Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

LISZTES, István

LISZTES, István

szobrász, (Kecskemét, 1942. április 8. - )

1962-1969: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szabó Iván. 1971-1973: filozófiai, esztétikai tanulmányok, Budapest 1969-1977 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanított. 1977 óta Norvégiában és Magyarországon él. 1996 óta az Oslói Képzőművészeti Főiskola professzora. A 70-es években hagyományosabb felfogású, érzékeny mintázású bronzműveket készít. Sajátos szobrászi formavilága a 80-as évekre teljesedik ki, ettől kezdve összefogott, fegyelmezett, hangsúlyozottan egyszerű figurákat alkot. Feszes, hierarchikus tartásuk, klasszikus arányaik, sima, lekerekített formáik az egyiptomi szobrászat alkotásait idézik; merevségük az emlékművek időtlenségére emlékeztet. Az alakok időn kívüli nyugalma azonban csak e szobrok jelentésének egyik vetülete, a mozdulatlansághoz a mozgás lehetőségének érzékeltetése, a változás elengedhetetlen igénye járul, ez teremti meg a szobrokban működő különös feszültséget. Így pl. a közös posztamensre állított, az egymás után sorakozó figurák csak kézmozdulataikban térnek el: mintha ugyanannak a mozdulatsornak különböző időpillanatokban rögzített fázisát látnánk. A bronzszobrokban fontos szerepet játszanak a kézmozdulatok, gesztusok. Ezen plasztikákban nem az egyediség, a személyes karakter a döntő, hanem a figurák közös formai képe és azok egymásra hatása egy adott térben. A 90-es évek közepétől Lisztes a változtathatatlan "örök" anyag, a bronz után a sérülékeny, törékenyebb, változékonyabb anyagok felé fordul, mint a gipsz, viasz, hungarocell, kasírvászon stb., mely lehetőséget kínál neki egy egzisztenciálisabb tartalom kifejezésére. Új alkotó szakaszt jelent szobrászatában a figurák darabformálása [gipsztechnika], amely lehetővé teszi a szobrok ismétlését, sokszorosítását, melyekből ~ adott térbe installációkat készít.

Mesterei . 

  • Szabó Iván.

Egyéni kiállítások . 

  • 1969 • Szigetszentmiklós

  • 1971 • Madách Színház

  • 1972 • Savoyai-kastély, Ráckeve

  • 1973 • Stúdió Galéria, Budapest

  • 1979 • G. Tanum, Oslo

  • 1980 • G. Fokus, Lilleström

  • 1982 • Molde

  • 1984 • G. BKRF, Stavanger

  • 1988, 1993 • Kunsnerforbundet, Oslo

  • 1994 • Fővárosi Képtár, Budapest (kat.)

  • 1995 • Kunstnernes Hus.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1976 óta • Norvég Állami Őszi Tárlat

  • 1983 • Sesjon, Kunstnernes Hus, Oslo

  • 1985 • Norvég szobrászok és grafikusok, Willebadessen

  • 1987 • Norvég szobrászat, Göteborg

  • 1988 • SPOR, Kristianssand

  • 1989 • SPOR, Frondhjen.

Köztéri művei . 

  • József Attila (bronz, 1972, Szigetszentmiklós)

  • kovácsoltvas díszkút (1973, Mágocs)

  • Petőfi (bronzportré, 1974, Sopron, Petőfi tér)

  • Csontváry (bronz dombormű, 1975, Budapest, XI. ker., Bartók Béla út)

  • Kis pegazus (bronz, 1983, Budapest, III. ker., San Marco u.)

  • Radnóti (bronz dombormű, 1980, Mohács)

  • Nordahl Grieg-dombormű (1981, Oslo, Kongens Garde)

  • Férfi-figura (1986, Rykkin, KI-centrum)

  • Kis férfi-figura (1987, Majorstua-öregek otthona)

  • Női figura (1988, Tromsö, Kultúrház)

  • Nő (fafigura, 1989, Vest-Sadger női klinika)

  • Nő nyitott kézzel (Ringsaker, 1990)

  • Férfi kézmozdulattal (három bronzfigura, 1993, Lillehammer)

  • Három grácia (három bronzfigura, 1998, Országos Kórház).

Művek közgyűjteményekben . 

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • Janus Pannonius Múzeum, Pécs

  • Riksg.

  • Samtidsmuseum, Oslo.

Irodalom . 

  • ~ szobrok 1986-1992 (kat., Berlin, 1993)

  • Kovács Gy.: ~, Művészet, 1984/11.

  • Szüts M.: ~, Új Művészet, 1995/4.

  • Thorkilsen, A.: Stale Vold (kat., Kunstnernes Hus, Osló, 1995).