Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

KÁLMÁN, Kata

KÁLMÁN, Kata

fotóművész, (Korpona, 1909. április 25. - Budapest, 1978. március 31.)

1969: Balázs Béla-díj; 1976: érdemes művész. 1919-ben magánúton kezdte az ipolysági polgári leányiskolát, majd a komáromi állami polgári leányiskola növendéke lett, ezt követően a budapesti Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumba járt, 1927-ben érettségizett. Szülőhelyén és komáromi középiskolai évei alatt meghatározó jelentőségű volt számára a társadalmi különbségek kézzelfogható megtestesülése; a jómódú, városi tiszti főügyész lányának a "fent" és a "lent" közötti szakadék észrevétele lelkiismeret-furdalást okozott. Érettségi után Madzsar Józsefné magán-tornaiskolájában tanult, itt ismerkedett meg a kultúrtörténetet oktató Hevesy Ivánnal; 1929. március 2-án kötöttek házasságot. Bár szépírói ambíciói is voltak, 1931-ben fotografálni kezdett, párhuzamosan Hevesy Iván fényképekről szóló első írásainak megjelenésével. 1931-1936 között főként parasztokat, munkásokat, munkanélkülieket, koldusokat, gyerekeket fényképezett. Munkásságának e szakaszában az új tárgyias portréfelfogás, a német H. Lerski, E. Lendvai-Dirksen, továbbá Brassai és a spanyol I. O. Echagüe fotográfiai szemléletmódja hatott rá. Amikor Móricz Zsigmond megismerte fényképeit, vállalkozott rá, hogy - szokásától eltérően - előszót írjon hozzájuk. Így jött létre 1937 karácsonyára - Hevesy Iván által adott címmel - a Tiborc fotóalbum. A Cserépfalvinál megjelent könyvhöz Boldizsár Iván készített elemzéseket (Írott képek). A képgyűjtemény az akkor magasba ívelő népi szociográfiai mozgalom sodrának részeként a Szolgálat és Írás Munkatársaság könyvei sorozat harmadik kötetét képezte. (1. Szabó Zoltán: A tardi helyzet; 2. Kovács Imre: A néma forradalom.) A huszonnégy szocioportré, Móricz előszava és Boldizsár Iván képmagyarázatai Magyarországon fotográfiák esetében soha korábban nem tapasztalt - szinte kizárólag elismerő - sajtóvisszhangot váltottak ki. A jó fogadtatás indokolt volt: a fényképek magas szintű esztétikai megformáltsággal, biztonságosan kezelt fotótechnikával az akkori magyar gazdaság és társadalom egyik legidőszerűbb gondjára, a paraszti földtulajdon-hiányra és annak következményeire hívták fel a figyelmet. 1940-ben jelent meg a Szemtől szemben című "fényképes könyve" a Kelet Népe kiadásában, ebben a Tiborc albumból kimaradt képek kaptak helyet, kiegészítve néhány újabb felvétellel. Az album egy Ady-vers négy sorának idézetével kezdődik. Ennek az ugyancsak több értékes képet tartalmazó szociofotó-gyűjteménynek a visszhangja szakmailag indokolatlanul kisebb lett, mint a Tiborcé; a népi írók mozgalma, hatása ekkor már túl volt a tetőponton. 1955-ben Tiborc új arca címmel jelentek meg az egykori Tiborcok portréi (Művelt Nép Könyvkiadó, bevezetés: Móricz Zsigmond 1937-es előszava és Móricz Virág írása). Mihályfi Ernő ösztönzése nyomán a 30-as évek albumának még élő szereplői és leszármazottaik jelentek meg benne. A képeken átütött az akkori politika diktálta hivatalos optimizmus, ugyanakkor a kompozíciós tudás és a fénnyel történő modellálás készsége ebben a kötetben is megnyilvánult. ~ bár több kiállításon is részt vett, alapvetően mindig a fényképalbumban történő megmutatkozást tartotta magához közelállónak. 1960-tól 1965 január végéig a Képzőművészeti Kiadó, ezt követően a Corvina Kiadó fotográfiai könyveinek szerkesztője volt. Az ő nevéhez fűződik a Corvinánál elindított Fotóművészeti kiskönyvtár sorozat, amelynek kötetei abban az időben - a korszak lehetőségeinek, s a fotókultúra adott helyzetének függvényeként - az egyedüli magyar fotótörténeti képgyűjteményeket jelentették. A sorozatban a róla szóló - utolsó - kötet megjelenését ~ már nem érte meg.

Egyéni kiállítások . 

  • 1955 • Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Eötvös Klubja, Budapest.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1935 • Milánói Triennálé, Milánó

  • 1936 • IV. Nemzetközi Művészi Fényképkiállítás, Budapest

  • 1966 • A magyar fotóművészet 125 éve, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1981-1982 • Tény-kép. A magyar fotográfia története 1840-1981, Műcsarnok, Budapest

  • 1989 • A magyar szociofotó tegnap és ma, Kiscelli Múzeum, Budapest

  • 1998 • Fotográfusok Made in Hungary. Akik elmentek, akik maradtak, Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét

  • 1999 • Kálmán Kata-Hevesy Iván retrospektív kiállítás, Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét.

Művek közgyűjteményekben . 

  • Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét

  • Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Fényképtára.

Irodalom . 

  • Bálint Gy.: A fényképek számon kérnek, Pesti Napló, 1937. december 17.

  • [Márai S.]: Das Gesicht des Bauern (A paraszt képmása), Pester Lloyd, 1937. december 23.

  • M[árai] S.: A hét könyvei. ~ és Boldizsár Iván: Tiborc, Újság, 1938. január 1.

  • Veres P.: Tiborc, Magyarország, 1938. január 12.

  • Milotay I.: Tiborc, Új Magyarság, 1938. január 23.

  • Kinszki I.: Képes szociográfia, Századunk, 1938/1.

  • Szabó Z.: "Tiborc", Korunk Szava, 1938/2.

  • Ortutay Gy.: Tiborc, Nyugat, 1938/2.

  • Kemény A.: Magyar munkás- és parasztfejek. ~ fényképei, Új Hang, Moszkva, 1938/4.

  • Erdős J.: Boldizsár Iván: Tiborc, Szép Szó, 1938/5.

  • Bözödi Gy.: Tiborc, Kolozsvár, 1938/2.

  • K[állai] E.: Szemtől szemben (Aug im Auge). ~ fotókönyve, Pester Lloyd, 1940. október 20.

  • O[rtutay] Gy.: Két fényképeskönyv. Szemtől szemben, ~ fényképeskönyve, Kelet Népe kiadás

  • Magyar tájképek, Hevesy Iván fényképei, Nyugat, 1941/8.

  • V. D.: Tiborc új arca, Irodalmi Újság, 1956/11.

  • Hevesy I.: A magyar fotóművészet története, Budapest, 1958

  • Gera M.: Beszélgetés ~val, Fotóművészet, 1976/1.

  • ~ munkássága (bev.: Furkó Z.), Budapest, 1981

  • Boldizsár I.: Tiborc. In: ~: A lebegők, Budapest, 1989

  • Szemelvények a szociofotó forrásaiból 2. köt. (vál., szerk., jegyzetek: Albertini B.), Budapest, 1989

  • Albertini B.: Egy fotóalbum előzményei. "Anti-szociofotó" az 50-es években, Limes, 1994/4.

  • Albertini B.: A magyar szociofotó története a kezdetektől a második világháború végéig, Budapest, 1997

  • Kincses K.: Fotográfusok Made in Hungary. Aki elment, aki maradt, Magyar Fotográfiai Múzeum-Federico Motta Editore, 1998.

  • Hevesy A.-Hevesi K.-Kincses K.: Hevesy Iván és Kálmán Kata könyve, Budapest, 1999

  • Simon M.: Összehasonlító magyar fotótörténet, Budapest, 2000