Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

JAKOVITS, József

JAKOVITS, József

szobrász, festő, grafikus, (Budapest, 1909. november 1. - Budapest, 1994. szeptember 23.)

Autodidakta. 1935-1944-ig a MÁVAG-ban dolgozott. 1945-ben feleségül vette Vajda Júlia festőművészt. Tagja volt az Európai Iskolának. 1948-ban el kellett hagynia műtermét, két évig egyáltalán nem dolgozhatott. 1950-1955-ig az Állami Bánszínház, 1955-1958-ig a győri Kisfaludy Színház munkatársa. A Bábszínháztól kapott kis helyiségben 1951-ben kezdett el ismét szobrokat, domborműveket készíteni. 1965-1987-ig New Yorkban élt, ott kezdett festeni. 1985-ben amerikai állampolgár lett, 1987-ben hazatelepült. 1990-ben kiváló művész kitüntetést kapott, 1993-ban a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja lett. Első munkái portrék és zsánerfigurák (Vakoló, 1945, Zsákolók, 1945). Ezeket rövidesen követték absztrakt szobrai, amelyeken a természeti formák áttörésével és fokozatos absztrahálásával a szobor zárt tömegét fellazítva, a formát a tér minden irányába megnyitotta (Akt, 1946, Áttört akt, 1946, Bagoly, 1948). Velük egyidőben készített teljesen elvont kompozíciókat is drótból (Hurkolás, 1946, Szálló madarak, 1947), valamint a szerves élet, a növekedés, a kibomlás képzetét felkeltő, szellemükben Hans Arp műveivel rokon szobrokat (Növekedő, Madár, Flower, 1947). Művészetének első periódusa (1945-48) - mely az Európai Iskolához kapcsolódik - rendkívül termékeny (szobrainak közel egyharmada készül ekkor) és sokirányú. Műveiben egyaránt megvan a játékosság és a könnyedség (Hármas fókák, 1946, Delfinek, 1947), a tragikus keserűség (Gyermekgyilkosság, 1947) és a groteszk keménység (Hitler, 1946). Szobrainak jellemzője az aszimmetria, a formák változatos térbeli játéka, és az az ambivalencia, amit a látványelemek különleges szimbiózisa hordoz. Egymásba alakul ember, állat, növény és jel, hogy egy semmivel sem azonos alakzat vagy egy valóban öntörvényű lény keletkezzék (Ikrek születése, 1946, Kakasharcos, 1947). Ez a tendencia teljesedik ki 1951-1965 közötti alkotóperiódusában, és válik művészete alapkarakterévé. Új korszakát kis fadomborművek vezetik be (Hajóút, 1951, Születik a Minotaurosz, 1952), majd elkészíti a főművei közé tartozó Triptichont (1958-60) és nagyméretű faszobrait (Test és lélek, 1957-1960, Életfa, 1958-60). Kialakulnak jellegzetes formatoposzai - maszkok, szarvak, karmok, szárnyak halfarokból stb. -, amelyeket rendkívüli fantáziával társít és variál keveréklényein (Angyal, bronz, 1958-1960, Holdlovas, 1959). Saját vallomása szerint festők hatottak rá (Vajda Lajos, Max Ernst, Miro, Picasso), de mindenekelőtt az őskori és a természeti népek művészetétől nyert ihletet. Műveinek kihívó erotikája is a fétisekével rokon (A herezacskó emlékműve, 1959). Jellegzetesek kétnemű lényei: Tetovált androgin, 1957, Mózes (Jégmezők lovagja), 1958. Az európai kultúra klasszikus alkotásait örök kihívásnak tekintette. Parafrázisokat készített a Belvederei Apolló (Bábos, 1953-54), Leonardo lovasszobra (Leonardo után, 1948), H. Moore (Király, Királynő, 1962) és J. van Eyck nyomán (Arnolfini asszony, 1955). 1962-1963-ban készített négy non-figuratív, plexi-kompozíciót (mindegyik megsemmisült), amelyeket építészeti környezetbe helyezendő, nagyméretű szobrok terveinek szánt. Ezt a kísérletet a továbbiakban azonban nem folytatta. 1965-ös emigrációja újabb fordulatot hozott művészetében. Részben azért, mert anyagi okokból műfajt kellett váltania, festeni kezdett, de megismerkedése a Kabbalával, a héber betűk "csodája" egész formavilágát megváltoztatta. Egy sajátos nyelvmisztika bontakozik ki képein, amelyek alapélménye a teremtés a szó, a nyelv által, a teremtés mint transzcendencia. Formái kemények, zártak, emblémaszerűek lettek, jellegzetességük a dekorativitás és a szimmetria (Teremtés, 1988, Kabbala, 1989, Legyen világosság!, 1989 stb.). Ezeket a formákat szobrokba is áttette (Adam Cadmon, 1967-68). Amerikában festett képeit nem tudta hazahozni, így festészetéről csak töredékes képet alkothatunk. Pályáját végigkísérik rajzai, kiemelkedik közülük a Forradalmi sorozat I-X. (1956), de készített fotómontázsokat (Montázsok kék alapon I-X.), linóleummetszeteket, szitanyomatokat is. Ez utóbbiak közül hat darabot albumban, 70 számozott példányban megjelentetett a Corvina Könyvkiadó (1988).

Egyéni kiállítások . 

  • 1948 • ~ szobrai és Vajda Júlia képei, Európai Iskola XXXVI, Üllői út 11-13., Budapest

  • 1973 • Vajda Júlia, ~, Kelemen Renée kiállítása, Balatonboglári kápolnatárlatok • New York, New York, ~ festményeinek kiállítása, House of Living Judaism, New York

  • 1980 • ~ kiállítása, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan

  • 1983 • ~ szobrászművész kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1988 • Találkozás a művésszel, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1989 • ~ szobrászművész grafikai kiállítása, Erzsébetvárosi Galéria, Budapest • Élő művészet, ~ estje a Műcsarnokban, Budapest

  • 1989 • Vagyok, aki vagyok, Fészek Galéria, Budapest

  • 1993 • Forradalmi sorozat 1947-1956-1957, ~ akadémiai székfoglaló kiállítása, Balassi Könyvesbolt, Budapest

  • 1995 • Bálint Ildikó, ~ és Lukoviczky Endre kiállítása, Műhely Galéria, Szentendre

  • 1996 • ~ emlékkiállítása, Ernst Múzeum, Budapest (kat.)

  • 1998 • ~ • Montázsok, Vintage Galéria, Budapest.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1946 • Az elvont művészet I. magyar csoportkiállítása, Képzőművészek Szabadszervezete, Budapest • Magyar Képzőművészetért Mozgalom I. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1947 • Új világkép, a Galéria a 4 Világtájhoz kiállítása, Misztótfalusi Könyvesbolt • Nemzeti kiállítás, Fővárosi Képtár, Budapest • Az elvont művészet II. csoportkiállítása, Képzőművészek Szabadszervezete, Budapest

  • 1948 • 1948. A magyar képzőművészet újabb irányai, Nemzeti Szalon, Budapest • Európai Iskola XXXIII. "Mi magunk", Üllői út 11-13., Budapest • 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1949 • Magyar otthonok, Fővárosi Képtár, Budapest

  • 1956 • 7 művész kiállítása, Keresztény Múzeum, Esztergom

  • 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest

  • 1962 • Modern építészet - modern képzőművészet, Építők klubja, Budapest

  • 1966 • A magyar fotóművészet 125 éve, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1969 • Szentendrei művészet, Csók Képtár, Székesfehérvár

  • 1972 • Hungarian Art, Indiana University Art Museum, Bloomington

  • 1973 • Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

  • 1975 • Mai magyar művészek, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1976 • Dreams, Myths and Imaginary Landscapes, ML Gallery of Fine Arts, New York • Expozíció. Fotó/művészet, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan

  • 1977 • Képek-szobrok 30 év magyar művészetéből, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest • Magyar művészet 1945-49. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

  • 1981 • Hungarian Art 1920-1970, Northeastern University Art Gallery, Boston • Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

  • 1982 • A kollázs a magyar művészetben, 1920-1965, Kassák Emlékmúzeum, Budapest • Kállai Ernő emlékezete, Óbuda Galéria, Budapest • Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő magyar származású művészek II. kiállítása, Műcsarnok, Budapest

  • 1983 • Rottenbiller utca 1., Forradalmi Múzeum, Szombathely

  • 1984 • Az (ismeretlen) Európai Iskola, Budapest Galéria, Budapest

  • 1987 • A "régi" avantgarde. 8 művész kiállítása Szentendréről, Műhely Galéria, Szentendre

  • 1988 • Eredendő formák II., Fészek Galéria, Budapest

  • 1989 • Más-kép, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1990 • VIII. Nemzetközi Kisplasztikai Triennálé, Műcsarnok, Budapest

  • 1991 • Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1992 • Montázs, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

  • 1994 • Kisszobor '94, Vigadó Galéria, Budapest

  • 1995 • Új szerzemények, Fővárosi Képtár, Budapest

  • 1996 • Az én múzeumom. Válogatás a Vass-gyűjteményből, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1999 • Válogatás a Levendel-gyűjteményből, Fővárosi Képtár, Budapest.

Köztéri művei . 

  • Napóra (1965, műkő, Budapest, Országos Korányi TBC Intézet).

Művek közgyűjteményekben . 

  • Fővárosi Képtár, Budapest

  • Janus Pannonius Múzeum, Pécs

  • Kassák Emlékmúzeum, Budapest

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • Szombathelyi Képtár, Szombathely.

Irodalom . 

  • ~ emlékkiállítása (kat., szerk.: Nagy I., Budapest, 1996, Komplett bibliográfiával 1996-ig, Bálint E., Bátorfi A., Fekete L., Forgács É., Frank J., Horváth Á., Kemény K., Levendel L., Mándy S., Mezei Á., Mezei O., Nagy I., Németh L., Pataki G., Passuth K., Szegi P. tanulmányaival, a művész önéletrajzával és Körner Évával folytatott levelezésével).

Filmek . 

  • Szajkó F.: Jaki, 1972-1982 (New York, FF némafilm, 28 perc.)

  • Ránki J.: Beszélgetés ~fel (1984, MTV)

  • Gulyás J.: Jaki, 1992-1994 (MTV Opál Videográfia Egyesület. A film dialóglistája 1996-ban könyvalakban is megjelent.).