Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

MADARASSY, Walter

MADARASSY, Walter

szobrász, éremművész, (Budapest, 1994. márc. 5. - )

1923: Iparrajziskola; 1924-1928: Iparművészeti Iskola; 1928-1933, 1934-1936: Magyar Képzőművészeti Főiskola, díszítőszobrász szak, mesterei: Fülöp Elemér, Fáy Aladár, Kölber Rezső, Mátray Lajos, Simay Imre, Reményi József, Szentgyörgyi István. 1930: Lipótvárosi Kaszinó kitüntetése; 1932: Ferenczy István-díj; 1933-1934: Római ösztöndíj; 1935: főváros szobrászati díja (Magyar Képzőművészeti Főiskola-hallgatók részére); 1937: Diplome d'Honneur, Párizsi Világkiállítás, Iparművészeti ezüstérem; 1938: Vallás és Közoktatási Minisztérium elismerő oklevél; 1939: Ferenc József jubileumi ösztöndíj; 1960: Munkácsy-díj; 1979: érdemes művész. Tanulmányutak: 1938, 1962: Olaszország; 1960: Görögország; 1961: Szovjetunió és Német Szövetségi Köztársaság. 1953-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola alakrajz- és mintázástanára. 1928-ban kapta első éremmegbízását (Kölcsey), 1930 óta kiállító művész. Elsősorban mint éremművész, kisplasztikus ismert. Reményi József mellett a műfaj legjelesebbje a két világháború között. Munkássága a későbbi évtizedekben is meghatározó a magyar éremművészetben, amelynek egyik legtermékenyebb alakja (570 érméről tudunk). Érmei általában 30-70 mm nagyságúak. Szívesen foglalkozott művészeti és numizmatikai vonatkozású érmek mintázásával (Magyar Iparművészek Országos Egyesülete, aranyérem, 1937). Tematikája rendkívül gazdag - írók, költők, zeneszerzők, hadvezérek, politikusok éremsorozatai mellett történelmi események, sport-, orvosi, mitológiai és vallási témájú érmeket is készített. Érmein érzékenysége, valamint a dekorativitás iránti hajlama feltűnő. Négy nagy szakaszra különíthető művészete. Korai érmei Reményi József hatása alatt antikizáló, a reneszánsz éremművészetre emlékeztető, szabályos kerek és egy kicsit naturalisztikus érmek. Stílusváltás figyelhető meg a római ösztöndíj éveiben, a klasszikus római pénzek, Pisanello, valamint kisplasztikáira Verocchio hatottak. A 30-as évek közepétől bontakozott ki nagy korszaka, amely az akkori modern vonásokat (neoromán-gót) mutatja. Erőteljes kompozíció, nem részletezett, összevont formák, plasztikusság jellemzi kétoldalas érmeit. Valóságos iskolát teremtett erősen domborított profilú arcmásaival, az elnagyolt, plasztikus feliratokkal. Az 50-es évektől kezdődött új korszak művészetében. A kor éremművészeti ízlését követve sima, szabálytalan kerek lapon, keskeny, lapos, alig kidomborodó, csak részben mintázott, főleg negatívba vésett érmeket készített (Hunyadi). A 70-es évektől oldottabb, lazább, a fény és árnyék ellentéteit kompozíciós eszközként felhasználó érmek mintázásáig jutott el (Madách). Érmeinek hátlapján kedvelt motívumai közé tartozott a Pegazus-ábrázolás, a repülő madarak, illetve az ábrázolt személy foglalkozására utaló szimbólumok, jelenetek megfogalmazása. Köztéri szobrászatában a klasszikus hagyományokat őrizte, de nagy, összefoglaló formákból építkezett. Az építészettel összefüggő műfajok terén mozgott otthonosan. A monumentalizmus és ~ dekorációs hajlama találkozik a szfvári Romkert reliefjein és az 50-es évektől készített lemezdomborításain. A jelentős intézményeinkbe kerülő címerekre rendszeresen ő kapott megbízást. Restaurátori tevékenységét a budavári Szentháromság-szobor példázza.

Mesterei . 

  • Fülöp Elemér, Fáy Aladár, Kölber Rezső, Mátray Lajos, Simay Imre, Reményi József, Szentgyörgyi István.

Egyéni kiállítások . 

  • 1979 • Óbuda Galéria, Budapest

  • 1990 • Magyar Numizmatikai Társulat Könyvtára, Budapest

  • 1992 • Vigadó Galéria, Budapest [Csúcs Ferenccel, Ispánki Józseffel].

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1945 • Képzőművészetünk újítói Nagybányától napjainkig, Fővárosi Képtár, Budapest

  • 1946 • Képzőművész szakosztály kiállítása, Ady-kör helyiségében, Budapest

  • 1947 • KÉVE Művészeti Egyesület kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1948 • Rippl- Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1949 • Nemzetközi érem- és plakettkiállítás, Párizs • Magyar érem- és plakettművészet 1800-tól napjainkig, Fővárosi Képtár, Budapest • Rippl-Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1950-1955, 1959, 1966, 1968 • 1-7., 10., 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok

  • 1951 • Magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest

  • 1952 • Arcképkiállítás, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1954 • Nyári Tárlat, Ernst Múzeum, Budapest • Magyar Kisplasztikai és Grafikai kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest

  • 1956 • Pécs-baranyai Országos Képzőművészeti kiállítás, Pécs

  • 1957 • III. Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Nemzetközi Éremkiállítás, Párizs

  • 1958 • XXIX. Velencei Biennálé, Velence • Kortárs magyar festészeti, szobrászati és grafikai kiállítás, Antwerpen

  • 1959 • Nemzetközi Éremművészeti kiállítás, Bécs

  • 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1964 • Magyar éremművészet a XX. században, Janus Pannonius Múzeum, Pécs

  • 1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

  • 1968 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs

  • 1973 • Budapest és az éremművészet, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

  • 1973, 1975 • XIV., XVI. Szegedi Nyári Tárlat, Szeged

  • 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest

  • 1994 • Kisszobor '94, Vigadó Galéria, Budapest • FIDEM (Nemzetközi Éremművészeti Szövetség) '94, Dorottya u. Galéria, Budapest

  • 1996 • Korok, stílusok a magyar művészetben, Magyar Nemzeti Galéria-Nyíregyházi Városi Galéria, Nyíregyháza

Köztéri művek . 

  • Akseli Gallen-Kalella (vörösmárvány emléktábla, 1938, Budapest, I. ker., Lánchíd u., Fiume Szálló, elpusztult)

  • a Középkori Romkert reliefjei (kő, 1938, Székesfehérvár)

  • Eucharisztikus év (kő dombormű, 1938, Budapest, V. ker., Szt. István-bazilika)

  • Bangha Béla (márvány emléktábla, 1942, Budapest, VIII. ker., Vörösmarty Gimnázium, lebontva, majd 1992-ben restaurálva visszaállítva)

  • Árpád-házi Szent Margit (zománcozott műanyag, 1942, Visegrád, templom mellett)

  • Munkácsy Mihály (kő mellszobor, 1951, Budapest, XIV. ker., Margit-sziget, Művészsétány, Városligetből áthelyezve 1966-ban)

  • domborművek (terrakotta, 1956, Kazincbarcika, Vegyi Kombinát F épület)

  • dombormű (vörösréz lemez, 1957, Pécs, Uránváros)

  • Festőművészet kapuja (kő dombormű, 1957, Budapest, XIII. ker., Műteremház, Fiastyúk u.)

  • dombormű (vörösréz lemez, 1959, Budapest, V. ker., Ferenciek tere 5., IBUSZ-iroda)

  • Fekvő nő - ülő nő (bronz, 1960, Szeged, Odessza városrész, 1967-ig Rákóczi tér)

  • Kétkorsós nő (kő, 1960-61, Balatonfüred, vasútállomás parkja)

  • Bugát Pál-portré (bronz, kő, 1961, Gyöngyös, kórház)

  • Kiss Ferenc (mészkő portrédombormű, 1961, Szeged, Erdőgazdasági Szakiskola)

  • dombormű (vörösréz lemez, 1962, Budapest, III. ker., Hévízi úti lakótelep, Általános Iskola)

  • Sebes György-emléktábla (bronz, mészkő dombormű, 1964, Békéscsaba, Mezőgazdasági Technikum)

  • Budapest címere (vörösréz lemezdomborítás, 1964, Budapest, V. ker., Fővárosi Tanács ülésterme, Városház u. 9-11.)

  • Fekvő nő (bronz medenceszobrok, 1964, Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem)

  • Felvonuló (vörösréz lemez, 1966, Balatonfüred, Városi Pártbizottság)

  • dombormű (vörösréz lemez, 1967, Kiskunfélegyháza, pártszékház)

  • Bugarszky István-emléktábla (márvány dombormű, 1968-1969, Budapest, VII. ker., Rottenbiller u. 50., Állatorvostudományi Egyetem, C épület)

  • Hanoi emlékkő (kő dombormű, 1968, Budapest, XI. ker., Bocskai úti park)

  • Felszabadulási emlékmű [Biczó Tamással] (vas-, rézlemez, 1969, Battonya, járásbíróság)

  • dekoratív falburkolat (fa, 1971, Budapest, VI. ker., Nagymező u. 17., Operettszínház)

  • Petőfi Sándor-mellszobor (bronz, 1972, Nagyhalász, Petőfi tér)

  • fa dombormű (1973, Budapest, II. ker., Frankel Leó u. 44., Erdészeti Tudományos Intézet)

  • Dr. Zlamál Vilmos-mellszobor (bronz, 1973, Budapest, VII. ker., Rottenbiller u. 50., Állatorvostudományi Egyetem kertje)

  • Dr. Zimmermann Ágoston-mellszobor (bronz, 1975, Budapest, VII. ker., Rottenbiller u. 50., Állatorvostudományi Egyetem kertje)

  • Dr. Wellmann Oszkár-mellszobor (bronz, 1976, Budapest, VII. ker., Rottenbiller u. 50., Állatorvostudományi Egyetem kertje)

  • Akseli Gallen-Kallela (mészkő portrédombormű, 1978, Budapest, I. ker., Lánchíd u.-i park - az 1945-ben elpusztult 1938-as bronz dombormű helyett)

  • Trencsényi József-mellszobor (bronz, 1981, Kecskemét, Magyar Néphadsereg Repülőegysége)

  • Dr. Mozsonyi Sándor (kő, 1981, Budapest, VIII. ker., Üllői út 26., Semmelweis Orvostudományi Egyetem)

  • Marek József (kő portrédombormű, 1981, Komárom, állat-egészségügyi állomás)

  • Báró Podmaniczky Frigyes-emléktábla (bronz dombormű, 1984, Budapest, V. ker., Podmaniczky tér 6.)

  • Dr. Zimmermann Ágoston (bronz mellszobor, 1985, Mór, Zimmermann tér); Baross Gábor (bronz mellszobor, 1988, Budapest, Keleti pályaudvar).

Művek közgyűjteményekben . 

  • Baja; Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár; Janus Pannonius Múzeum, Pécs; Magyar Nemzeti Galéria; Móra Ferenc Múzeum, Szeged.

Irodalom . 

  • Radocsay D.: A magyar érmek mestere, Képes Krónika, 1941. december 11.

  • Entz G.: ~, Magyar Könyvszemle, 1942/67-68.

  • Gádor E.: Budapest szobrai, Budapest, 1955

  • Szigeti I.: ÉKE-plakettek, Az Érem, 1955/1.

  • Soós Gy.: Az utóbbi évtized magyar éremművészete 1945-1955, Numizmatikai Közlöny, LVI-LVII. évf., 1957-1958, Budapest, 1958

  • Kisdéginé Kirimi I.: ~ művészetéről, Művészet, 1961/9.

  • Soós Gy.: ~ éremművész, Numizmatikai Közlöny, LXII-LXIII. évf., 1963-64., Budapest, 1964

  • Fekete, M.: Prominent Hungarians Home and Abroad, München, 1966

  • Varannay Gy.: A magyar gyógyszerésztudománnyal kapcsolatos érmek, Az Érem, XXII. évf. 37-38. sz., Budapest, 1966

  • Kovács P.-K. Kovalovszky M.: Magyar szobrászat 1920-1945 (kat. bev., Székesfehérvár, 1966)

  • N. Pénzes É.: ~, Művészet, 1969/7.

  • Varannay Gy.: Aszklepiosz és a kígyó a magyar orvosérmeken, A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve, Budapest, 1970

  • Romváry F.: III. Országos kisplasztikai biennálé (kat., Pécs, 1971)

  • Gosztonyi J.: Az Éremkedvelők Egyesülete, I-II., Az Érem, XXIX. évf., 1973/1-2.

  • Gosztonyi J.: Magyar szobrászok és éremművészek bronzplakettjei, Az Érem, 1975/1.

  • Nagy I.: Magyar érem antológia 1945-1976, Kritika, 1977/10.

  • Magyar művészet 1919-1945 (szerk.: Kontha S.), Budapest, 1985

  • Szatmári G.: ~, Budapest, 1990

  • Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992

  • Szatmári G.: ~, Délsziget, 1996/36.

  • L. Kovásznai V.: Fejezetek a magyar éremművészet történetéből, Budapest, 1999.