Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

KERÉNYI, Jenő

KERÉNYI, Jenő

szobrász, (Budapest, 1908. november 20. - Budapest, 1975. július 10.)

1925-1930: Iparrajziskola; 1930-1937: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Bory Jenő. 1937: Római ösztöndíj; 1942: Zrínyi-jutalom; 1950: Munkácsy-díj; Suzzara (OL), Nemzetközi kisplasztikai kiállítás I. díja; 1952: Munkácsy-díj; 1955: Kossuth-díj; 1958: Brüsszel, Világkiállítás, Grand Prix [Somogyi Józseffel]; 1964: érdemes művész; 1966: kiváló művész; 1968: Munka Érdemrend arany fokozata; 1969: Budapest Főváros Pro Arte aranyérme; 1969: II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs, Baranya megye nagydíja. Budapesten élt, 1934 óta volt kiállító művész. Mind a kisplasztikában, mind a monumentális ágazatokban aktívan tevékenykedett: körplasztikákat és domborműveket alkotott. Műveinek domináns anyaga a kő és a bronz, illetve az 50-es években az alumínium volt. Művészete klasszikus ihletettségű, figuraközpontú: női és férfi alakjait biztos szerkezeti felépítéssel, erőteljes mozgással áthatottan, nagyvonalú mintázással, illetve formaadással, érzékletes felületkezeléssel alkotta meg. Életműve az európai plasztika Bourdelle és Mestrovič szobrászatával rokonítható expresszív vonulatához kapcsolható. Művekben gazdag, sokrétű munkássága nem bontható egymástól elváló szakaszokra, csaknem négy évtizedet átfogó műegyüttese viszonylagos egységet alkot. Korai periódusában feszesen komponált, dinamikus belső energiákat összpontosító kompozíciókat készített: ezen alkotószakaszának pregnáns művei az 1942-1948 között született női aktok (Napozó, Fürdőző, Nyújtózkodó). A második világháború utáni években megalkotta a közelmúlt ötven évének példaadó, nagyhatású köztéri monumentumává vált alkotását, a sátoraljaújhelyi Partizánemlékművet, majd olyan, ugyancsak jelentős, állami megrendelésre alkotott műveket készített, mint a budapesti Csontváry-síremlék, vagy a tihanyi Legenda. Az 50-es évek második felétől mind erőteljesebbé vált szobrászatának expresszív alaphangja: a Harcosok, a Kis lovas-szobrok mellett monumentális díszkutak, díszítőszobrok (Győr, Budapest) tanúsítják ezt. A pályája utolsó időszakában született Antik legenda, Mózes, Géniusz, Golgota c. kompozíciók azt jelzik, hogy a mítoszok, a legendák világa, a biblikus témák felé fordult: e műveinek drámai, feszült hatásvilágát mély gondolatiság, vibráló formarend, tépett felületkezelés teremti meg.

Mesterei . 

  • Bory Jenő.

Egyéni kiállítások . 

  • 1941 • Tamás Galéria, Budapest

  • 1965 • Collegium Hungaricum, Bécs • Linz (A)

  • 1976 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.)

  • 1978 • Szentendre (állandó kiállítás)

  • 1980 • Moszkva.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1937 • Új Művészek Egyesülete, Budapest

  • 1940 • Sportdíj-kiállítás

  • 1942 • XXIII. Velencei Biennálé, Velence

  • 1958 • Világkiállítás, Brüsszel [Somogyi Józseffel]

  • 1960 • XXX. Velencei Biennálé, Velence

  • 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest • II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs

  • 1973 • II. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest

  • 1975 • Köztulajdon, Műcsarnok, Budapest • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1978 • IV. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok.

Köztéri művei . 

  • id. Markó Károly (domborműves kő emléktábla, 1941, Budapest, Markó u.)

  • Hősi emlékmű (kő, 1943, Léva)

  • Novák Mihályné síremléke (1945 körül, Kerepesi temető)

  • Megbeszélés (kő, 1953, Inota, Erőmű)

  • Partizánemlékmű (bronz, 1948, Sátoraljaújhely)

  • Felszabadítás és újjáépítés (kődombormű, 1950, Sajtószékh. József körúti homlokzata [Beck Andrással és Mikus Sándorral], 1990-ben lebontva, sorsa ismeretlen)

  • Osztyapenko kapitány (bronz, 1951, Budaörsi út; 1992 óta a budatétényi Szoborparkban)

  • Felvonulók (alumínium, 1954, Népstadion, Ifjúság útja)

  • Táncolók (bronz, 1958, Brüsszel [Somogyi Józseffel])

  • Figurális díszkút (bronz, 1959, Győr)

  • A szocializmus allegóriája (kődombormű, 1960, Győr, Pályaudvar)

  • Hárfás lány (bronz, 1961, Budapest, Emke Vendéglő, sorsa ismeretlen)

  • Női akt (kő, 1961, Debrecen, Nagyerdei Gyógyfürdő)

  • Háromalakos csoport (bronz, 1961, Madách Színház)

  • Lebegő női akt (alumínium, 1961, Debrecen)

  • Fekvő nőalak (alumínium, 1963, Pécs, Hajnóczy J. u.)

  • Nő kígyóval (alumínium, 1963, Veszprém, Gyógyszertári Központ)

  • Anya gyermekével (bronz, 1963, Almásfüzitő)

  • Legenda (bronz, kő, 1963, Tihany, Rév)

  • Tanácsköztársasági emlékmű (bronz, 1964, Nagykanizsa)

  • Dombormű (pirogránit, 1964, Budapest, Rezső tér, SOTE Kollégiuma)

  • Olvasó lányok (kő, 1965, Eger)

  • Anya gyermekkel (bronz, 1966, Karcag)

  • Zenélő lány (bronz, 1966, Vác, Dunamenti Cementművek-lakótelep)

  • Korsós lány (bronz, 1967, Budapest, XIV. ker., Torontál u.)

  • Szocialista művészet (kő, 1967, Gárdony)

  • Csontváry-síremlék (bronz, 1967, Kerepesi temető)

  • Körzőt tartó kéz (alumínium, 1967, Margitsziget

  • 1997 óta sorsa ismeretlen)

  • Táncsics (bronz, 1969, Siklós)

  • Munkásmozgalmi emlékmű (Géniusz) (bronz, 1969, Miskolc, ?)

  • Ülő nő (bronz, 1969, Pécs)

  • Anya gyermekkel (bronz, 1972, Moszkva, Magyar Nagykövetség kertje)

  • Munkáskezek (kő, 1973, Miskolc)

  • Magvető (bronz, 1974, Salgótarján)

  • Lángot tartó nő (bronz, 1975, Budapest, II. ker., Vérhalom tér)

  • Díszkút (bronz, 1979, Városliget), Csontváry (bronz, 1979, Pécs, Sétatér [síremlék-másodpéldány])

  • Anya gyermekkel (bronz, 1980, Budapest, XI. ker., Goldman György tér)

  • Zenélő (bronz, 1983, České Budějovice [CSZ])

  • Ülő nő (bronz, 1988, Miskolc)

  • Csontváry-portré (bronz, 1994, Pozsony, Magyar Kulturális Központ).

Művek közgyűjteményekben . 

  • Ferenczy Múzeum, Szentendre

  • Fővárosi Képtár, Budapest

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Irodalom . 

  • Entz G.: ~, Magyar Kultúrszemle, 1943/1.

  • Rabinovszky M.: ~ újabb szobrai, Művészet, 1948/9.

  • Németh L.: Új monumentális művészet felé. Domanovszky Endre, ~ és Somogyi József művészetéről, Szabad Művészet, 1955/4.

  • Németh L.: Modern magyar művészet, Budapest, 1968

  • Szvetlov, I.: ~, Moszkva, 1968

  • Szinyei Merse A.: ~ köztéri szobrai, Budapest, 1969

  • Csorba G.: ~ művészetéről, Művészet, 1974/5.

  • Kovalovszky M.: Expresszionizmus - forma és magatartás, Művészet, 1974/5.

  • Pátzay P.: ~, Budapest, 1975

  • Pogány Ö. G.: ~ 1908-1975 kiállítása (kat., Magyar Nemzeti Galéria, 1976)

  • Pogány Ö. G.: ~ről és művészetéről (A ~ Múzeum katalógusa, Szentendre, 1977)

  • A IV. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás katalógusa, Műcsarnok, 1978

  • Szinyei M. A.: ~, 35 év 35 művész, Budapest, 1985

  • Kontha S.: (szerk.:) Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985

  • Wehner T.: Köztéri szobraink, Budapest, 1986

  • Csiffrány G.: Adalékok az állandó kiállítások történetéhez. ~ Múzeum, in.: Pest megye képzőművészete, Szentendre, 1990

  • Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992.