi Képtár; Mosonyi Mihály zeneszerző és felesége, Magyar Nemzeti Galéria) és életképein (A gyermekszoba, 1840) egyaránt kimutatható. Történeti kompozíciói legtöbbjén a Hunyadi-házzal kapcsolatos eseményeket dolgozott fel (Hunyadi János halála, 1844; Mátyás király bevonulása Budára, 1853, Magyar Nemzeti Múzeum). Mátyás király és a szép juhászné gáláns budai kalandját ábrázoló festménye (1845, magántulajdon) a történeti zsánerkép műfajának kiemelkedő hazai alkotása. Az 1840-es évek elején festett Hungáriája a dicső múlt öntudatát és a virágzó, békés jövő reményét jelképezte. Az 1860-as években a hunok, az Árpád-ház és a Hunyadiak történetét bemutató litográfiákat (Béla választ korona és kard között, 1862) készített az Ország tükre című folyóirat számára.

Irodalom

KODAY E.: Weber Henrik, Budapest, 1943
Művészet Magyarországon 1830-1870 (kat., szerk.: SZABÓ J.-SZÉPHELYI F. GY.), Budapest, 1981. 431.
KIRÁLY E.: Weber Henrik Hungária-képe az 1840-es évek elejéről, Művészettörténeti Értesítő, 1983/4. 248-250.
SZABÓ J.: A 19. század festészete Magyarországon, Budapest, 1985.

(PAPP JÚLIA)

WIDEMANN, Elias

rézmetsző

Született: ?, 1619

Meghalt: ?, 1652

Augsburgban vagy Olmützben született. Az 1640-es évek elején Bécsben telepedett le. 1640-ben Mockhai András filozófiai munkájához készített három metszetet: Logica, Physica, Metaphisica. Pozsonyban könyvdíszeket, allegóriákat és portrékat csinált. 1646-ban Pozsonyban adta ki a Habsburg-tartományok száz vezető nemesének félalakos portrémetszetét. Az 1. kötet (Comitium Gloriae...) szereplőinek csupán egyötöde magyar, az 1652-ben Bécsben megjelent 3. kötetbe (Illustrissimum Hungariae Heroum Icones) azonban már csak magyarországi nemeseket és a török elleni védelmi rendszer végvárainak kapitányait vette fel, pl.: Zrínyi Miklóst, Esterházy Pált, Szelepcsényi Györgyöt. Igen sok mű kötődik a nevéhez, legnagyobbrészt arcképek. 1651-ben elkészítette Johann Rudolf Schmidt portai követ rézmetszetes képmását.

Irodalom

CENNERNÉ WILHELMB G.: Widemann-metszetek után készült olajportrék, Folia Archaeologica VIII., 1956, 178-181.
PATAKY D.: A magyar rézmetszés története, Budapest, 1951.

(LIPP MÓNIKA)

WITTWER, Martin

Névváltozat: [Athanasius]

építész

Született: Imst, 1667. október 24.

Meghalt: Pacov, 1732. május 12.

Mestere: Jean Baptist Mathey, Johann Rass

Osztrák építész. 1695-ben laikus testvérként belépett a karmelita rendbe, és felvette az Athanasius nevet. Később az osztrák, a cseh és a magyar rendházakat magába foglaló Szent Lipót-rendtartomány építésze lett. Az 1680-as évektől kezdve Prágában tanult a Rómából érkezett, francia származású Jean Baptist Mathey és honfitársa, a tiroli Johann Rass mellett. Itt Rasszal együtt a Mathey által a karmelita nővérek számára tervezett, Szent Józsefről elnevezett templom kivitelezésében vett részt. Prágából Linzbe ment, ahol a szintén Mathey tervei alapján felépülő karmelita templomon dolgozott. Rass halála után ő fejezte be az építkezést, továbbá feltehető, hogy módosította a homlokzati terveket. 1714-től kezdve tartózkodott Győrben. Ebben az évben elkészítette a karmelita templom terveit, befejezte a Magyar Ispita templomot, felépítette a Kálváriát és a temetőkápolnát, valamint épületdíszeket tervezett az egykori jezsuita templom homlokzatára. A győri karmelita templom (1722-25) fekvő ellipszis-alaprajza a rend korábbi bécsi, prágai és linzi építkezésein kialakított centrális elrendezést követi. Wittwer az oldalkápolnák számát a prágai karmelita templomhoz képest kettő-kettőre csökkentette, a franciás megjelenésű homlokzatot pedig inkább az itáliai előképekhez igazította. A centrális teret nyeregtető alá bújtatott kupola fedi. Wittwer nevéhez több északnyugat-magyarországi építkezés köthető. Pannonhalmán az ő tervei nyomán építették át a bencés apátság északi és keleti épületszárnyait, ő tervezte a barokk harangtornyot és a refektóriumot. A feltételezések szerint a pannonhalmi Boldogasszony templom (1720-24) és a tihanyi apátsági templom homlokzata (1720-as évek) is az ő műve. Tervei alapján épült fel 1732-50 között a zirci ciszterci kolostor, mely a dunai barokk építőiskola egyik jelentős emlékével, a Spital am Pyhrn-i apátsággal mutat rokonságot. Utolsó magyarországi műve a szakolcai karmelita templom és kolostor (1728). Halála után, de valószínűleg az ő terveinek megfelelően készült el a pápai egykori pálos, majd bencés templom (1737-42), amelynek alaprajza a győrit követi. A győri karmelita templom változataként valósult meg Wittwer utolsó műve, a csehországi pacovi templom is. Ezen kívül oltárterveket készített még a sümegi ferencesek, a győri karmeliták és feltehetően a tihanyi, a zirci és a pápai szerzetesi templom számára. Magyarországi munkásságával párhuzamosan teljesítette a karmelita rend ausztriai megrendeléseit is. 1713-ban megkezdte a linzi karmelita nővérek Szent Terézről elnevezett templomának építését, 1716-tól pedig a Wiener-Neustadt-i karmelita templomot építette. Templomainak centrális térképzése itáliai igazodást mutat, míg homlokzatalakításán inkább az északi előképeket követte. Mintaképeit egyéni megoldásokkal gazdagítva használta fel, ez különösen a nyíláskeretek kialakításán mutatkozik meg.

Irodalom

CZIGÁNY J.: A győri "Magyar Ispita" templom tervezője, Műemlékvédelem, 1968, XII, 3, 160-165.
VOIT P.: Martin Wittwer, a győri karmelita templom építésze, Magyar Műemlékvédelem, 1969, IV, 187-225.
VOIT P.: A barokk Magyarországon, Budapest, 1970. 31-35.

(BÉKÉS ENIKŐ)

YBL Miklós

építész

Született: Székesfehérvár, 1814. április 6.

Meghalt: Budapest, 1891. január 22.

Mestere: Pollack Mihály, id. H. Koch

A neoreneszánsz kiemelkedő hazai képviselője. A bécsi Polytechnikumon folytatott tanulmányai után négy évet Pollack Mihály | [lásd]nál, majd id. H. Koch bécsi irodájában dolgozott. 1840-ben a müncheni akadémián képezte magát tovább. 1841-ben kéthónapos tanulmányutat tett Észak-Itáliában. Hazatérve Pollack Ágosttal együtt tervezte az ikervári Batthyány-kastély újjáépítését. A nagykárolyi és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyon végzett tervezői munkát és újjáépítette a romba dőlt kaplonyi templomot. 1851-ig gróf Károlyi István építészeként Fóton élt és dolgozott. Károlyi fóti kastélyát szárnyakkal toldotta meg. 1845-1855 között építette első fő művét, a fóti templomot kiérlelt romantikus stílusban. Első pesti alkotása, a Múzeum krt. 7. sz. alatti Unger-ház (1852) még szintén romantikus stílusú, akárcsak a Nemzeti Lovarda (1857-58, 1945-ben elpusztult) és a Széchenyiek nagycenki temploma (1860-64). A hatvanas évektől kezdve stílusa fokozatosan közeledett a neoreneszánszhoz. 1860-tól 1862-ig a Budai Első Takarékpénztár (Fő utca 2.) palotáját (a háborúban megsérült, lebontva 1949-ben) és a Kerepesi úti temetőben a Ganz-mauzóleumot építette. 1862-től Ybl tervezte a Magyar Nemzeti Múzeum mögötti Festetics- (1852-65) és a Károlyi-palotát (1859). E munkájával kapcsolatban Angliában tett tanulmányutat. 1865-ben tervezte a Sándor utca 8. sz. alatti régi Képviselőházat, amely mindössze három hónap alatt épült fel (ma Olasz Intézet). A Nemzeti Múzeum közelében lévő Pálffy- (1867) és a Degenfeld-palota (1874), valamint Budán a Lipthay-palota (1869) is az ő műve. Bérházak, paloták, kastélyok (ókígyósi Wenckheim-kastély 1875-79, turai Schossberg-kastély 1883) mellett a Rác Fürdő gőzfürdőjét (1864-70) és a Pesti Hazai Takarékpénztár belvárosi irodaházát (1868) építette. 1866-79 között tervezte a Bakáts téri neoromán ferencvárosi plébániatemplomot, az 1860-as évek második felében a margitszigeti Margit-fürdőt, amelyet 1958-ban lebontottak. 1870-től épültek neoreneszánsz stílusú mesterművei: a Vámház (1870-77, ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), a Várkert bazár (1872), Várkert kioszk (1874-79, ma kaszinó). Néhány budapesti emlékmű (Eötvös-szobor 1878, Petőfi-szobor 1882) talapzatát is Ybl tervezte. A gróf Károlyi család számára 1881-ben építette a parádsasvári kastélyt és a parádfürdői kastélyt (1870-es évek, 1885-ben bővítve), valamint a Cifra-istállót. 1874-84-ig Ybl tervei szerint építették át a Hatvani utcai Cziráky-palotát a Nemzeti Casino számára. 1867-ben vette át az elhunyt Hild József | [lásd] örökét, az addig klasszicista stílusú budapesti Szent István-bazilika építkezését, melyet teljesen neoreneszánsz stílusúvá formált át. (A templom belső terének kialakítása Kauser József nevéhez fűződik.) Egyik legszebb épülete, a budapesti Operaház (1875-84) a korabeli európai építészet kimagasló alkotása. Az Andrássy út végébe tervezett Gloriett (1884) 1896-ban történt lebontása után, 1898-ban a Széchenyi-hegyre került kilátóként. A budavári Királyi palota krisztinavárosi szárnyán 1880-tól haláláig dolgozott. Életműkiállítását 1991-ben rendezték meg.

Irodalom

KURTZ V.: A Budapest-ferencvárosi római katholikus plébániatemplom, Budapest, 1879
TARNÓCZI J.: A Szent István-bazilika kövei, Budapest, 1937
YBL E.: Ybl Miklós, Budapest, 1956
YBL E.: Az Operaház, Budapest, 1962
CZAGÁNY I.: A Budavári Palota és a Szent György téri épületek, Budapest, 1966
BORSA M.-TOLNAY P.: Az ismeretlen Operaház, Budapest, 1984
PUSZTAI L.: Fót. Műemlékek, Budapest, 1984
FARKAS A.: Szent István-bazilika, Budapest, 1990
Ybl Miklós építész 1814-1891, (kat., szerk.: KEMÉNY M.-FARBAKY P.), Budapest, 1991.

(PROHÁSZKA LÁSZLÓ)