Ugrás a tartalomhoz

A magyar irodalom filológiája

Bíbor Máté, Gulyás Borbála, Földes Zsuzsanna, Hegyi Ádám, Kiss Farkas Gábor, LAcházi Gyula, Orosz Andrea, Parádi Andrea (2005)

Gépeskönyv Kft.

Internetes kritikai kiadások

Internetes kritikai kiadások

A hálózaton megjelentetett tudományos könyvkiadás esetében a kiadó feladata nem ér véget a megjelentetéssel, sőt egy nagyon is lényeges munkafázis, az olvasókkal való kapcsolattartás, a kiadvány karbantartása, rendszeres javítása és frissítése épp az online megjelenéssel kezdődik. Ez inkább emlékeztet a szoftverforgalmazásra, mint a könyvkereskedelemre. A tudományos könyvkiadás helyébe így lép a könyvszolgáltatás, maguk a kiadványok pedig újabb és újabb verziószámmal jelennek meg. ([151]) Ez történt a Gépeskönyv által megjelentetettBalassi Bálint összes versecímű hálózati kritikai kiadás esetében is: 1998-ban jelent meg az 1.0 verzió, mely valószínűleg a világ első elkészült internetes kritikai kiadása volt ([152]). 1999-ben ezt egy javított változat követte (1.1), 2002-ben pedig egy újabb verzió új webes felülettel és számos tartalmi fejlesztéssel (2.0). 2004 decemberében készült el a kiadás mélystruktúrájának teljes átdolgozása, a legfrissebb verzió (3.0).

Az interneten megjelentetett tudományos kiadások egy része főként az új médium óriási kapacitását aknázza ki, és persze olcsóságát, hiszen akár a nagyfelbontású színes képek közreadásához sincs immár szükség drága nyomdai eljárásokra. Nem véletlen, hogy rengeteg hasonmás kiadás érhető el a hálózaton. Jobb esetben betűhű, (esetleg modernizált) átírást is mellékelnek, de az a gyakoribb, hogy régi könyvek, kéziratok és nyomtatványok beszkennelt oldalait, esetleg egy rövid leírást és címet találunk a képek mellett ezekben a digitális gyűjteményekben.

A francia nemzeti könyvtár óriás Gallica című archívumában több ezer fontos kézirat és nyomtatvány található a középkortól a 19. századig.http://gallica.bnf.fr/Ugyancsak gazdag anyagot nyújt a MATEO, mely a mannheimi könyvtár gyűjteményéből szolgáltat online fakszimiléket.http://www.uni-mannheim.de/mateo/És a budapesti OSzK Bibliotheca Corviniana Digitalishttp://www.corvina.oszk.hu/nevű programja sem hagyható ki a sorból, mely arra vállalkozik, hogy virtuálisan rekonstruálja Mátyás király egykori könyvesházát.A könyvtárak digitalizálási projektjeit azonban nem véletlenül éri az a bírálat, hogy a dolgok könnyebbik végét megfogva, átírás nélküli, nagyon korlátozott keresési lehetőséggel bíró képeket szolgáltatnak, mintegy kihagyva a textológiai munkát. „Napjainkban szükségesnek látszik hangsúlyozni azt, hogy a "kiadás" és az "elektronikus közzététel" messze nem szinonímái egymásnak” ([153]) 2004-ben a Bölcsészettudományi Informatika Önálló Program (BIÖP) konferenciát szervezett az ELTE-n e kérdés megvitatásáraFilológia és digitális barbárságcímmel. Az itt elhangzó előadások szövege elérhető a (http://magyar-irodalom.elte.hu/biop/barbar/) címen.

A digitális technológia nemcsak a terjedelmi korlátoknak vet véget, de sajátos lehetőségei révén képes megoldani olyan problémákat, melyek a hagyományos szövegkiadások esetében jelentkeztek. A nyomtatott genetikus kiadásokat például az a bírálat érte, hogy kusza, átláthatatlan szövegdzsungelt tárnak az olvasó elé, melyben nem képes eligazodni. Számítógépes változatukban ez könnyedén kiküszöbölhető azzal, hogy egyes szövegrétegeket kattintással elfed, avagy megjelenít a felhasználó. A Gépeskönyv József Attila-kiadásának még szerkesztés alatt álló, legújabb verziója erre nyújt majd példát. A jelenlegi szerkezetben ([154]) a szövegvariánsok egyenrangú tálalása megvalósul ugyan, ám a különböző fogalmazványok esetlegesen eltérő címei miatt nem mindig világos, hogy ugyanannak az írásnak két változatáról van szó. ([155]) A szövegeket nemcsak keletkezési sorrendben és abc-rendben, de a közlés alapján és kulcsszavak szerint is elérhetjük,s az osztott keretes ablakokban (tetszőleges osztás szerint) összevethetjük őket.

ZolaAz álomcímű regényének online kiadása, mely a Gallicán található, szintén a genetikus kiadások mintáját követi. Dossziéjában ott találjuk az író vázlatait, jegyzeteit, terveit, a szövegváltozatok különböző állomásait, (kézirat, gépirat, első kiadás), mintegy a regény létrejöttének „kronogenetikus rekonstrukcióját”. Figyelemre méltó a mű köré rendelt anyagok szerteágazó sokfélesége: a regény irodalmi és történeti kontextusa, az író életrajza, intertextuális utalások azonosítása, karikatúrák és paródiák, adaptációk és fordítások bibliográfiája segíti a befogadó értelmezést.A szövegváltozatokat azonban csak akkor hasonlíthatjuk össze egymás mellett, ha új böngészőprogramot nyitunk meg, erre ugyanis a kiadásban nem kínálnak fel lehetőséget.http://gallica.bnf.fr/Zola/