Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

KOKAS, Ignác

KOKAS, Ignác

festő, (Vál, 1926. március 4. - )

1952: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Kmetty János és Bernáth Aurél. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének és a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1956, 1966: Munkácsy-díj; 1964: Egry-díj; 1965: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1968: Egri Akvarell Biennálé nagydíja; 1971: érdemes művész; 1977: Salgótarjáni Tavaszi Tárlat nagydíja; 1978: kiváló művész; Debreceni Nyári Tárlat nagydíja; 1983: Kossuth-díj; 1997: MAOE alkotói díj. 1973-1983 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1952-től állít ki. Budapesten él és dolgozik. A 60-as évek újító, avantgárd művészei közé sorolják, bár magát nem tartja avantgárdnak. Jellemző rá a 60-as évek végének művészi-festői közlési vágya. Képei sajátos hangvételű, erőteljes, expresszív alkotások. A "rongyos festők" közé tartozik, szemben a "kockafestőkkel", ami azt jelenti, hogy festői foltokból építkezik, műveit nem konstruktivista szabályszerűség határozza meg. Munkássága a 60-as és 70-es években volt a legerőteljesebb, de egyéni, egyedi művészete ma is meghatározó. Fontos szerepet vállalt a művészeti közéletben is. Vidéken nőtt fel, magánúton végezte el a négy polgárit. Fiatalon verseket írt, érdekelte a környező világ. Eredetileg asztalosnak készült. 1947-ben került fel Budapestre, és bekerült a Dési Huber Népi Kollégiumba. Itt sok szellemi társra talált, köztük Nagy Lászlóra. Egykori rajztanára hívta fel a figyelmét a főiskolára. A felvételire szinte előképzettség nélkül ment. A főiskolán először Kmetty János, majd Bernáth Aurél tanítványa lett. 1952-ben festett diplomamunkája, Az asztalos nagy feltűnést keltett, és azonnali sikert aratott. A művet a Magyar Nemzeti Galéria vásárolta meg. Mivel magát a festészetet mindig is élvezte, akkoriban sokat dolgozott a szabadban, még akvarellezett is. Később kollektív műterembe került. Itt festette 1956-ban a szintén híres Bányász című képét. Az 50-es évek végén és a 60-as évek elején végzős Derkovits-ösztöndíjasként murális megbízásokat is kapott. Így készülhetett el az oroszlányi, majd a székesfehérvári sgraffito, ami nagy kihívást jelentett az addig vászonra festő, formai és színezési korlátozás nélkül dolgozó, "rongyos" képekhez szokott művésznek. A győri fali mozaikra kapott megbízását azonban, bár két évig dolgozott rajta, végül visszaadta. Munkásságát, művészi kiteljesedését végigkísérte az állandó kétkedés. Sokáig kereste a helyét, és bár a főiskola elvégzésétől kezdve sikeres volt, elismerték, díjakat és ösztöndíjakat kapott, mégis úgy érezte, nem tud kiteljesedni. Változás a 60-as évek közepén követke-zett be, amikor elkezdte festeni ún. "zöld" képeit. Ez a korszak mintegy három évig tartott, 1965 és 1968 között. Szakmai vagy közönségsikert nemigen jelentett, de egyéniségét megérlelte, kiteljesítette. Úgy érezte, megtalálta a helyét. Életének, alkotó munkásságának talán legfontosabb szakasza kezdődött 1969-ben az ún. "Ginza-korszak"-kal. Ginzapuszta elhagyatott uradalom volt Alcsút mellett, ahol ettől kezdve minden évben eltöltött néhány hónapot. Sajátos, a figuralitás és nonfigurativitás határán mozgó erőteljes kompozíciójú és koloritú képei itt születtek. 1969-ben rendezték egyik legsikeresebb kiállítását is, amely végre elismerést hozott korábbi "zöld" képeinek. Festészete teljesen egyéni utakat követ. Lelkületére, művészi énjére Csontváry volt a legnagyobb hatással. A megformált, megfestett alak önálló életre kelése, a test-lélek-környezet harmonikus megformálása volt mindig is a vágya. Nemzetközi, országhatárokon túl is ható, egyetemes festészetet akart létrehozni. Szereplései a Velencei Biennálékon sikeresek voltak. Napjaink divatos trendjei kissé kiszorították, de művészetének a mai változó világban is fontos szerepe, helye van.

Mesterei . 

  • Kmetty János, Bernáth Aurél.

Egyéni kiállítások . 

  • 1968 • XXXIV. Velencei Biennálé, Velence

  • 1969 • Műcsarnok, Budapest (kat.) • Miskolci Galéria, Miskolc • Balatoni Múzeum, Keszthely

  • 1972 • XIII. ker. József Attila Művelődési Központ Kisgaléria, Budapest • Május 1. Művelődési Ház, Komló • Régi Városháza Kiállítóterem [Kondor Bélával, Pásztor Gáborral], Prága

  • 1973 • Mini Galéria, Újpest, Budapest • Helikon Galéria, Budapest, Magyar Intézet, Varsó

  • 1974 • Művelődési Központ, Szeged, Művelődési Központ, Veszprém

  • 1975 • Szilády Galéria [Segesdi Györggyel], Kiskunhalas • Általános Iskola,Vál • Horváth Endre Galéria, Balassagyarmat • József Attila Művelődési Központ, Salgótarján • Művelődési Ház [Szurcsik Jánossal, Bazsonyi Arannyal], Kölesd

  • 1976 • Jósa András Múzeum, Nyíregyháza • Művelődési Központ, Makó

  • 1977 • Uitz Terem, Dunaújváros

  • 1978 • Kassák Klub, Budapest • Megyei Művelődési Központ, Kecskemét • Művelődési Központ, Csongrád

  • 1980 • Műcsarnok, Budapest (kat.)

  • 1981 • Balatoni Múzeum, Keszthely

  • 1982 • Zsinagóga, Szekszárd

  • 1984 • Csók Képtár, Székesfehérvár (gyűjt., kat.)

  • 1986 • Gulácsy Galéria, Budapest

  • 1987 • Ürmélyi Kastély, Vál

  • 1989 • Újpest Galéria, Budapest

  • 1994 • A Természet Dicsérete, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest

  • 1995 • Reiffenstein Galerie, Bécs

  • 2000 • Művelődési Központ, Szolnok.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1949 • Magyar Ifjúsági Képzőművészeti Kiállítás (Világifjúsági Találkozó), Fővárosi Képtár, Budapest

  • 1952 • 3. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1954 • 5. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Nyári Tárlat, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest

  • 1959 • 7. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1962 • IX. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1963 • Fiatal Képzőművészek Stúdiója IV. kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1964 • Modern Magyar Grafika, Műcsarnok, Budapest • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1965 • Magyar képzőművészek a fasizmus ellen, Műcsarnok, Budapest

  • 1967 • VIII. Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum, Szeged

  • 1968 • Stúdió '58-68, Műcsarnok, Budapest

  • 1968 • I. Országos Akvarell Biennálé, Eger • 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1969 • X. Nyári Tárlat, Szeged

  • 1970 • Art hongrois contemporain, Musée Galliéra, Párizs (kat.) • Miskolci Téli Tárlat, Miskolc; II. Debreceni Országos Nyári Tárlat, Déri Múzeum, Debrecen

  • 1971 • Dortmund (D)

  • 1972 • III. Országos Akvarell Biennálé, Eger • Balatoni Nyári Tárlat, Balatoni Múzeum, Keszthely • Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Koppenhága (DK)

  • 1974 • Angyalföldi Képző- és Iparművészek kiállítása, Műcsarnok, Budapest • Mesterek és Tanítványok a modern művészetben, Magyar Intézet, Helsinki

  • 1978 • Debreceni Nyári Tárlat, Debrecen

  • 1997 • Olaj/Vászon

  • 1999 • Mester-ecsetek, Újságíró Klub, Budapest.

Művek közgyűjteményekben . 

  • Fővárosi Képtár, Budapest

  • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Irodalom . 

  • Frank J.: ~ról, Élet és Irodalom, 1966. december

  • Csorba G.: ~. (kat., bev. tan.)

  • Havas: ~ képei a Műcsarnokban, Népszava, 1969. április 25.

  • Perneczky G.: Fanyar verbunkos, Élet és Irodalom, 1966. április 26.

  • Rózsa Gy.: A Munkácsy-díj nemzedéke, Új Írás, 1972/1.

  • Bányai G.: Műhelybeszélgetés ~cal, Népszabadság, 1974. január 27.

  • Bán A.: ~ festőművész kiállítása Salgótarjánban, Nógrád, 1975. október 5.

  • Rózsa Gy.: ~, Budapest, 1978

  • Csorba G.: Ginza világa - egy mítosz születése (kat., tan., Műcsarnok, 1980)

  • Horváth T.: ~, Budapest, 1982

  • Bóday P.: Kaptam néhány titkot, Népszabadság, 1995. március 16.

  • ~, szerk.: Bereczky L.-Horváth Gy., Budapest, 1996

  • P. Sz. J.: ~ hetvenéves, Népszabadság, 1996. március 4.