Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

KÖPECZI BÓCZ, István

KÖPECZI BÓCZ, István

alkalmazott grafikus, díszlet- és jelmeztervező, (Budapest, 1919. november 11. - Budapest, 1978. március 30.)

1938: Iparművészeti Iskola ötvös szakán szerzett bizonyítványt, tanára: Pál Lajos. 1945: Magyar Iparművészeti Főiskola és Pázmány Péter Tudományegyetem, művészettörténet szak, mesterei: Aba Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Elekffy Jenő, Szőnyi István. 1941: A budapesti állatkert plakátpályázatának III. díja; 1943: ENIT, III. díj; 1969: Jászai Mari-díj; 1972: Nemzetközi színpadművészeti kiállítás I. díja, Újvidék. 1945-1951 között a Magyar Iparművészeti Főiskola és a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1951 után az Úttörő Színház, 1952-1954 között az Ifjúsági Színház, 1954-1956-ban a Petőfi Sándor Színház és 1956-1978 között a Madách Színház díszlettervezője volt. Többműfajú művész volt: bábszínházi díszleteket, bábokat tervezett, színházi és filmplakátokat, valamint könyvillusztrációkat egyaránt készített. Filmek gyártásánál is, és a televízióban is dolgozott. Postabélyegeket tervezett és karikatúrákat készített. Ötvös- és zománcműveket is alkotott. Szakcikkei jelentek meg a Színház című lapban. 1965-ben Prágában részt vett a Színházi Konferencián. Grafikai munkásságának jellegzetes állomásai voltak Kalló Ferenc: Itt a piros - hol a piros? (1940) és az első magyar gyermekenciklopédia köteteinek (A föld és lakói, 1960) illusztrálása, valamint Kéki Béla Az írás története című könyvének (1971) grafikai terve. Színházi tervezőművészetének a festői és grafikai találékonyság, gazdag színhatású, dús fantáziájú, olykor-olykor ironikus, játékos jelleg és építőkészség voltak a jellemzői. Illusztrációinak sikerét a rajzi, stiláris és ízlésbeli kikezdhetetlenség, a kortárs technikai megoldások maradéktalan ismerete és könnyed használata, valamint a befogadók vizuális igénye, határainak állandó szemmel tartása biztosította. Alkotói munkássága meghatározó tényező volt, főként a 60-as évek közízlésének alakításában.

Mesterei . 

  • Aba Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Elekffy Jenő, Szőnyi István.

Fontosabb díszletei . 

  • Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok; III. Richárd; Minden jó, ha a vége jó

  • Moliere: Dandin György

  • Németh L: A két Bolyai

  • Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

  • Szomory: Hermelin.

Egyéni kiállítások . 

  • 1955 • Fényes Adolf Terem, Budapest

  • 1964, 1969 • Madách Színház előcsarnoka.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1931 • Magyar Újságrajzoló Művészek Kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1943 • Magyar művészek olasz tárgyú képei, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1948 • Plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1949 • Moszkva

  • 1949 • Ipari kiállítás

  • 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1953 • Békeplakát és az 5 éves terv, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1954 • 5. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest

  • 1956 • II. Magyar Plakátkiállítás

  • 1957 • Magyar plakátkiállítás, Berlin

  • 1958 • Sportkarikatúra kiállítás; Testnevelési Tudományos Tanács Sportmúzeum

  • 1960 • Magyar Plakáttörténeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1961 • IV. Magyar plakát kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1965 • Színpadképek, MÉMOSZ

  • 1976 • Quadriennálé, Prága.

Irodalom . 

  • Gombos L.: Erős János, Színház és Mozi, 1951/5.

  • Rozgonyi I.: Beszélgetés ~ nal (1956), Művészettörténeti Tanulmányok, 1960

  • Illés J.: A színpadon ábrázolt világot a valóságban is látni kell, Film, Színház, Muzsika, 1960/43.

  • György A.: A rohanó ember képtára, Film, Színház, Muzsika, 1961/49.

  • Székely A.: ~ kiállítása és a színházi képzőművészet, Színház, 1970/2.

  • Barta A.: Beszélgetés ~nal, Színház, 1972/8.