Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

JÁNOSSY, György

JÁNOSSY, György

építész, egyetemi tanár, (Budapest, 1923. április 15. - Budapest, 1998. szeptember 5.)

1941-1947: József nádor Műegyetem Építészmérnöki Kar, 1952-1954: Magyar Építőművészek Szövetsége, Mesteriskola. 1965: Ybl-díj (a salgótarjáni Karancs Szállóért), 1982-ben pedig életművéért kapott Ybl-díjat. 1985: Állami Díj. 1944-ben Németországba került, majd 1945-1947 közt Dániában és Svédországban élt és dolgozott (Koppenhága, Ole Falkentorp építészirodája). 1947-es hazatérése után 1949-ig tanársegéd a Műegyetem Rajzi Tanszékén Bardon Alfréd professzor mellett. 1949-ben Janáky István meghívására az ÉTI-ben, majd a MATI-ban, s végül az 1953-ban megszerveződő Középülettervező Vállalatnál dolgozott a Janáky-műteremben. 1963-1966-ig a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál a komplex osztályt vezette. 1966-ban visszatért a Középülettervező Vállalathoz, ahol a Vári irodában csoportvezetőként, majd műteremvezetőként dolgozott 1983-ig, nyugdíjazásáig. 1962-től tanított a Magyar Iparművészeti Főiskola-en, 1990-től címzetes egyetemi tanár. 1970-1988 között tanított a Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskolában. 1971-től a Fiatal Építészek Köre vezető építésze. A Magyar Építőművészek Szövetségének megalakulása óta tagja, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Az UIA tagja. Az 50-es évek szocreál építészetéből és a 60-as évek leegyeszerűsített modernizmusából munkái gondolati színvonalával és megoldottságával ~ egyaránt kiemelkedik. Az 1965-ben kiírt Nemzeti Színház pályázatra zseniális tervet készített az új brutalizmus szellemében, melyet kompromisszumok nélkül kívánt megvalósítani, nem igazodván a kultúrpolitikai elvárásokhoz. Ezután tért vissza a Középülettervező Vállalat Vári irodájába, ahol a Vár rekonstrukciós tervezésében vett részt. Jelentős épülete a Diplomata-ház, a Szentháromság téren [Laczkovics Lászlóval], 1979-81. Dr. Meggyesi Tamással Esztergom történeti városmagjának rekonstrukciós tervein dolgozott a 80-as években. Építőművészete mellett tanári, mesteri és szakírói munkássága is jelentős. Publikációi főként a Magyar Építőművészet-ben jelentek meg.

Főbb művei . 

  • Kultúrház [Janáky Istvánnal], Hódmezővásárhely, 1948-50

  • Víztorony [Czebe Istvánnal], Gödöllő, 1955

  • Nehézipari Műszaki Egyetem épületei [Janáky Istvánnal, Farkasdy Zoltánnal, Zalaváry Lajossal], Miskolc, 1950: tervezés, megépült 1970

  • városközp. rendezési terve, Salgótarján, 1954-60

  • Karancs Szálló [Hrecska Józseffel], Salgótarján, 1959-64

  • Nánási úti Sportszálló és Csónakház, Budapest, 1960

  • Lidó Csónakház és Sportszálló, Budapest, 1958-59

  • kórház [Hrecska Józseffel], Kazincbarcika, 1964-67

  • kórház, Karcag, 1965

  • kórház, Balassagyarmat

  • lakóház a budai Várban, Tóth Á. sétány 27., Budapest [Hrecska Józseffel], 1962-63

  • lakóház, Budapest, II. ker., Gyorskocsi u., Budapest [Hrecska Józseffel], 1966-68.

Irodalom . 

  • Magyar építészet 1945-70. (szerk.: Szendrői), Budapest, 1972

  • Pogány F.: Salgótarján új városközpontja, Budapest, 1973

  • Beszélgetés ~ építésszel (Az interjút készítette: Jánossy J. és Lente A.), Magyar Építőművészet, 1988/3.

  • Praznovszky M.: Salgótarján. Hild-érmes városok sorozat, Budapest, 1993

  • Évek, művek, alkotók -Ybl Miklós-díjasok és műveik 1953-1994, Budapest, 1995

  • Építészeti Kalauz - Budapest építészete a századfordulótól napjainkig, Budapest, 1997

  • ~ emlékezete (Turányi G., Borvendég B. és Schrammel I. megemlékezései), Új Magyar Építőművészet, 1998/6.

Film . 

  • Televíziós interjú ~gyel (Osskó J.: Unokáink is látni fogják c. műsorában), 1995

  • ~ portréfilm, A Magyar Iparművészeti Főiskola Arcképek filmsorozatában, készítette: Zöldi P.